A Jobbik béruniós kezdeményezésének sikereként értékeli a májusban elindult európai konzultációt a Jobbik frakcióvezetője. Gyöngyösi Márton a Jobbik tavaly májusban elindított béruniós európai polgári kezdeményezéséről tegnap azt mondta: az volt a céljuk, hogy felhívják az uniós és a nemzetállami döntéshozók figyelmét arra a súlyos problémára, hogy fiatalok százezrei, sőt milliói kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket az alacsony bérek miatt.
– Annak dacára, hogy a szükséges egymillió helyett csak kicsivel több mint ötszázezer aláírást sikerült összegyűjteni, sikerként könyveljük el a polgári kezdeményezést, mert a május 9-i Európa-napon elindított összeurópai konzultáció első két kérdésében szerepel a bérfeszültség és az egyenlő munkáért egyenlő bért ügye – közölte a frakcióvezető. Szerinte most az a feladat, hogy minden magyar állampolgár részt vegyen ebben a konzultációban és fogalmazza meg az Európa jövőjével kapcsolatos gondolatait. Arra a kérdésre, hogy miért nem sikerült több embert megszólítania a Jobbiknak a béruniós kezdeményezésével, Gyöngyösi Márton úgy reagált: a kormány és a legtöbb párt is elkezdte fúrni, a kormánypárti sajtó pedig a legádázabb ellensége volt a kezdeményezésnek, továbbá a kormány által megszállt szakszervezetek is szembehelyezkedtek vele.
A Magyar Idők pár hete számolt be arról, hogy a béruniós aláírásgyűjtés Európa-szerte érdektelenségbe fulladt, az online leadott szignók száma mindössze 36 ezer volt. Magyarországon 29 ezren támogatták ily módon a Jobbik kezdeményezését. Akkori információink szerint az itthon begyűjtött aláírások száma összesen legfeljebb kétszázezer volt, bár Gyöngyösi Márton tegnap félmillió támogatóról beszélt, ami jelentős emelkedést jelent a párt elnökhelyettesének még januárban, az aláírásgyűjtés nyolcadik hónapjában közölt adataihoz képest. Akkor ugyanis Gyöngyösi lapunk megkeresésére azt mondta: az online leadott aláírások száma harmincezer, míg a párt aktivistái, önkéntesei december közepéig országszerte több mint százezer aláírást gyűjtöttek.
Mindenesetre ahhoz, hogy az Európai Bizottság egyáltalán napirendre vegye a kérdést, a szervezőknek összesen egymillió nyilatkozatot kell begyűjteniük május 22-ig, ráadásul úgy, hogy az aláírók száma legalább hét tagországban elérje a lélekszámhoz viszonyított minimálisan előírt számot.