Gyurcsány Ferenc szerint szakértői kormánynak kell alakulnia – a reményei szerinti ellenzéki győzelemmel záruló – vasárnapi országgyűlési választás után. A DK elnökéhez hasonló menetrendet vázolt fel Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely újdonsült polgármestere, aki az ellenzék támogatásával jutott posztjára.
Az országos politikai babérokra törő politikus szerint Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök lenne a feje az új kabinetnek. Beszédes, hogy Gyurcsány az RTL Klubon – bár nem mondott nevet – sejtelmesen elismerte, hogy az ábécé legelején található kezdőbetűs emberek jöhetnek szóba. Ezzel Bod Péter Ákosra és a Bajnai-kabinet külügyminiszterére, Balázs Péterre utalt.
Utóbbinak amúgy is van gyakorlata a szakértői kormányzásban, hisz a 2009–2010-es, Bajnai Gordon vezette szocialista kormányt, amely Gyurcsány bukása után vette át a stafétabotot, a baloldalon szakértőiként aposztrofálják. Bod és Balázs tagjai a V18 nevű formációnak, amely volt baloldali és egykori MDF-es, a konzervatív oldalnak háttat fordító politikusokból verbuválódott úgynevezett árnyékkormányként.
Bod Péter Ákos baloldali szerepvállalása és szakértői kormányfőként való meglebegtetése azért is visszás, mert hosszú ideig a jobboldal dédelgetett figurája volt, lehet, tévesen. A ma már az őt támadókkal is együttműködő Bod már 1994-ben gyanúsan előzékenynek bizonyult a balliberálisok irányában: nem volt képes ellenállni Horn Gyula kormányfő fenyegetőzésének, és lemondott az MNB-elnökségről.
Kárpótlásul a londoni székhelyű EBRD alelnöki posztját tölthette be 1997 végéig. Lemondásával az 1995. március 12-i Bokros-csomagot megelőző időszakban a monetáris politika jegybanki kontroll híján elszabadulhatott a szakértelemmel nem rendelkező MSZP–SZDSZ-kabinet alatt. Mint emlékezetes: éppen a háromnegyed éves tétlenkedés után brutális megszorítócsomaggal előálló Horn-csapat szlogenje volt: „Hogy a szakértelem kerüljön kormányra.”
Az ellenzék szakértői kormány ígéretével való kampányolásának figyelmeztetőnek kell lennie, mivel a Bokros-csomag és a Bajnai-kabinet ténykedése a társadalom számára a drasztikus megszorításokat jelentette.
– Jogi értelemben olyan, hogy szakértői kormány nem létezik, alapvetően a közvélemény megvezetésére kitalált fogalom, amelyet elsősorban a baloldal szokott alkalmazni, ha az adott politikai helyzet olyan, hogy nyíltan nem merik vállalni magukat, mégis a hatalom közelébe akarnak férkőzni – nyilatkozta a Magyar Időknek Szánthó Miklós.
Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a szakértői kormány fogalma sokkal inkább egy politikai-politológiai kategória, amelynél érdemes figyelembe venni Csurka István bonmot-ját, miszerint a „szakértelem bolsevista trükk”. Hozzátette: ez a mondás alapvetően a liberális oldal kétarcúságára világít rá.
– Ez igaz a szakértői kormányokra is: ezek tagjai általában egyértelműen a baloldalhoz köthető értelmiségiek vagy egyenesen volt pártfunkcionáriusok, akik hirtelen egy-egy szakpolitika szakértőivé avanzsáltak, természetesen egyértelmű baloldali-liberális gondolkodást képviselve – jegyezte meg.
A civil szervezet vezetője is a Bajnai-kabinetre emlékeztetett, amely formálisan technokrata válságkezelő kormányként definiálta önmagát, de lépéseit a szakértelemre való hivatkozással igyekezett legitimálni.