A rombolás eszközeit talán legfondorlatosabb és leghatékonyabb módon alkalmazó globális hálózat kártékonyságát talán Ukrajna példája tárja fel a legszemléletesebben.
Soros György alapítványa és aktivistái kulcsszerepet játszottak abban a destabilizációban, amelynek következményeként 2013 végén kitört a Majdan-forradalom, és ma káosz, bizonytalanság uralja Ukrajnát. A helyi Nyílt Társadalom Alapítványok gyakran nyújtott bőkezű pénzügyi támogatásokat különböző ukrajnai NGO-knak, amelyek az úgynevezett civil aktivizmust népszerűsítették.
Sorosék elvégezték a terepmunkát, amely nélkülözhetetlen volt a spekulánssal szemben álló, jobboldali Viktor Janukovics kormányának megbuktatásához. A spekuláns döntő szerepét egy nyilvánosságra került hangfelvétel is igazolja, amelyen maga Jevhen Bisztrickij, Soros ukrajnai helytartója egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy nekik köszönhető-e Janukovics eltávolítása.
Természetesen az ukrajnai események alakulásában jelentős szerepe volt az Egyesült Államok előző vezetésének is. Külügyi tisztviselők beszéltek arról nyíltan, hogy az amerikai kormány mennyi pénzt ölt az ukrajnai forradalomba és mindabba, ami ezután történt.
Soros szisztematikusan átvette a hatalmat, saját embereit ültette politikai és gazdasági kulcspozíciókba, például az egyik legnagyobb ukrán cég, a Naftogaz vezetőségébe is. A privatizáció előtt álló vállalat döntéshozói többször is találkoztak az amerikai milliárdossal, hogy a magánosítás részleteiről egyeztessenek.
Sőt, Porosenko ukrán elnök 2015-ben a külföldieknek adható legmagasabb állami kitüntetést adományozta Sorosnak.
Az ukrajnai csatát tehát Soros nyerte, miközben hazánkban kemény ellenállásba ütközött, az Orbán-kormány következetes harcot hirdetett a dollármilliárdos társadalomromboló tervei ellen.
Magyarországon több okból sem működhetett a majdani recept, a két ország mérete, geopolitikai helyzete és társadalmi-etnikai összetétele közötti különbségek miatt. Nálunk a 2014. őszi néhány erőtlen próbálkozás után az amerikai nagykövetség akkori ideiglenes ügyvivője, Goodfriend úr is belátta, Budapest más, mint Kijev.
Hazánkba ugyan beletörött Sorosék bicskája, de ne legyenek kétségeink, a spekuláns minden lehetséges fronton igyekszik keresztbe tenni, mert sértjük az üzleti-politikai érdekeit. Ezért is van nehéz helyzetben a kárpátaljai magyar kisebbség, amelyet eszközként használnak a népszerűségüket elvesztett kormányerők a választások előtt, bűnbakként dobták őket a felhergelt ukrán szélsőségesek elé.
A magyarok ellen hónapok óta zajló hecckampányhoz és nyílt terrorhoz a kisebbségi jogokért, a demokráciáért máskor jóval kisebb horderejű ügyekben is hangosan ágáló Soros-civilek asszisztálnak. Az sem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy a kárpátaljai magyar intézmények ellen elkövetett terrorakciók mögött a spekuláns ügynökei állnak.
A tisztánlátás jegyében nem árt felidézni, hogy hazánk minden segítséget megadott keleti szomszédunknak, a magyar miniszterelnök teljes mellszélességgel támogatta Ukrajna vízummentességét, és az emberbaráti segítségnyújtásban is élen jártunk, a szakadárok elleni harcokban megsebesült ukrán katonákat ápoltak magyar kórházakban, ukrán – nem csak kárpátaljai – gyerekek nyaraltak a Balatonnál.
Mindezekkel párhuzamosan egyszer csak megindult a verbális, jogi, majd fizikai támadássorozat a magyar kisebbség ellen, nagyjából akkor, amikor az Orbán-kormány meghirdette a Soros-hálózat kiszorítását és élesen bírálta tevékenységüket, különösen az illegális bevándorlás szervezését.
A politikában kevés a véletlen, főként olyanok, amelyek egy irányba mutatnak. Tudjuk, hogy nem az ukrán nép az ellenségünk, ők csak áldozatok.
De Soros is legyőzhető, mi, magyarok megmutattuk.