Napok óta tüntetésekről szólnak a hírek, amelyek Iránból érkeznek hozzánk. A nyugati, főként az amerikai médiumok békés tüntetésekről számolnak be, amelyek a magas élelmiszerárak miatt robbantak ki. Donald Trump amerikai elnök a Twitteren erre rá is erősített, amikor élelmiszerhiányról és magas inflációról írt. Holott egyik állítása sem stimmel. Irán gazdasági mutatói az embargó ellenére jók. Adatok szerint 2016-ban az iráni gazdaság 12,5 százalékos növekedést tudott felmutatni, és az idei évre is már 3,5 százalékos pluszt jósolt. Az infláció tízszázalékos csökkenést mutatott a tavalyi adóévben.
Személyes tapasztalataim is azt mutatták a közelmúltból, hogy szó sincs élelmiszerhiányról vagy megszorításokról. Az üzletek tele vannak árukkal, és a bazároktól kezdve a teheráni luxusboltokig látható volt a vásárlókedv. Nemcsak a fővárosban, hanem kisebb településeken is azt tapasztaltam, hogy az átlagfizetések és az árak nagyjából megegyeznek a magyarországiakkal.
Érezhető volt a fiatalok tudásszomja, nemcsak a helyi egyetemek vannak zsúfolásig tele, hanem sok iráni fiatal szeretne külföldön tanulni, vagy legalábbis vendégszemesztereket eltölteni Európában. Jelenleg csak Magyarországon 2000 iráni egyetemista tanul. Többeknél rákérdeztem, hogy miként látják a jelenlegi politikát. A válasz legtöbbször az volt, hogy az irány jó. Persze szeretnének még változásokat, viszont az 1979-es iszlám forradalom szükséges volt, mert csak így változhatott a politika és a társadalom.
Többen a turizmus fejlesztését tartják fontosnak, mivel ez rengeteg munkahelyet teremthet országszerte. Amit problémaként felvetettek, az a fiatalok munkanélkülisége, a szám magas, és ezen változtatni kell a közeljövőben, ebben mind egyetértettek. Ami pozitívan érintett, hogy mind Iránban képzelik el a jövőjüket, miután lediplomáztak.
Ezen tapasztalatok fényében a hirtelen kitört tüntetések megdöbbentettek. Amennyire tudtam, beszereztem fotókat, felvételeket, amelyek a szociális médiákban elérhetők voltak, és azonnal látható volt, hogy szó sincs békés tüntetésekről. Az agyonlőtt forradalmi gárdista, a felgyújtott rendőrőrs, a fegyverszerzés céljából megrohamozott laktanya, a kifosztott bankok és üzletek mindent mutattak, csak békés, az élelmiszerárak miatt demonstrálókat nem. Több napba telt, amíg sikerült összerakni egy remélhetőleg helytálló képet az eseményekről.
Sok helyen felmerült az Iráni Népi Mudzsahedin nevű szervezet a tüntetésekkel kapcsolatban. A Maryam Rajavi által vezetett csoport iráni ellenzékiekből alakult 1965-ben. Politikai céljuk a Pahlavi dinasztia megdöntése volt, majd egy marxista rezsim bevezetése Iránban. Később a Khomeini ajatollah által vezetett iszlám forradalommal is szembehelyezkedtek, és az iráni/iraki háborúban beálltak Szaddám Huszein iraki elnök mögé. Szaddám több kiképzőbázist is a rendelkezésére bocsátott számukra.
A politikai csoport átalakult egy veszélyes terrorszervezetté. Szabotázsakciók, merényletek és politikai gyilkosságok fémjelezték a nyolcvanas-kilencvenes éveket. A támadásokban több ezer iráni vesztette eddig életét.
Érdekes módon Irak elfoglalásakor Washington is egy veszélyes csoportot látott bennük, és lebombázták bázisaikat, majd egy hirtelen pálfordulás következtében a túlélőket kiképzőtáboraikban védelem alá vették. Sőt kivonulásukkor egy volt amerikai katonai támaszpontot átadtak nekik. Nyilván jónak láttak meghagyni egy fegyveres, diverzáns csoportot, amelyet később fel lehet használni „speciális célokra”.
Az új iraki vezetésnek ez nem nagyon tetszett, és a szervezet nagy részét arra kényszerítették, hogy hagyja el az országot.
Sokan Franciaországba mentek, ahol azonban a fegyveres szárny tagjait még Sarkozy elnök parancsára őrizetbe vették terrorizmus vádjával. A szervezet új bázisa jelenleg Albániában van, ami azért adhat némi aggodalomra okot, hiszen az albán, macedón és koszovói muszlim fiatalok radikalizálása is belefér a profilba. Mindezt itt, Európa kapujában nem túl jó látni. Sokan közülük viszont Szíriában kötöttek ki, hogy Aszad elnök ellen harcoljanak a felkelők oldalán. A szervezet politikai vezetése, amely az USA-tól kezdve több nyugat-európai országban irodákat tart fent, az iráni kormány megbuktatását tartja mind a mai napig elsődleges célnak.
A tüntetőknél lefoglalt fegyverek és robbanóanyag is a mudzsahedinek irányába mutat, de legalábbis egy külső erőt feltételez, amely a háttérből irányítja a történéseket. Német megfigyelők szerint a jelenlegi tüntetések nagyban különböznek a 2009-es politikai tüntetésektől.
Most nem polgárok és egyetemisták tüntetnek, hanem az alacsonyabb szociális osztályok képviselői, aki sokkal fogékonyabbak a külső befolyásolásra. Látjuk, miként működnek civil, vagy magukat civilnek és demokratikusnak valló szervezetek itt, Magyarországon is, és látjuk kártékony munkásságukat is. Nem elképzelhetetlen, hogy egy külső befolyásolás áll az iráni problémák mögött is.
A szerző biztonságpolitikai szakértő