Kifulladt a magyar csoda, mert hat év után nem nőtt, hanem csökkent a lakossági állampapírok állománya. Búcsút inthetünk a magyar bérrobbanásnak, mert márciusban 11,3 százalékra csökkent a keresetek emelkedése, ami elmarad az elmúlt időszakban látott 13-14 százalékos ütemtől.
Két címet, illetve két hír tálalását mutatom be az előbbi két mondattal. Ezt olvashattuk az elmúlt napokban az egyik internetes portálon, de ehhez hasonlóan megfogalmazott írásokat máshol is találunk szép számmal.
Arról van itt szó, hogy erőltetve és nyögdécselve, de azt akarják egyesek mutatni a magyar gazdasági és pénzügyi adatokról, hogy itt a világvége. Csakhogy ez nem egyszerű, mert semmi köze a valósághoz.
Ha a jelenlegi helyzetben valaki ilyeneket ír le, akkor mit írna akkor, ha olyan állapotban lenne az ország, mint amikor 2008-ban a Nemzetközi Valutaalaphoz kellett szaladni mentőövért? Mert akkor tényleg közel voltunk a csődhöz.
Nem arról volt szó, hogy a lakosság kevesebb állampapírt vesz, hanem arról, hogy a világon senki nem vett magyar állampapírt, akkora stabilitási kockázatot mutatott az ország. Az egekben volt a hiány, a finanszírozók menekültek, nem maradt pénz az állam működtetésére. Nem azon kellett keseregni, hogy „csak” 11,3 százalékkal emelkednek a keresetek, hanem azon, hogy még a nyugdíjat sem tudja kifizetni az állam, ha nem segítenek ki minket a bajból.
Ha valóban olyan szörnyű lenne most minden, akkor nem nyert volna harmadszorra kétharmaddal a Fidesz–KDNP-szövetség. Most azt látjuk, hogy napról napra érnek be az eddigi gazdaságpolitika eredményei. Ennek pedig egyre több nemzetközi fórum is hangot ad.
Ezért olvashattuk azt a befektetési témákra szakosodott amerikai Site Selection Global Best to Invest 2018 jelentésben, hogy Magyarország a világ tíz legjobb befektetési célországa között szerepel, régiós szinten pedig két kategóriában is elfoglalta az első helyet.
Tavaly a World Economic Forum versenyképességi listáján kilenc helyet javított az ország, míg a svájci IMD versenyképesség-kutató intézet hatvanhárom országot vizsgáló rangsorában az idén hazánk öt helyet lépett előre. Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap úgy értékelte, hogy újabb nemzetközi kutatóintézet igazolta vissza annak a gazdaságpolitikának a helyességét, amely egyre inkább a versenyképességre, a hatékonyságra és a termelékenységre helyezi a hangsúlyt.
Csütörtöki számunkban azt az elemzést is ismertettük, amely szerint Magyarország felzárkózott a visegrádi tagállamokhoz. Ha a gazdaság folyamatait, a munkaerőpiacot, a kereseteket és a vásárlóerőt nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy egy szinten mozgunk Lengyelországgal, Szlovákiával és Csehországgal.
Természetesen vannak területek, amiben nekünk kell még többet javítani, de vannak olyanok is, amire mi lehetünk büszkébbek. A kedvező változásokat mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy egyre vonzóbb célpont a magyar gazdaság a régiós vállalkozások szemében is.
A Bisnode tanácsadó és elemző cég tette közzé, hogy 2014 óta csaknem tízezer szlovákiai vállalat költözött külföldre, a legtöbb Magyarországra. Ennek oka, hogy a társasági adó ma itt a legalacsonyabb az unióban, mindössze kilencszázalékos, míg északi szomszédunknál huszonegy százalékot kell fizetni.
Ki gondolta volna, hogy az ellenzéki táborból éppen Karácsony Gergely mondja ki az igazságot. A Klubrádióban ugyanis beismerte: „Nagyon nagy hiba volt, hogy nem számoltunk azzal, hogy az emberek effektíve tényleg jobban élnek, mint négy éve.”
Mit lehet ehhez hozzátenni? Jó reggelt kívánok!