Magyarország gazdasági fejlődése, az általános forgalmi adó (áfa) bevételek folyamatos emelkedése lehetőséget ad egy újabb lakossági rezsicsökkentésre, mégpedig immár a támogatott gyógyászati segédeszközök (gyse) terén.
Ha ugyanis a kormány itt is öt százalékra mérsékelné az áfát, akkor többek között a botokhoz, a kerekesszékekhez, a speciális kötszerekhez, a vércukormérőkhöz, a pelenkákhoz és a hallókészülékhez is olcsóbban juthatnának hozzá a betegek – állítja az gyógyeszközök gyártóit és forgalmazóit tömörítő Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége (OSZ).
A szövetség évek óta szorgalmazza a 27 százalékos áfa öt százalékra mérséklését, eddig hiába, annak ellenére, hogy már a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) és partnerszervezetei is a gyógyászati segédeszközök áfájának csökkentését kezdeményezték.
A kormányzati szereplőkkel ugyan januárban már volt ez ügyben egy tárgyalási forduló, ahhoz azonban, hogy az érintettek kérésének megfelelően 2019-től mérsékeljék az áfát, már a jövő évi költségvetés tervezése előtt, vagyis nagyon rövid időn belül meg kell születnie a megegyezésnek.
Magyarországon becslések szerint 1-1,2 millió ember szorul tartósan vagy átmenetileg gyógyeszközök használatára. Ez a szám ráadásul folyamatosan emelkedik, részben az átlagéletkor, részben az orvosi technológiák fejlődése révén a rehabilitálható állapotok és betegek számának növekedésével.
A szövetségnél úgy látják: a fogyasztási adó mértékének csökkentése alapvetően kormányzati döntés kérdése, amit az is bizonyít, hogy 2013-tól a társadalombiztosító által 90 és 98 százalékkal támogatott gyógyászati segédeszközök áfatartalmát már öt százalékra mérsékelte a kormány. A gyógyeszközök áfájának általánosan öt százalékra csökkentése mintegy kétmilliárd forintba kerülne, azaz ennyivel csökkennének a támogatott gyógyászati segédeszközök használatára jogosultak terhei.
Az állam kiadásai még nagyobb mértékben apadnának, hiszen a bruttó tb-támogatásként kifizetendő összeg csaknem tízmilliárd forinttal csökken. Így tulajdonképpen, bár az egyik oldalon kétmilliárd forint bevételtől elesik, a kiadásin nyolcmilliárdot megspórol az állam.
Kivéve természetesen, ha – miként az OSZ javasolja – az áfacsökkentés kapcsán felszabaduló támogatási összeget visszaforgatnák a segédeszköz-ellátásba, annak innovációja érdekében.
Egy ekkora összeg ugyanis már lehetővé teszi új, a jelenlegieknél sokszor korszerűbb termékek, illetve hatékonyabb ellátási technológiák támogatását, ezzel növelve a betegelégedettséget. Ez pedig nem lehet közömbös, amikor a kormányzat erőfeszítései ellenére még mindig sok kritika éri az egészségügyi ellátás színvonalát
– vélik a szövetségnél.
Az OSZ-nél azt is fontosnak tartják hangsúlyozni: az áfacsökkentés lehetőséget teremtene arra, hogy a gyógyeszközgyártók és -forgalmazók emeljék bizonyos termékeik árát.
Erre ugyanis 2003 óta, tehát immár 15 éve nem volt módjuk a támogatott termékek körében, miközben a cégeknek ugyanúgy végre kellett hajtaniuk például az utóbbi hét-nyolc évben kötelezővé tett, összességében több mint hetvenszázalékos minimálbér- és bérminimum-emelést.
Az ágazatban mintegy 460, jellemzően kis- és középvállalkozás működik, körülbelül 3800 munkavállalót foglalkoztatva, egyre komolyabb önkorlátozások mellett.