Kövér László az Országgyűlés elnöke a hétfői parlamenti ülés nyitányaként megemlékezett arról, hogy 98 évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést.
Úgy fogalmazott: a korabeli európai nagyhatalmak államunkat életképtelenségre, nemzetünket pedig az önmagától való elidegenítésre ítélték.
„Meggyőződésünk, hogy sem a bennünk mások által táplált bűntudatra, sem az önmagunkon elhatalmasodó sérelmi tudatra a 21. században jövőt építeni nem lehet”
– fogalmazott.
Emlékeztetett: Trianonban hárommillió embert fosztottak meg a jogától, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni szülőföldjén.
„Napjainkban vannak, akik Európa minden nemzetét meg akarják fosztani azon joguktól, hogy eldönthessék, kivel akarnak együtt élni a szülőföldjükön”
– tette hozzá.
Vannak, akik az európai nemzetek megkérdezése nélkül, az illegális migráció eszközével akarják átalakítani az európai térséget. Európa azonban nem a nemzeti érdekek felszámolásával, hanem azok harmonizálása révén tud talpon maradni – hangoztatta.
„Isten óvja Magyarországot és minden magyar embert a szülőföldjén”
– zárta szavait Kövér László.
A Ház ezt követően megemlékezett Rozgonyi Ernő egykori MIÉP-es, majd jobbikos és független képviselő haláláról.
A házelnök tudatta, hogy Bősz Anett kilépett a Párbeszéd frakciójából és független képviselőként folytatja munkáját, a képviselőcsoport pedig Mellár Tamás belépésével maradt fenn.
Karácsony Gergely (Párbeszéd) és Gémesi György (LMP) lemondtak mandátumukról.
A Jobbik frakciója Dúró Dórát kizárta soraiból, így ő függetlenként folytatja parlamenti munkáját.
Fülöp Erik (Jobbik) megszüntette a vele szemben fennálló összeférhetetlenséget, a DK-s Hajdu László pedig június 7-ig teszi ezt meg.
A két azonos létszámú frakció, a DK és az LMP úgy döntött, 2020. június 8-ig kettejük közül a DK politikusai, onnantól a ciklus végéig az LMP politikusai szólalnak fel elsőként – ismertette.
Igazságtalannak nevezte a 98 évvel ezelőtt megkötött békeszerződést napirend előtti felszólalásában Hiller István (MSZP), rámutatva, az nekünk magyaroknak nemzeti tragédia.
Ez egy rossz és színvonaltalan béke – jelentette ki a szocialisták képviselője, amit azzal indokolt: a modern Európa létrehozói olyan békére törekedtek korábban, amely nem megalázza a vesztest, hanem a rendszer részévé teszi, teret ad számára, érdekeltté teszi a béke fenntartásában.
Ugyanakkor meg kell érteni: magyarság és európaiság gondolata összekötődik, akkor tudjuk az országot és a nemzetet előrébb vinni, ha részeként akarjuk formálni Európát – mondta.
Felszólalását azzal zárta: 98 évvel Trianon után közösen érdemes büszke magyarként és büszke európaiként gondolkodni a jövőről.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arra mutatott rá: a békediktátum aláírásakor a nemzetgyűlésben nem ült olyan képviselő, aki a dokumentumot ne érezte volna mélyen igazságtalannak. Kijelentette ugyanakkor: nemcsak a veszteségekre kell tekinteni, hanem a meglévő erőforrásokra is, amelyből meg tudunk újulni, amiből lehet építkezni.
Felidézte a nemzeti összetartozás napjáról szóló javaslat elfogadását és azt, hogy az előterjesztést Hiller István sem támogatta, ahogy nem szavazott a kettős állampolgárságról sem.
Szólt a szülőföldön boldogulás támogatásáról és arra kérte az ellenzéket, támogassa a nemzetpolitikai célok megvalósítását.