Az Emberi Jogok Európai Bírósága fejenként csaknem hatmillió forint kártérítést ítélt meg első fokon két bangladesi bevándorlónak, akik a Magyar Helsinki Bizottság feljelentése alapján perelték be a magyar államot. Ez most Joseph Heller ikonikus művének, A 22-es csapdájának mintaesete. Ott ugye úgy szól az a bizonyos 22-es paragrafus, hogyha egy katona hitelesen meg tudja játszani a saját elmezavarát, akkor nyilvánvalóan egészséges, tehát nem szerelhető le.
A magyar állam most betartja a schengeni szerződést, védi a schengeni határokat, ezért kell fizetnie a két bangladesinek. Már most sokan feszegetik a kérdést: mi lesz, ha ez tömeges lesz a jövőben: ezrek, tízezrek fognak az európai bírósághoz fordulni? Hagyjuk most a jogi csűrés-csavarást, tévedjünk át a tömegpszichológia területére! Az eredmény borítékolható: a ma még csak idegenektől, egészen pontosan azok tömeges beáradásától való félelem, ódzkodás átcsap majd törvényszerűen valódi idegengyűlöletbe, aminek a következményei beláthatatlanok.
Az ultraliberális széplelkek úgy járnak majd, mint a mesebeli pásztorfiú, aki örökké farkast kiált, és amikor valóban jön a farkas, már senki sem segít rajta. Avagy addig festik az idegenfóbia rémét a falra, amíg az egyszer csak valóban testet ölt. Kíváncsi leszek arra, vajon ez a két bangladesi ezután át meri-e lépni még egyszer valaha is a magyar határt. Jóindulatúan azt tanácsolnám nekik, de még honfitársaiknak is, hogy ne tegyék. Saját, jól felfogott érdekükben sem.
Az Európai Unió bürokratái nem veszik észre, hogy az unió sírját ássák, holott már a brexitnek is komoly figyelmeztető jelnek kellett volna lennie: növekszik az unióellenesség Európa nemzetei körében. Jean-Claude Juncker valami bámulatos naivitással dorgálja a brexitért a briteket, holott inkább tükörbe kellene néznie: személy szerint talán övé a legnagyobb felelősség emiatt a lépés miatt. Az emberjogi bíróság határozata is csak ezt az unióellenességet erősíti, valamint a migrációellenességet, ami ha tényleg átcsap idegengyűlöletbe, könnyen elfajulhat. Azon csodálkozom, hogy a migránsok által elkövetett tömeges méretű erőszakos cselekmények, illetve a muszlimok által elkövetett terrorcselekményekre való lagymatag uniós reagálás még nem lépte át az ingerküszöböt.
Ez a két bangladesi most pirruszi győzelmet aratott. Csak még nem tudják.
Közben a Földközi-tenger hatalmas tömegsírrá vált. Eddig ötezer szerencsétlen ember, köztük rengeteg gyermek fulladt a vízbe, a lelketlen embercsempészek és a velük szövetségben tevékenykedő álemberjogi, áljótékony szervezetek „áldásos” működésének eredményeként. És persze az ő tragédiájukért is leginkább az Európai Unió teljességgel csődöt mondott vezető figurái a felelősek: Jean-Claude Juncker, Angela Merkel, Matteo Renzi, Martin Schulz, Francois Hollande. Az olasz és a görög partoknál kimentett szerencsétleneket kezdettől fogva azonnal vissza kellett volna szállítani oda, ahonnan jöttek. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a fejlett nyugati államoknak hatalmas erőfeszítéseket kellett volna tenniük, hogy azok a destabilizáló tényezők megszűnjenek létezni-működni a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, amelyek kiváltották a bevándorlók százezres-milliós hullámát. Ez lenne a valóban menekültek érdeke is. A meghívás, a befogadás, a kvóta szerinti elosztás a lehető legrosszabb megoldás nekik is. Hihetetlen adat, de Bangladesben ma egy családban átlagosan csupán két és fél gyerek van. A világ egyetlen muszlim országa, ahol sikerült megfékezni a népességrobbanást, és ahol béke van, nincs háború. Egy ilyen országból érkezett tehát a két „menekült”. Ugyan mondja már meg valaki: miféle üldöztetés elől menekült éppen Magyarországra a két bangladesi?
Tisztelt emberjogi bíróság! Üzenem, hogy a tűzzel játszanak: még pár ilyen ítélet, és a magyar lakosság felháborodása el fogja érni a tűréshatárt. Mind az unióellenes hangulatot, mind az idegenfóbiát sikerül majd felkorbácsolni. Előre is gratulálok hozzá…
Dixi et salvavi animam meam.
A szerző közgazdász, egyetemi docens