Molnár Balázs kiemelte: ezzel szemben a belső határellenőrzések visszaállítása feszültségeket szül, aláássa a belső határok nélküli Európa koncepcióját, továbbá korlátozza a szabad mozgáshoz való jogot.
Hangsúlyozta: a magyar álláspont szerint a belső határellenőrzések helyett a külső határvédelem megerősítésére van szükség.
Molnár Balázs a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállítására alkalmazandó szabályok módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről beszélve kifejtette: a bolgár EU-elnökség kompromisszumos javaslatával alapvetően kedvezően változott a helyzet, a jelenlegi körülmények között ennek elfogadása a legjobb megoldás, hiszen mielőbb egyértelmű szabályrendszerre van szükség. A tervezet szabályozná a belső határellenőrzések életbe léptetésének és fenntartásának feltételeit – közölte.
Hörcsik Richárd (Fidesz), a bizottság elnöke arról kérdezte a Miniszterelnökség európai igazgatóját, hogy miként lehetne elkerülni a sorozatos belső határellenőrzéseket, amelyek a gazdasági kapcsolatoknak sem előnyösek.
Molnár Balázs elmondta: Magyarország várakozásai szerint megerősödik az uniós tagállamok között az a tendencia, hogy a külső határvédelem kerül a migrációs vita középpontjába. Magyarország 2015 óta folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy megfelelő külső határvédelem nélkül nem lehetséges a hatékony migrációs politika – emlékeztetett.
A Miniszterelnökség európai igazgatója az EU 2020 utáni többéves költségvetésére vonatkozó javaslatról szólva azt mondta, hogy nem sikerült olyan javaslatot kidolgozni, amely egyszerre oldaná meg az új kihívások és a tradicionális politikák – így a kohéziós politika – hatékony finanszírozását.
Hörcsik Richárd arról beszélt, hogy nem kell megijedni, mert az előző többéves uniós költségvetési keret esetében is sokkolóak voltak az első hírek, de a magyar kormány aktivitásának meglett az eredménye. Magyarország érdeke nem belemenni egy gyors megállapodásba, hanem részletesen meg kell tárgyalni mindent – vélekedett. Hozzátette: a helyzet nem egyszerű, hiszen Nagy-Britanniával az egyik legnagyobb befizető ország távozik az EU-ból.
Bana Tibor (Jobbik), a bizottság alelnöke úgy látja, ha Magyarország felülbírálná az álláspontját egyes kérdésekben – például az európai ügyészség vonatkozásában –, jelentősen javulna a tárgyalási pozíciója.
Demeter Márta (LMP) azt mondta: szabályosan kell felhasználni az uniós forrásokat, fel kell számolni a gazdaság instabilitását, valamint a korrupciót, ezek az első lépések a gazdasági fejlődés megteremtéséhez.