Rendkívüli kongresszust hív össze a Jobbik, amelyen a párt megszüntetésének lehetőségéről döntenek, ami a parlamenti frakció végét is jelentené – jelentette be pénteken Sneider Tamás pártelnök, jelezve, a másik napirendi pont a nemzeti ellenállás folytatásának megtárgyalása lesz. A párt elnöksége hétfői ülésén dönt a választmány, majd a kongresszus összehívásáról, ami még a hónapban összeülhet.
Jakab Péter szóvivő azt mondta, nem tudják, mit hoz a jövő, de nem gondolnak más frakcióhoz csatlakozásra, ugyanakkor korainak nevezte a kérdést, hogy új pártot alakítanak- e. Minderre azért kerül sor, mert az Állami Számvevőszék január végén azt állapította meg, hogy a Jobbik tiltott támogatást használt fel a kampányban, így csütörtökön értesítette a Magyar Államkincstárt, hogy a pártnak 15 napon belül 136 millió forintot be kell fizetnie. A büntetés – amelyet szintén az adóhatóság szed be – újabb 136 millió forint.
A Jobbik mindezt vitatja, ám az ÁSZ döntéseit nem lehet megfellebbezni. A pártelnök az ÁSZ épülete előtt azt mondta, hogy a mostani és a korábban kirótt, összesen mintegy egymilliárd forintnyi szankció behajtása ellehetetleníti érdemi részvételüket az európai parlamenti választási kampányban. Sneider Tamás szerint a hatalom azért bünteti őket, mert fél, hogy a közvélemény-kutatások eredményei alapján „nem három, hanem akár négy képviselője is lehet a Jobbiknak” Brüsszelben.
A Jobbik 2017 végén már kapott büntetést: akkor a számvevőszék megállapította, a párt tiltott támogatást fogadott el Simicska Lajos plakátcégeitől, amikor 331 millió forinttal olcsóbban jutott plakáthelyekhez. A Jobbiktól ezért 331 millió levonását rendelték el, s ugyanekkora bírságot szabtak ki rá. Az országgyűlési választás előtt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kérte a végrehajtás elhalasztását. A párttól ezért csak júliusban kezdték vonni a tiltott támogatás összegét, az utolsó részletet éppen most, a januári állami támogatásból. Mostantól indult csak a bírságként kiszabott 331 millió forint fizetése.
A Jobbik kérésére a NAV kétéves részletfizetést engedélyezett, így negyedévente 40-45 millió forintot kell fizetniük. Erre a negyedévenként járó 130 millió forintos támogatás még fedezetet is nyújtott volna, ám a most megállapított tiltott támogatás miatti visszafizetési kötelezettség és büntetés (136 millió + 136 millió forint) ellehetetlenítheti a pártot. Mi több, a felszámolás szélére is sodorhatja a Jobbikot, mivel a párttörvény kimondja, hogy tízmillió forintos tartozás esetén már lehet kezdeményezni a párt felszámolását.
SIMICSKÁTÓL, NEJLONZACSKÓBAN
Lapunk már tavaly júniusban jelezte, nem stimmel a Jobbik kampánybeszámolója, mivel mindössze húszmillió forintot tüntettek fel adományként a Sneider által aláírt elszámolásban. Ez azért érdekes, mert míg a korábbi pártnyilatkozatok szerint az Állami Számvevőszék által Simicska Lajos cégeitől jóval a piaci ár alatt kapott plakáthelyek miatt megállapított 331 millió forint büntetés visszafizetésére indított gyűjtésből befolyt összeget kampányra fordította az akkor még Vona Gábor vezette Jobbik, a párt kampánybeszámolója ezt nem mutatja.
