Az ismert toxikológus az év első napjaiban arra hívta fel a figyelmet, hogy hamarosan „az egymillió alkoholista országa lehetünk, mert olyan utánpótlás-nevelés van, hogy a Puskás Ferenc Akadémia ahhoz képest kutya füle”. Petke Zsolt ezzel szemben kiemelte: bár valóban nincs alkoholpolitikánk, de nem ezért nem kérnek az érintettek segítséget, hanem mert félnek. – Félnek, mert a függőségekkel kapcsolatban elutasító a társadalom és a közvetlen környezet is, vagyis a család is – hangsúlyozta. Petke Zsolt szerint a magyarokra ugyanúgy jellemző, hogy ha valaki bajban van, azt első reakcióként kilökjük, kirekesztjük. Ez elsősorban a szenvedélybetegek esetében igaz. Ennek ellenére nem a néhány lerobbant addiktológiai osztályon tudnak a legtöbb betegen segíteni, hanem a világszerte rendkívül népszerű, Magyarországon is működő anonim, önsegítő szervezeteken keresztül.
Az addiktológus szerint az egészségügy melletti, sok ezer klienst ellátó szervezetek fontos feladatot végeznek név, anyagi ellenszolgáltatás és „áltudományoskodás” nélkül is. – Itt nem medikalizálják, nem avanzsálják orvosi problémává a szenvedélybetegséget, így nem lerázzák magukról a betegek gondját.
A függőségek kialakulásának hátterében a bezárkózás és az önsajnálat állnak, ezért is fontos, hogy a betegek kezelésébe a spiritualitást is vigyünk – emelte ki Petke Zsolt, hozzátéve: nem csak a szerhasználók, hanem a depressziósok állapota is akkor romlik, amikor elkezdi kilökni őket a család és magukra maradnak a problémájukkal. – Fontos kiemelni pedig, hogy ezeken az embereken a közeli hozzátartozók, barátok tudnak a leghatékonyabban segíteni, pozitív programok szervezésével. Így meglesz a betegek öröme szerhasználat nélkül is – mondta az addiktológus.
A spiritualitás szerepét Petke Zsolt továbbhangsúlyozva elmondta, az aktív szerhasználó szenved attól, hogy krízisbe sodródott életét a kezében tartsa. – Egy felsőbb erőbe vetett hit segítségével viszont eredményesebb lesz a józanodásban. Azzal, hogy elengedte az irányítást, kevesebb lesz rajta a feszültség, ezzel pedig kevesebb szert kell használnia – fejtette ki a szakember, aki a fiatalokat érintő alkohol- és drogfogyasztással kapcsolatban nem látja még a világvégét. – Világszerte egyre fiatalabban kezdenek el alkoholt és drogot használni az emberek, de nincsen több függő, mint ötven évvel ezelőtt. A függők aránya nem változott a lakosság összetételéhez képest – mondta. Szerinte ami változott, az a használt szerek típusának aránya. Régen 5-8, vagy 10 százalék szenvedélybeteg alkoholfüggő volt, esetleg volt néhány játékszenvedélyes kliens. Napjainkban azonban sokkal szélesebb spektrumú a szerhasználat: mostanra kiszakított 10-15 százalékot a kábítószer, de arányaiban kevesebb lett az alkoholbeteg.
– Meg kell jegyezzük azt is, a szülői mintának nagy szerepe van a gyermek függőségének kialakulásában – emelte ki az addiktológus, aki úgy látja, minden szülő próbál elég jó szülő lenni a gyermeknevelés terén. – Azt gondolom viszont, hogy ez sok esetben nem sikerül. Mert senki sem úgy abszolválja a dolgot, mint ahogy eltervezte. Néha türelmetlenek vagyunk a gyerekeinkkel, néha bejön egy krízis, néha bejön valami más – vélekedett Petke Zsolt, aki szerint nem jelenthetjük ki, hogy rossz szülő az, akinek drogos lett a gyereke. – Az igaz, hogy genetikailag is öröklődhet a szerhasználatra való hajlam, de ettől függetlenül nem biztos, hogy az ellazulás ezen formáját fogja alkalmazni. Tehát, ha más a minta, akkor kisebb az esély – emelte ki az addiktológus.