Az építőipar bár jobban teljesít, mint tavaly, 2016-ban nem teljesítette a növekedési várakozásokat, és 2000 milliárd forintos teljesítménnyel még mindig 10-12 százalékos csökkenésben van az előző évhez képest. Árnyaltabb viszont a helyzet, ha az egyes – ipari, állami, infrastrukturális, lakossági – szegmenseket külön vizsgáljuk.
A kormányzat keresletösztönző munkájának köszönhető folyamatok – csok, áfa- és alapkamat-csökkentés, a reálbérek növekedése – csak az év utolsó 2-3 hónapjában indultak el, ezek hatása érdemben 2017-ben érződik majd. A 2007–2013-as időszakra vonatkozó EU-s pályázatok 2015-ben lezárultak, a 2014–2020-as időszakra vonatkozóakat még nem írták ki, 2016-ban pedig elmaradtak a nagy állami beruházások, infrastrukturális fejlesztések. Van már ugyan számos beadott bölcsőde- és óvodafejlesztési, szociális és területfejlesztési projekt, ezek azonban még elbírálás alatt állnak.
Növekedés van viszont minden olyan építőipari szegmensben, amelyek a magánépítkezéseket érintik. Az új építések száma megduplázódott a lakossági szektorban az elmúlt két évben. A jelenlegi tendenciával számolva a felújítások és az új építések aránya 65:35 százalékra javult. Várhatóan 2017-ben is lényegesen nagyobb ütemben nő majd az új építések száma, mint a felújításoké. Ezzel a tendenciával számolva az ingatlanpiaci árak is hamarosan kiegyensúlyozódnak. Budapest belvárosában most akár 600-900 ezer forint/négyzetméter áron is hirdethetnek egy lakást, viszont a most épülő házakat sem lehet majd ennél drágábban eladni. Ezért várhatóan megfordul az ingatlanpiaci ártrend: elkezd lefelé menni.
Az építőanyagok árszínvonala mindazonáltal Magyarországon messze a régiós árak alatt van. A magyar ár Ausztriával, Szlovéniával, de akár Szlovákiával vagy a szerbiaival, a boszniaival összehasonlítva is a legalacsonyabb a régióban. A bérszínvonal növekedésével egyre jobban zárul az olló a gyártók oldalán árrés tekintetében. Az építési alapanyagok ára nem, vagy nem jelentős mértékben növekedett 2014–2016 során.
A költségek és a kereslet növekedéséből adódóan 2017-ben viszont nagyobb áremelés várható a szektorban.
A lakossági szektorban is vannak, voltak azonban a növekedést hátráltató tényezők. A gyártók és a beszállítók egy része még mindig válságkezelő üzemmódban van, nem tudta utolérni magát a 2012-es, 2013-as kapacitásleépítések után és újraindítani a műszakokat. Minden szereplőnek nagyon nehéz tartani a megfelelő termelési szintet, mert nincs munkára fogható – jellemzően betanított – munkás. A munkaerőhiány a gyártásban azonnal jelentkezett, a kivitelezés oldalán viszont még csak érezhető volt, hogy nincs elegendő szakmunkás, aki a házakat felépítse.
Hatalmas szükség lenne a szakképzett munkaerőre. A válság alatti pangó piac hatására sokan a környező országokba mentek, ahol az itteni fizetés többszörösét is megkereshetik ugyanazzal a munkával. Ez a folyamat viszont nem a válsággal kezdődött. Valójában már tíz éve láthatóan folyamatosan csökken a végzett szakmunkások száma, főként a kétkezi munka alacsony megbecsültsége miatt. A szakemberállomány viszont mindeközben elöregedett.
A válságban a politika és a vállalatok nagy része nem ezzel foglalkozott. Az elmúlt egy-két évben mindkét oldal elkezdett lépéseket tenni – szakképzés-népszerűsítő, utánpótlási, foglalkoztatási, képzési és ösztöndíjprogramokat indítottak – a tendencia megállítása és megfordítása érdekében, de szorosabb összefogásra és együttműködésre van szükség a két szektor között a probléma minél hatékonyabb kezeléséhez. Mindezek miatt nem meglepő módon hozzávetőlegesen 20-30 vagy akár sokkal több százalékos drágulással számolhatunk az élő munkában, amíg az ipar ebben is le tudja követni a megnövekedett mennyiségi igényeket.
A nehezítő tényezők ellenére az építőiparon belül a tetőpiac várhatóan az egész régióban növekedni fog a 2017–2020-as időszakban, a magyar piacon pedig még a térség átlagát is meghaladó növekedéssel lehet számolni a kormányzati ösztönző intézkedések hatására, amelyek a 2017-es évtől érhetnek be igazán.
Lakossági szempontból a tetőpiacon egészen biztosan tíz százalék feletti növekedéssel lehet számolni jövőre.
A szerző a Bramac Kft. ügyvezető igazgatója