– Semmilyen európai parlamenti diktátum és vádirat nem tudja a magyar kormányt arra késztetni, hogy bevándorláspolitikáján változtasson – jelentette ki tegnap Gulyás Gergely a Sargentini-jelentésre válaszul született, Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját megnyitó felszólalásában.
Az indítványt országgyűlési képviselőként – más kormánypárti honatyákkal közösen – jegyző, a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a magyar határvédelem nem tetszik az Európai Unió azon szocialista, baloldali, kommunista, liberális képviselőinek és a Néppárt liberális felének, akik legszívesebben bárkit beengednének Európába.
Kizártnak nevezte, hogy az unió 28 tagállama közös álláspontra jusson a bevándorlás ügyében. Gulyás Gergely szólt arról is, hogy a magyar kormány az Európai Bírósághoz fordul az Európai Parlament (EP) eljárása miatt, mert a jelentés elfogadásához álláspontja szerint nem volt meg a szükséges kétharmados többség.
Értékelése szerint az EP jelentéstevője részben valótlan állításokat fogalmaz meg, részben olyan ügyeket próbál meg ismét felhozni, amelyekben Magyarország már megállapodott az Európai Bizottsággal (EB).
– A jelentés azt az üzenetet küldi mindenkinek, nincs értelme az EB-vel tárgyalni, kompromisszumra jutni, törvényt módosítani, mert ez nem akadálya annak, hogy az ügyet néhány év múlva politikai vádként újra előhozzák – közölte a Fidesz képviselője.
Sorsfordító választás
Kocsis Máté, a Fidesz vezérszónoka kijelentette: a kormány eltökélt a keresztény kultúra megőrzésében, Európa határainak, az európaiak biztonságának megvédésében. A frakcióvezető szerint nyilvánvaló, hogy az ellenzék nem támogatja majd a határozati javaslatot.
– Minden belpolitikai álmukat külföldön dédelgetik, s a külföld azt diktálja, hogy ebben a kérdésben forduljanak a kormánnyal szembe – jegyezte meg. Kitért arra is: a jövő évi EP-választás sorsfordító lesz, el fog dőlni, hogy a következő öt évben teret ad-e az európai döntéshozás az illegális bevándorlásnak.
A szintén előterjesztőjeként felszólaló Böröcz László (Fidesz) azt mondta: a Sargentini-jelentés a jól ismert Soros-féle NGO-k és médiumok véleményére épül, továbbá az ő emberei szervezték meg az EP bevándorláspárti többségét is az elfogadásához. A javaslatot a KDNP részéről jegyző Nacsa Lőrinc a vitában szégyennek nevezte, hogy míg „a mi politikai közösségünk a magyar érdekeket képviseli Brüsszelben, az ellenzék a brüsszeli érdekeket képviseli Magyarországon”.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a vitában leszögezte, a Sargentini-jelentés durva támadás Magyarország önrendelkezése ellen, mert vitatja, hogy a bevándorlás ügyében magunk hozhatunk döntéseket. – Szégyen, hogy az MSZP, a DK és a Párbeszéd megszavazta a vádiratot, szégyen, hogy a Jobbik pedig betagozódott a baloldali kórusba.
Azok az ellenzéki képviselők, akik az országot támadják, nyugodtan megmondhatják külföldi szövetségeiknek, hogy a kormány készen áll a politikai küzdelemre, nem fog engedni a zsarolásnak – fogalmazott Dömötör Csaba.
Németh Szilárd (Fidesz) azt hangsúlyozta: elképzelhetetlen, hogy Magyarország feladja a határőrizeti jogát. – A Frontex megerősítésével nem határvédelmet szeretnének, hanem szabadon behozni a migránsokat Európába – közölte.
Szemben a magyarokkal
Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP EP-képviselője emlékeztetett, 2015 óta Ujhelyi István (MSZP), Niedermüller Péter (DK), Szanyi Tibor (MSZP), Jávor Benedek (Párbeszéd), Molnár Csaba (DK) és Meszerics Tamás (LMP) legkevesebb 16, a migrációt támogató, legalizáló javaslatot szavazott meg a magyar emberek elsöprő többségének akaratával szemben. Közölte: a magyar ellenzéki képviselők a jövő évi választáson azért akarnak bejutni az EP-be, hogy a bevándorláspárti oldalt segíthessék programjuk végrehajtásában.
