Ami a Fidesz politikájában jól működött, azt továbbvisszük, minden mást jobban csinálunk – nagyjából így volt summázható a szocialisták ígérete a 2002-es országgyűlési választás előtt, amelyet aztán meg is nyertek.
Mire gondolhattak akkor, amikor elődjük eredményei közül egyet-kettőt elismertek? A többi között az akkori otthonteremtési programra. Majd mit tettek vele? A balliberális politikusok közül is többen éltek a kedvező konstrukcióval, majd egy tollvonással megszüntették azt. Ezt követően szabadultak el a devizahitelek, de az egy másik történet.
Most is választási kampányban vagyunk. Szél Bernadett, az LMP miniszterelnöki aspiránsának az mindenképpen a javára írható, hogy nem sumákol, hanem egyenesen kimondja: ha hatalomra kerülnek, ők bizony eltörlik az új lakásokra vonatkozó családi otthonteremtési kedvezményt (csok).
Köszönjük az őszinteséget, de szívből reméljük, hogy sem ehhez, sem máshoz nem kapnak mandátumot. Mint ecsetelte, a pénzt inkább szociálisbérlakás-programra fordítanák. Soros migránspolitikájának lelkes harcosa csak nem azzal számol, hogy a kerítések lebontásával és a kvóták elfogadásával helyet készítene a bevándorlóknak? Méghozzá annyit, hogy a családegyesítés után se szűkölködhessenek a muszlim nagycsaládok? Remélem, ez a gondolat csak az én fejemben fogant meg… De mit mondott még Szél Bernadett?
Hát azt, hogy szerinte a támogatás jelenleg nem a rászorulókhoz jut, hanem az építőipart támogatja. Nem tudom, hogy mikor érte a miniszterelnök-jelöltek sorában toporgó politikust a megvilágosodás, de azt mindenképpen üzenem neki, hogy ezzel nem találta fel a meleg vizet.
Az Orbán-kormány ugyanis két okból vezette be a 10+10 milliós támogatást. Az egyik a születések számának gyarapítása, a másik pedig az építőipar fellendítése, ami jelentősen bővíti a foglalkoztatást és lendületet ad a gazdaságnak. Ráadásul a kabinet azokat is segíti, akik kétgyermekesek és azokat is, akik egy utódot nevelnek.
Tegyük fel a kérdést: ha valaki három vagy több gyermeket vállal, az miért nem számíthat új, a család létszámának megfelelő méretű otthonra? Ők nem szorulnak rá a segítségre? De, ez esetben ők is rászorulók, mert a maguk erejéből vajmi kevés eséllyel juthatnának előbbre. Igény van rá, hiszen már csaknem hetvenezer családnak nyújtott az állam segítséget.
Most viszont azt is tudjuk, ha az ellenzék kerülne hatalomra, úgy szednék darabokra az elmúlt évek pénzügyi, gazdasági és szociális eredményeit, mint a határon húzódó kerítésrendszert. És akkor Jean-Claude Junckertől kapnának egy cuppanós csókot a buksijukra.
Szél Bernadett abban mindenképpen hasonlít az MSZP-hez, hogy a rászorulókról ugyanúgy gondolkodik, mint a szocialisták a gazdagokról. Fizessenek a gazdagok! Ezt harsogta Botka László is, amíg el nem fogyott az oxigén az ajándékba kapott szkafanderjéből. Aki ma 300 vagy 400 ezer forintot keres, az a balliberálisok szemében gazdag. A gazdag pedig az ő értelmezésükben szitokszó. Aki már ennyit keres, azt szinte üldözni kell, és magasabb adókulcsokkal kell fojtogatni. Ismerjük ezt a világot, és egyáltalán nem kívánjuk vissza.
A családi otthonteremtési kedvezmény egyértelműen sikertörténet. Az igénylését pedig tovább egyszerűsítik, jóval kevesebb lesz az adminisztratív teher, és rövidül az elbírálási idő. Ráadásul az ötmillió forintos áfa-visszatérítés lehetőségét a nyugdíjasokra is kiterjesztik.
A jelenlegi kormány többek között így készül a folytatásra, míg az ellenzék abban bízik, hogy lehet még más a politika. Reméljük, nem lesz más, mert azt már ismerjük, leginkább a bőrünkön éreztük a következményeit.