Egy tegnapi hír szerint a washingtoni kongresszus kétharmados többséggel elítélte Nevadát, amiért – ellentétben az Egyesült Államok más részeivel – ezen állam több megyéjében is legális a prostitúció, ami sérti a férfiak és nők egyenlőségét.
A kongresszus elítélte Texast is, mert szerepelnek a büntető törvénykönyvében az azonos neműek érintkezését ellehetetlenítő szodómiatörvények. – Megengedhetetlen az amerikai értékek, a jogállamiság ilyetén megsértése, az emberi méltóság és a szabadságjogok lábbal tiprása – hangoztatta Joe Doe, az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság jelentéstevője.
A hír természetesen fake news, azaz fikció, noha Nevadában és Texasban valóban vannak ilyen szabályok. Csak éppen magára valamit is adó politikai entitás nem hadakozik a saját alkotóelemeivel, mert akkor egyre jobban meggyengül, pusztulásra van ítélve.
Szétesőfélben lévő családok mállanak így szét. A Római Birodalom sem úgy szűnt meg, hogy kiálltak a mikrofon elé, és bejelentették egy sajtótájékoztatón, hanem Odoaker germán törzsfő egyszer csak deponálta az utolsó császárt, Romulus Augustulust. Mert utóbbi gyenge volt: nem értette az idők szavát, és képtelen volt megvédeni magát.
Ha nagyon pesszimisták vagyunk, Romulus Augustulus ma Jean-Claude Juncker, egy a lábán állni alig tudó luxemburgi előnyugdíjas, míg hűséges fegyverhordozója a 2019-ben ugyancsak visszavonuló Judith Sargentini, az EP Magyarország-jelentéstevője.
És itt van közöttünk minden egyes nap, hatalmas szálem alejkummal köszön be Odoaker is: 24 óra leforgása alatt egy németet tett el láb alól Köthenben, miután már Chemnitzben is aktív volt, majd hét embert sebesített meg Párizsban, végül egy magyar nőt kényszerített szexuálisan egy pesti mosdóban.
Lehet ezt bombasztikusan harmadik világháborúnak vagy a Nyugat alkonyának nevezni, de nem ez a lényeg. Aki nem érti, hogy miről szól ma Európa: a tegnapi terrormerényletek után a mai, fű alatti, szisztematikus nyomulásról – egy kis emberölés, egy kis nemi erőszak –, az vagy nagyon hülye, vagy pedig nagyon rosszindulatú azzal a népességgel szemben, ami mi vagyunk, akik évszázadok óta itt élünk, bánatban, örömben.
Az Európai Parlament a héten, ha némi matematikai ügyeskedéssel is, de megszavazta a hazánkat elítélő Sargentini-jelentést. Ám ez elsősorban mégsem Magyarországnak és az Orbán-kormánynak, hanem azoknak lesz rossz, akik a koncepciós eljárást támogatták. Először is: az eljárás befuccsol, a lengyel vétó miatt az EU tanácsa nem függeszti fel hazánk uniós szavazati jogát. Az érvelés legpofátlanabb eleme, amikor azt mondják, hogy a jelentés a magyarok érdekében született.
– Mit gondolnak, ki választotta meg a magyar kormányt? Hófehérke és a hét törpe? – mutatott rá egy lengyel képviselő. Most ugyanis az európai balliberális oldal gondoskodott annak a mintegy hárommillió embernek a minél nagyobb mozgósításáról a májusi EP-választásokra, aki előbb az Orbán-kormány bevándorláspolitikájára, majd magára a kormányra szavazott, most pedig Strasbourgban levegőnek nézték. Európa más része sem ül majd a babérjain.
A mai arányok mellett 2019-ben egyedül a német radikális jobboldalról másfél tucat képviselő masírozik majd Strasbourgba az immár nem Merkel, hanem Macron vezette „elitek Európájának” ellensúlyozására. És ez csak a jéghegy csúcsa lesz a holnap Európájában. Sargentini pedig tíz év múlva, szintén szép emlékű elődjével, Rui Tavaressel egy kávé mellett megbeszéli majd Rinkebyben, Stockholm horrornegyedében, hogy melyikük írt pöpecebb jelentést Magyarországról.
– Sukran – köszönik meg arabul a pincérnek a feketelevest. A harmadik haver, Juncker ezúttal száraz marad: a vallási előírások miatt vízipipával kell beérnie.