A DK vezérszónoka a beterjesztett határozati javaslatot „tartalmában hazugnak”, „szándékában aljasnak”, a miniszterelnököt pedig erkölcsi értelemben gazembernek nevezte, akivel külföldön már „szégyen kérdése lett” találkozni.
Gyurcsány Ferenc szerint nem igaz az a kormánypárti álláspont, amely a jelentést a bevándorláspárti európai többség és az ezt ellenző kisebbség vitájaként állítja be, mert a vita lényege valójában az, hogy milyen Európát képzelünk el, és ebben csak az egyik, és nem a legfontosabb téma a bevándorlás.
Úgy fogalmazott: „El fogjuk előbb-utóbb temetni, és nem fogjuk meggyászolni sem önöket, sem a politikájukat.”
A Jobbik frakcióvezetője szerint a kormány megpróbálja zárójelbe tenni a jelentés lényegi megállapításait annak hibáira hivatkozva. Gyöngyösi Márton szerint ugyanakkor tényszerű megállapítások állnak a jelentésben arról, hogy 2010 óta Magyarországon kétharmados felhatalmazással egy olyan hibrid rendszert építettek ki, amit csak azért nem nevezünk diktatúrának, mert azt nem erőszakkal, hanem a demokratikus intézmények megszállásával hozták létre.
Erős unióban hisznek
Tóth Bertalan arról beszélt, hogy a jelentés a magyarok hétköznapjairól szól, Magyarországról, ahol a fideszes elitnek több jut, mint a többségnek. Az MSZP frakcióvezetője felidézte a dokumentumból, miszerint az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelmével sérült a jogegyenlőség, az ügyészség politikai befolyás alatt működik, miközben az átlagemberek ügyei sokáig húzódnak.
Szerinte aki megszavazta a jelentést, az a jogfosztott magyarokat védi, ezért tett így az MSZP is.
Keresztes László Lóránt úgy vélekedett, hogy a kormány egy hazug európai parlamenti kampányt készít elő a határozattal. Az LMP vezérszónoka szerint hazánk akkor tudja megvédeni a szuverenitását, ha minden szempontból erős, fejlődő ország lesz, amely meg tudja adni a biztonságot, a megélhetés lehetőségét a polgárainak.
A Párbeszéd vezérszónoka, Szabó Tímea közvélemény-kutatásokra hivatkozva azt mondta, hogy az emberek többsége tudja: nem az ország, hanem a kormányzat elítéléséről szól a jelentés, amely az utóbbi nyolc év „aljas, embertelen, szívtelen” politikáját minősíti.
A jelentést megszavazó MSZP-s EP-képviselő, Ujhelyi István arról beszélt, hogy ugyanúgy a nemzet részének tartja magát, mint a kormánypárti vagy a jobbikos képviselők.
– Büszke magyar vagyok – jelentette ki. Ujhelyi szerint ma az a hazafi, aki érti, hogy a magyar nemzet jövője az egységes és erős Európai Unióban van.
A szocialista politikus állította: nem támogatja az illegális bevándorlást, szerinte is meg kell védeni a magyar és az uniós határokat.
Petíció a valótlan vádak ellen
Már több ezren aláírták azt az online petíciót, amit „a hazánkat ért hamis, megalázó vádak ellen és a kereszténység védelmében” indított el Soltész Enikő zongoraművész, kántor. A dokumentum rögzíti: elutasítjuk a hazánkat ért vádat, miszerint Magyarországon nincs demokrácia, a magyar nőket ért vádat, miszerint elnyomásban élnek, elutasítjuk továbbá az illegális migrációt, a kormányt és európai parlamenti képviselőinket ért megaláztatásokat, Judith Sargentini Magyarországról írt jelentését, illetve a 7-es cikkely hazánkkal szemben indítványozását. – Követeljük, hogy ne sértsék Magyarország szuverenitását, és ne avatkozzanak bele a magyar belpolitikába – áll a petícióban.