A minap ismertette Vona Gábor a 2018-as választási programját, amelynek épp itt volt az ideje, mert eddig csak a párt 2014-es elképzelései voltak elérhetők a Jobbik honlapján. Az pedig több tekintetben szöges ellentétben állt az újjal, de hát mint tudjuk: nagy erővel zajlik a néppártosodás a házuk táján.
Tehát, ahogy Vona Gábor belekezdett a mondókájába, felcsendült a muszlimok imára hívó éneke. Nyilván arra emlékeztette a Spinoza-házba járó igét hirdető politikust, hogy nemrégiben még az iszlámot nevezte az utolsó fénysugárnak a globalizmus sötétségében.
Mostantól olvashatjuk a Jobbik átfazonírozott elképzeléseit, de az szinte biztos, hogy ha Vona korábban Allah mellett tett is hitet, Allah nem fogja kebelére ölelni a keresztény gyökerekre épülő Magyarországot. Ezt nem is bánjuk.
Ha már választási programról esett szó, akkor nézzük a Fidesz–KDNPszövetséget. Ennek annyi előnye van, hogy következetesen épít az elmúlt évek intézkedéseire, így meglepetések helyett kiszámíthatóságot ad a választóknak.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ahogy korábban már szólt róla, most lapunknak megerősítette: ha április 8-án a választók ismét bizalmat szavaznak a Fidesz–KDNP-kormánynak, akkor jó eséllyel a személyi jövedelemadó jelenlegi 15 százalékos kulcsát egy számjegyűre változtatják.
Ez önmagában automatizált béremelést jelent. Egy átlagos keresetű munkavállalónak ez havi 15-20 ezer forint pluszt biztosít, amely egy év alatt majdnem kiteszi a 13. havi fizetést.
Ez nem légből kapott ígéret, a gazdaság több ágazatában, így például az építőiparban robbanás várható, a gazdasági növekedés az idén pedig az öt százalékot is elérheti. A fizetések jelentős emelkedésével a fogyasztás is bővül, amivel nagyon jól járnak a belföldi piacra termelő vállalkozások. Ez pedig kedvez a költségvetésnek, ahová már most is ömlenek az adóbevételek.
A további béremelések elkerülhetetlenek, nemcsak nálunk, hanem a térség országaiban is, hiszen hazánk mellett azokat is bénítja a munkaerőhiány. A következő négy-öt év alatt negyven-ötven százalékkal kell emelni a fizetéseken.
Magyarország ezzel jó úton indult el, pláne úgy, hogy párhuzamosan a szociális hozzájárulási adót is csökkenti. Mindezekkel együtt jelentős előrelépést érhetünk el a versenyképességi rangsorban. Ennek már most láthatók az eredményei, hiszen az elmúlt hét évben az unió országai közül nálunk csökkent a legnagyobb mértékben a tényleges adóterhelés.
Eközben az ellenzék is próbálkozik, fűt-fát ígérve, bár a sorok között jó látni, hogy bizony adóemeléseket is elbújtattak a választási ígéreteik között. Gyurcsány Ferenc szerint Orbán előtt jobb volt és utána is jobb lesz.
Ha ennek kibontaná minden részletét, akkor valójában azt kellene mondania: 2010 után számos területen virágzásnak indult az ország, míg az ő kormányzása alatt elpusztult minden, amihez csak hozzányúlt. Na, ez lenne az ő igazi igazságbeszéde, de ezt senki ne várja tőle.
Egyetlen sikere, hogy a Fidesz–KDNP-szövetséget kétharmados többséghez juttatta a 2010-es választásokon. Köszönjük szépen! Ahogy elnézzük, most is mindent megtesz azért, hogy a jelenlegi hatalom maradjon a kormányrúdnál. Legalább a DK vezére is azt csinálja, amihez ért. Bár meg merem kockáztatni, ezzel ő egyáltalán nincs tisztában. Annyi baj legyen.
Az sem mellékes, hogy az Orbán-kormány nem úgy tesz a jóléti rendszerváltásért, ahogy azt Medgyessy Péter tette. Azaz: nem löki adósságcsapdába az országot. Bebizonyosodott, hogy figyelembe veszi hazánk teherbíró képességét, nem kezdett és nem kezd felelőtlen osztogatásba. Lám, így is lehet az adókat csökkenteni és a fizetéseket emelni.