Nyolcvanmillió forint kampánykiadás ugyanis hiányzott a beszámolóból, ami tiltott kampányfinanszírozásnak minősül. Azóta egyébként felmerült az is, hogy a választásokat megelőzően – amikor a Jobbik a százmillió forintot összekalapozta – Simicska Lajos „nejlonzacskókban küldte a rántott húst” a Jobbiknak, azaz a médiavállalkozó pénzelte a pártot. Szabó Balázs volt szekszárdi jobbikos a Legfőbb Ügyészségen feljelentést is tett, mivel állítása szerint Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója, aki rendszeresen kapott pénzt Simicskától, a regionális igazgatókat bevonva a tagsággal fizettette be a feketepénzt a Jobbik kasszájába, mégpedig adomány címszó alatt.
Hasonló ellenőrizetlen pénzek folytak át a Jobbik videócsatornáján, az N1TV-n, erről a korábbi főszerkesztő, Kisberk Szabolcs beszélt utólag. A NAV összevonta a két ügyet, és nyomozást indított. A Jobbik akkor azzal a magyarázattal állt elő, hogy a párt „a kampánybeszámolójában a kampányidőszakban érkezett adományokat tüntette fel, ahogyan azt a törvény előírja. A kampányidőszakon kívüli adományok nem ebbe a kategóriába tartoznak. (…) A Jobbik a gyűjtést még a kampányidőszak előtt kezdte meg és fejezte be, ezen időszakban beérkezett adományokat nem a kampánybeszámolóban kell feltüntetni.” Ez azért sántított, mert miután a Jobbik azt mondta, hogy kampányra költötte a százmillió forintot, az kampánykiadásnak minősül.
KIEGYENLÍTETLEN SZÁMLA
A Jobbik beszámolójában szerepelt egy 84 millió forintos hitel is, ami akkor vált gyanússá, amikor Sneider Tamás azt állította egy műsorban, hogy pártja 2017 óta egy banktól sem kapott hitelt. Lapunk akkor felvetette, hogy ha a párt mégis kapott hitelt, de nem pénzintézettől, akkor újfent felmerülhet a tiltott kampányfinanszírozás gyanúja, a pártok ugyanis nem kaphatnak bárkitől pénzügyi támogatást.
A Jobbik akkor azzal próbált érvelni, hogy „a kampánybeszámolóban szereplő hitelsoron szállítói hitel értendő, ilyen például a Magyar Posta felé a beszámoló összeállításának idején fennálló szállítói hiteltartozás”. Ez sem volt kerek, mivel ha valóban szállítói hitel lett volna a 84 millió forint, azt szállítói kötelezettségként kellett volna beírniuk a beszámolóba, legalábbis a számviteli előírások szerint. A Jobbik egyébként a mai napig nem egyenlítette ki a számlát a postánál. Lapunk tavaly október óta várja a választ a Magyar Postától arra, hogy áll a párt tartozása, de a hivatal négy hónapja nem ad érdemi választ.
HÁNYADIK BESZÁMOLÓ?
A kampánybeszámolóban felmerülő kétségek „tisztázása” után a Jobbik júliusban újabb kampánybeszámolóval rukkolt elő, amivel a párt elismerte, hogy az első dokumentum nem felelt meg a valóságnak. Az újban több helyen is más összegek szerepeltek, mint az eredetileg közzétett elszámolásban. A legszembetűnőbb változás az volt, hogy a Jobbik nem 996 millió forintot, hanem egymilliárdnál is többet költött el az április 8-i választás február 17-én kezdődött kampányidőszakában.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzésében a Jobbik első beszámolóját vizsgálta, a 136 millió forintos tiltott kampánytámogatást ez alapján állapította meg. A kampánybeszámoló furcsaságait feltáró cikkeink miatt a párt helyreigazítást kért. A bírósági tárgyalások során a Jobbik a második kampányelszámolására hivatkozott, amelyet a számvevőszék sem vizsgált, hiszen az nem tekinthető relevánsnak. Lapunkat első fokon a bíróság elmarasztalta, jelenleg a másodfokú ítéletre vár. Sneider Tamás egyébként ma tartja évértékelő beszédét.