Továbbra sem tett le az Európai Bizottság (EB) arról, hogy elérje ötvenezer bevándorló áttelepítését az Európai Unió országaiba – ez derült ki abból a tájékoztatóból, amelyet Jean-Claude Juncker elnök tett közzé az EB honlapján szeptember közepén.
A luxemburgi politikus a dokumentumban határozottan kijelentette: a tagállamoknak sürgősen növelniük kell erőfeszítéseiket, hogy az összesen ötvenezer áttelepítési férőhelyre vonatkozó kötelezettségvállalást 2019 októberéig végre lehessen hajtani.
Juncker ennél tovább is ment, és azt hangsúlyozta, hogy az európai erőfeszítések hosszú távú összehangolása érdekében az EB állandó uniós áttelepítési keret létrehozására tett javaslatot az átfogó menekültügyi reformban.
Leszögezte: az Európai Parlamentnek (EP) és az Európai Tanácsnak mihamarabb meg kell állapodnia az uniós áttelepítési keretről szóló bizottsági javaslatról.
Ismert, az Európai Bizottság egy éve terjesztett elő új menekültügyi javaslatokat, ebben szerepelt először az, hogy 2019 októberéig további ötvenezer migránst kellene szétosztani, lehetőleg ugyanazon kvótaképlet alapján, amit már 2015-ben is alkalmaztak. Jelezték akkor, hogy önkéntes felajánlásokat várnak, amiért pénzt kínáltak: összesen félmilliárd euró szétosztását harangozták be a befogadó országok számára.
Azt is egyértelművé tették ugyanakkor, hogy nem az unión belüli szétosztásról lenne szó, hanem afrikai és közel-keleti országok migránsainak befogadásáról.
A mostani, Juncker-féle tájékoztatóban nemcsak az állandó áttelepítési keret szükségességéről, hanem biztonságos és legális csatornák fontosságáról is szó van. Az EB elnöke úgy fogalmazott, hogy a nem biztonságos és irreguláris migráció helyett a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára biztonságos és jogszerű csatornákat lehet biztosítani.
Ezek után nem véletlen, hogy Brüsszelben továbbra sem a határok megvédésére koncentrálnak. Juncker és Dimitris Avramopoulos migrációs biztos kijelentette, hogy Európa nem lehet erőd, és a határmenedzsment hatékonyságát szeretnék javítani.
A tagállamokat pedig megerősített Menekültügyi Ügynökséggel szeretnék segíteni, hogy jobban és gyorsabban intézzék a menedékkérelmeket. Dimitris Avramopoulos teljesen nyíltan odáig ment, hogy a tagállamok gazdasági szükségleteit szem előtt tartó munkaerő-migrációról beszélt.
Ezzel összecseng Angela Merkel német kancellár nyilatkozata is, aki a közelmúltban kiemelte: az unió külső határain fekvő államoknak fel kell adniuk nemzeti kompetenciáikat a Frontex javára.
Emellett szolidaritásról is beszélt, vagyis szerinte is lehetővé kell tenni a legális migrációt. Mint ismert, a Financial Times három évvel ezelőtti cikkéből kiderült, hogy az Európai Bizottság már 2015-ben, a bevándorlási válság első évében el akarta venni a határőrizet jogát a tagállamoktól.
A brit lap már akkor egy olyan tervről írt, amely szerint Brüsszel létre akar hozni egy határvédelmi egységet, és olyan szabályokat akar alkotni, amelyeknek köszönhetően a saját embereit bármikor ráteheti a tagállamok nyakára akkor is, ha a tagállamok ezt nem akarják.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója tegnap újságírók előtt rámutatott arra, hogy Brüsszel megnyitni, nem pedig lezárni akarja a határokat a migráció előtt.
Hangsúlyozta: az Európai Unió azért akarja elvenni a határvédelmet a tagállamoktól, hogy még több bevándorlót engedjen be. Vagyis nem megállítani, hanem elősegíteni, megszervezni és tartósan működtetni akarja az unió a bevándorlást az európai kontinensre.
Szavai szerint ezt erősíti meg az EB napokban közzétett javaslata is, amiben ismét az állandó áttelepítési programot és a szervezett migrációs útvonalak létrehozását sürgetik. A politikus Angel Merkel nyilatkozata kapcsán kijelentette: ha a német kancellár javaslata megvalósulna, az azzal is együtt járna, hogy a szervezett migrációt lehetővé teszik.
Közben csütörtökön meghallgatást tartanak a LIBE-bizottság ülésén, amelynek témája: az illegális migránsoknak nyújtott humanitárius segítség megkönnyítése, illetve büntetendővé tételének megakadályozása. A meghallgatást, amelynek résztvevői az Európai Bizottság, a Frontex, NGO-k és a francia kormány képviselői, az EP által elfogadott iránymutatás jegyében szervezik.
Több pénzt adnának a migrációra
Pénzügyi eszközöket is kész lenne bevetni az Európai Bizottság a migráció fenntartása érdekében. A brüsszeli vezetők elképzelései szerint a migráció költségeit, amelyben egy Afrikának nyújtott Marshall-segély-szerű terv is helyet kapna, természetesen az uniós adófizetők állnák. Takács Szabolcs európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkár ennek kapcsán a Magyar Időknek korábban elmondta: a kormány úgy látja, hogy a bizottság migrációval kapcsolatos filozófiája visszaköszön az EU 2021–2027 közötti költségvetésének javaslatában is. A kormánypárti politikus leszögezte: a magyar kormány nem tudja elfogadni, hogy a kohéziós politikából finanszírozzák a migránsok integrációját, azért sem, mivel nincs döntés a bevándorlók kötelező elosztásáról sem. A hagyományos politikák – a kohéziós, az agrárpolitika, valamint a vidékfejlesztés – a bizottsági javaslat szerint jelentős elvonást szenvednek el. Ez nemcsak hazánkat, hanem egy sor más tagállamot is negatívan érintene – tette hozzá az államtitkár. Azt is hangsúlyozta, hogy több pénzt kell fordítani az unió külső határainak ellenőrzésére. Ha valóban létezik az európai szolidaritás, akkor az olyan tagállamoknak, mint Magyarország, segítséget kell nyújtani uniós forrásokból – hangsúlyozta Takács Szabolcs.