Ha az ellenzék már megrendelte a népszavazási kampányplakátokat, remélhetőleg a nyomda még nem gyártotta le azokat, és így nem kell értük fizetni sem. Tegnap ugyanis kiderült, hogy a kormány javasolja a parlamentnek a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényi szabályozás visszavonását. Azaz: okafogyottá vált ebben a kérdésben megkérdezni a lakosságot.
Alig több mint egy éve, 2015. március 15-én lépett életbe az a jogszabály, amely megtiltotta a vasárnapi munkavégzést a kereskedelemben a 200 négyzetméter feletti üzletekben. A KDNP kezdeményezésére született törvény ezt azzal indokolta, hogy a nemzetgazdaság meghatározó ágazatában segíteni kell a munkavállalók testi és lelki egészségének megőrzését, amelyhez szükség van a megfelelő pihenőidő biztosítására. Hozzátették azt is, hogy ezzel erősíthető a családi közösségek megtartóereje. Erre az ellenzék valóságos össztüzet zúdított a kormányra.
A támadásba bekapcsolódtak a vállalkozásokat védő érdekképviseletek is, majd egymásra licitálva mindenki próbált egyre nagyobb számot mondani arra, hogy mekkora károkat okoz a boltzár hatása. A legmesszebbre talán a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ment, amely szerint 200-250 milliárd forint esik majd ki a költségvetésből, és 50-55 ezer ember munkája lehetetlenülhet el. Utólag persze könnyű okosnak lenni, de ma már pontosan tudható, hogy felesleges volt a riogatás. Sőt, volt, aki a nyilvánosság előtt is belátta: tévesen ítélte meg a várható következményeket. Mi is történt?
Tavaly a kiskereskedelmi forgalom 5,6 százalékkal bővült, több üzletlánc növelte a bevételét. A vasárnapi boltzár miatt nem kerültek a dolgozók az utcára, sőt: munkaerőhiánnyal küzdenek az ágazatban. Azt is látni az adatokon, hogy az intézkedésből profitáltak a kisebb üzletek. Mindezek mellett az ágazat dolgozói hamar megszerették a szabad hétvégét, így lényegében célt ért a törvény. Az eltelt idő alatt azonban az is kiderült, hogy a vasárnapi boltzár jelentősen megosztja a lakosságot, amelynek jelentős része a mai napig elutasítja a lépést. Őket nem az foglalkoztatja, hogy a kereskedelmi alkalmazott a családjával vagy munkával tölti-e a hét utolsó napját.
Sokan korlátozásként élték meg a változást, mondván: a kormány ne döntse el, ki mit csináljon vasárnap. Másokat az zavarhatott, hogy a vásárlási szokások átalakulásával szombatra terelődött a forgalom nagy része, így óriási zsúfoltság alakult ki az üzletekben. Minderről nyilván sokat lehetne vitatkozni, de érdemesebb felidézni, mit mondott Orbán Viktor a nagy vihart kavart internetadó ügyében.
„Nem vagyunk kommunisták, nem az emberek ellen kormányzunk, hanem az emberekkel közösen kormányzunk” – ezt nyilatkozta 2014-ben a közrádiónak a miniszterelnök. A kabinet most is mérleget vont, és szembenézett azzal, hogy az elmúlt egy évben nem sikerült meggyőzni az emberek többségét az intézkedés sikerességéről.
A döntéssel még nyerhet is a kormány, a törvény visszavonása azt igazolja, hogy ha kell, meg tud hátrálni. Ez nem mindig volt így, gondoljunk csak a 2008-as vizitdíjas népszavazásra. A balliberális vezetést nem hatotta meg, hogy a lakosság többsége nem kér a reformnak csúfolt intézkedéseikből. Végig szembementek a népakarattal, házhoz mentek a pofonért. Az Orbán-kormány nem ezt az utat választotta és időben lépett. Ezzel pedig nemcsak a demokratikus elkötelezettségét bizonyítja, de ez ellenzék alól is kilőtte a lovat.
Ha pedig a szociálisan oly érzékeny baloldali pártok győzelemként ünneplik, hogy a kereskedelmi alkalmazottaknak vasárnap is dolgozniuk kell, az őket minősíti.