– A nyár a mentőszolgálat életében mindig aktív időszak, többek között azért, mert megkezdődik a szünet az iskolákban, óvodákban, a gyerekek pedig több időt töltenek a szabadban, közterületeken – mondta el lapunknak Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója.
– A másik jelentős ok a turizmus, például a Balatonnál ötszörösére nőhet az ott-tartózkodók száma, ami két-háromszor annyi esetet eredményez – hangsúlyozta a főigazgató, hozzátéve: ezzel együtt a fesztiválok biztosítása is jelentős feladat.
Szavai szerint evidens, hogy mindezek mellett a napi mentésnek is zavartalannak kell lennie, ezért a rendezvényeket pluszkapacitással oldják meg, így biztonságban lesznek az ott-tartózkodók, de az ország többi lakosa is, akinek egészségügyi ellátásra van szüksége. A mentők riasztásának legjellemzőbb okai nyáron a közúti és közterületi balesetek, illetve a meleg és a kimerültség okozta rosszullétek.
Csató Gábor már korábban, mentőápolóként, később intenzív osztályos szakorvosként is a betegeket és a minél hatékonyabb ellátást helyezte fókuszba, ezt a hozzáállást őrizte meg a mai napig. – Főigazgatóként is a betegért dolgozom, csak most már nem az ágy mellett és nem egyért, hanem bajtársaim élén, mind a tízmillió emberért – fogalmazott Csató Gábor.
A minőségi betegellátáshoz kell egy jól működő szervezet, ahhoz pedig nagyfokú társadalmi támogatottság, ezért indult el a napokban Segítsd a mentőket! címmel videókampány is. A kisfilmek bemutatják, hogy a mentők napi munkáját miben akadályozzák a közlekedésben: többperces veszteséget jelenthet például, ha nem hallják meg a szirénát a hangos zenétől, nem húzódnak félre az útból, illetve ráparkolnak a mentést végző mentőautóra.
– A kampány célja a közös gondolkodás és a közös életmentés, ebből is érezhető, hogy a lakosság szolgálatát minden magyarral együttműködve szeretnénk megvalósítani – fejtette ki.
A főigazgató lapunk kérdésére elmondta: 2018 első negyedévében jól láthatóan javult a közterületi újraélesztések túlélési aránya az előző évekhez képest. – Még elemezzük az adatokat, de ebben valószínűleg szerepet játszik, hogy – például a több ezer középiskoláshoz eljutott Wake Up kampánynak köszönhetően – egyre többen tudnak és mernek újraéleszteni a laikusok közül.
A Szív City mobilapplikációt is több mint tízezren letöltötték már, használata egyre több sikeres újraélesztést eredményez, és egyre jelentősebb a segíteni akarók száma – tette hozzá.
Az idei fejlesztések közül kiemelkedik a 117 új mentőautó, amelyek hátsó légrugói jóval kényelmesebbek mind a beteg, mind a mentődolgozók számára, valamint nagyobb teljesítményű benne a légkondicionáló.
– Egy hónapon belül megérkezik az első húsz, augusztustól pedig folytatódik a kiszállítás, így jövő év elejére hat év alá csökken az OMSZ gépjárműveinek átlagéletkora, s ez egész Európában különlegesnek mondható – jelentette ki Csató Gábor.
Az új munkaruhákat pedig már a hét folyamán az összes régiós raktár megkapja, így egy hónapon belül minden mentődolgozó az új, prémium minőségű garnitúrát viselheti.
Az új költségvetésről a főigazgató elmondta: 2010-hez képest mára duplájára nőtt a mentőszolgálat büdzséje, idén eddig négymilliárd forintos pluszforrás érkezett a 10 százalékos béremelés fedezetére, ami az ágazati béremelésen felül értendő. Emellett kormányzati forrásból tudják fedezni az új autók beszerzését és a teljes mentéstechnikai eszközpark cseréjét is.
– A szakmai igények folyamatosan megkövetelik költségvetésünk fejlesztését, de úgy érzem, munkateljesítményünk a ránk fordított forrásokat megfelelően igazolja vissza – fogalmazott Csató.
A mentőszolgálat teljes digitalizációja is a célok között van, ennek részeként novemberben csatlakoznak az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térhez. – Hiszek abban, hogy a XXI. századi mentőszolgálatot építjük, nemcsak infrastruktúrában, hanem megbecsülésben, munkahelyi környezetben is – hangsúlyozta a főigazgató.
– Nemrég Szlovéniában rendezték meg az európai 112-es konferenciát, itt már olyan technológiákkal találkoztam, mint hogy a baleset helyszínén készült kameraképeket a kivonuló mentők már az érkezés előtt megkapják, így lélekben és eszközökben előre fel tudnak készülni arra, hogy mi várja őket a helyszínen – számolt be Csató Gábor, hozzátéve: mi is ezen az úton haladunk.
A szolgálat a visegrádi országokkal több ponton is együttműködik. A főigazgató tájékoztatása szerint februárban a V4-ek egészségügyi minisztereinek mutatták be az OMSZ-t, ők akkor szembesültek azzal, hogy csak hazánkban működik egységes mentőszolgálat, ami nagyban növeli a betegbiztonságot és hatékonyabbá teszi a mentést, így modellként szolgálhat számukra is. Hasonlóan magas szintű a mentőtiszt- és mentőorvosképzés: szinte orvosi kompetenciákkal érkeznek a helyszínre mentőtisztjeink, a szlovákok most ebben is szeretnénk követni a példánkat.
– A WHO nemrég Brüsszelben szervezett egy mentőszolgálatokat érintő közös konferenciát, itt megerősödött az a törekvés, hogy átjárhatók legyenek a mentők számára az országhatárok: a lehető legközelebbi kórházba vigyék az ellátásra szorulót. Nemcsak a V4-ek, hanem minden szomszédos ország felé nyitnunk kell ebben az együttműködésben – fejtette ki a főigazgató.
– A terrorizmusra, a migrációra és más globális jelenségekre csak egységes szervezettel lehet hatékonyan felkészülni. Az idén 70 éves Országos Mentőszolgálatnak ez rendkívül nagy értéke, amely világszerte iránymutató modell: krízishelyzetben az ország bármely mentőegysége és mentőállomása egységes protokoll szerint, a legmagasabb szintű tudással kezdheti meg a mentést – összegezte Csató Gábor.