Nem jogállamiság-vitáról, hanem sokkal inkább szuverenitásvitáról van szó, amely felveti azt a kérdést is, milyen hierarchiában állnak egymással az uniós értékek és a nemzeti identitás alapszerződésben rögzített kategóriája – hívja fel a figyelmet az Alapjogokért Központ friss elemzése a Magyarország ellen megindított uniós eljárás kapcsán.
A közreadott tanulmány szerint a hetes cikken alapuló eljárás megindítása az uniós szerződésben foglalt uniós értékek megsértésének gyanújára épül, azonban ezen értékek – a demokrácia, a jogállamiság és a tolerancia – politikai-filozófiai kategóriák, amelyeknek jogi, normatív tartalmuk, definíciójuk nincs.
„Jogi eljárásban történő felhasználása tág teret nyit a politikai értelmezésnek, az állami-alkotmányos identitásba és szuverenitásba történő jogszerűtlen uniós beavatkozásnak” – fogalmaztak.
A központ szerint a legnagyobb jogi probléma azonban a hetes cikkben foglalt eljárási szabályozással kapcsolatos, az ugyanis tartalmaz egy enyhébb, megelőzési vagy kontrollmechanizmust és egy erősebb szankcionálásit, kérdés, hogy ezek egy vagy két különálló eljárási folyamatban érvényesülnek.
Ráadásul két mechanizmus kezdeményezésére jogosult uniós szervek köre részint eltérő, a megelőzésit kezdeményezheti az EP is, a szankcionálásit nem. A központ szerint ebből adódik, hogy a Sargentini-jelentés által beindított folyamat nem vezethet el Magyarország tanácsi szavazati jogának felfüggesztéséhez vagy egyéb szankciókhoz, azt ugyanis csak a tagállamok harmada vagy az Európai Bizottság lenne jogosult kezdeményezni.
Az elemzés szerint vitatható az EP szavazatszámítási rendje is a Sargentini-jelentés elfogadásakor, ugyanis a tartózkodások valójában leadott szavazatnak minősülnek. „Ha ez így van, akkor az erre vonatkozó EP-határozat érvénytelen” – tették hozzá. Az ügy az Európai Unió Bírósága előtt van.
Az elemzés konklúziója szerint fennáll a veszélye annak, hogy a hetes cikk szerinti eljárás esetleges további szakaszaiban még inkább fokozódik az uniós intézményrendszer instabilitása, kiéleződnek az ellentétek az uniós intézmények és a tagállamok között.
A fenti problémával foglalkozott az Alapjogokért Központ Magyarország és a hetes cikkely című csütörtöki konferenciája is. A kerekasztal-beszélgetésen – amiről lapunk is beszámolt – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: a Sargentini-jelentést az eltérő gondolkodás szankcionálására tett kísérlet, és hangsúlyozta, hogy nem lehet jogállamisági sérelmekről beszélni konkrét jogsértés nélkül.