– Megmutatni a magyart a történelemben, az irodalomban, megmutatni a magatartásban, s megmutatni helyünket Európa népei között. Szabó Zoltán publicista nyolcvan éve írt gondolata most is helytálló, hiszen ma is van kivel szemben megvédenünk kultúránkat, hagyományainkat szellemi honvédőként – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) szellemi honvédőinek hagyományos budapesti találkozóján.
Az eseményen a CÖF–CÖKA kuratóriumának döntése alapján Szabó Anett műsorvezető-szerkesztő, Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, a Civil Együttműködési Tanácskozás alelnöke, valamint a Kisebbségi Jogvédő Intézet mint közösség vehette át a Szellemi honvédelemért díjat. Idén első alkalommal átadták a Szellemi Honvédő Emléklapot is, amellyel Gubás Jenő nyugdíjas orvosnak a vajdasági magyarokért végzett kiemelkedő munkáját ismerték el.
– Bizonyos erők kertelés és szégyenérzet nélkül szeretnék felszámolni Európában a nemzetállamokat, hogy egy központi helyről irányítsák azokat a minél nagyobb profit érdekében. És visszafelé átírják a történelmet, a Tamás bátya kunyhójában nem szerepelhet néger, a nándorfehérvári diadalról pedig olyan forgatókönyvet írnak, amelyben nem a magyarok védik Európát a török áradattól, hanem héber pattantyúsok és lovári ágyúmesterek. Nos ebben a világban a szülőföld és a nyelv érdekében segít nekünk a keresztény kultúra védelmezőjeként Szabó Anett – fogalmazott laudációjában a Magyar Idők főszerkesztője, Gajdics Ottó.
Szabó Anett Párkányban született, bölcsészdiplomájának átvételét követően a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztő-műsorvezetője lett, dolgozott a Hír TV-nél, majd a köztévében, jelenleg az Echo TV munkatársa.
– Számomra a keresztény konzervatív értékrend iránytű és életforma, szilárd meggyőződés, amely világnézetet formál. Amikor az összefogás Civil Akadémiája felkért a munkatársának, örömmel csatlakoztam, mert azt vallom, hogy előbb egy kis közösség felelős tagjává kell válni ahhoz, hogy később együtt valami nagyobb tagjává válhassunk. Közösségben, együtt kell felismernünk, hogy van szeretni- és védenivalónk. A XXI. század Európájában talán minden eddiginél jobban, és a Civil Akadémia ezt ismerte fel, amikor teret adott a nyílt párbeszédnek – mondta lapunknak Szabó Anett.
– Értékeket közvetítő, aktív a támogatói körünk, sikeres a Civil Akadémiánk, és tizenhatezernél több szellemi honvédőnk van. Itthon a többség közjó iránti akaratát közvetítjük, az EU-nál pedig el szeretnénk érni, hogy a polgári kezdeményezések iránt nagyobb figyelmet tulajdonítson – fogalmazott érdeklődésünkre Csizmadia László, a CÖF–CÖKA kuratóriumának elnöke. Szavai szerint a közelmúltban 54 ilyen kezdeményezés történt, amelyből csupán négyet tárgyalt az unió, a többi elveszett a bürokrácia útvesztőjében, „Junker fiókjában”.
Szeretnének 27 ország közreműködésével létrehozni egy európai uniós civil együttműködési tanácsot annak érdekében, hogy az EU komolyabban foglalkozzon a civil kezdeményezésekkel. Kiállnak a szuverenitás, identitás mellett, és célul tűzik ki az unió intézményeinek megreformálását – jelentette ki Csizmadia László, hozzátéve: három éve adják át a szellemi honvédelmi díjat olyan szervezeteknek és egyéneknek, akik leginkább kiállnak az értékeik mellett.