2017. június 28., szerda, Levente, Irén napja
Vélemény
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/velemeny/svajc-szemben-globalis-trendekkel-1745314/

Svájc szemben a globális trendekkel

Svájc a minap népszavazás útján döntött arról, hogy 2050-ig fokozatosan átáll a megújulóenergia-források használatára és nem építenek új atomerőművi blokkokat. A megújulókra való átállás jelentős többletköltséggel jár majd Svájcban. A kormány előzetes kalkulációja szerint a jelenlegi árnál évente 40 frankkal (csaknem 11 500 forinttal) kell majd többet fizetnie minden svájci családnak, ám a döntés ellenzői szerint ez a pluszköltség elérheti akár a 3200 frankot (mintegy 900 ezer forintot) is.

Noha minden ország szuverén joga a saját energiamix-összetételének meghatározása, az atomerőművek bezárására vonatkozó svájci és a német döntés szembemegy a globális trendekkel. A Nemzetközi Energiaügynökség World Energy Outlook 2016 című kiadványa egyértelműen arra mutat rá, hogy a klímavédelmi célok elérése érdekében egyaránt szükség van a szén-dioxid-kibocsátás-mentes atomenergia és a megújulóenergia-források részarányának a növelésére, valamint a fosszilis alapú energiatermelés csökkentésére is. A kiadvány szerint globális szinten az atomerőművekben termelt villamosenergia-részarány a 2014. évi 11 százalékról 2040-re 18 százalékra növekedhet. Magától értetődően a klímavédelmi célok elérése érdekében a megújulóenergia-források fejlesztése is fontos.

A Nukleáris Világszövetség aktuális adatai is megerősítik a kiadvány által vázolt jövőképet, hiszen jelenleg hatvan új blokk épül 61 ezer megawatt összteljesítményt képviselve, az előzetes tervek, szerződések szerint pedig további százhetven új blokk (178 ezer megawatt) megépítése várható. A távolabbi jövőben mintegy háromszázhetven blokk rendszerbe állítása reális. Ezt a globális tendenciát támasztja alá az Európai Bizottság 2017. május 12-én publikált nukleáris programról szóló közleménye is, miszerint az atomenergia várhatóan fontos része marad az EU energiarendszerének a 2050-ig terjedő időszakban. Új blokkok épülnek az Európai Unióban, valamint a jelenleg üzemelő blokkok üzemidejét meghosszabbítják.

2016-ban Svájc villamosenergia-termelésében a vízerőművek 59, az atomerőművek 32,8, a hagyományos hőerőművek és a megújulóenergia-források pedig 8,2 százalékot képviseltek. Ugyanakkor 2015-től eltérően 2016-ban a svájci import-export szaldó már nem kismértékű összesített villamosenergia-exportot jelzett, azaz a svájci erőművek termelése már nem volt képes fedezni az ország szükségleteit. Mindez nagymértékben annak volt köszönhető, hogy az időjárási viszonyok miatt a svájci vízerőművek éves villamosenergia-termelése nyolc százalékkal csökkent. A svájci villamosenergia-import 2017-ben is számottevő, hiszen például Németországból 1200 megawatt, jórészt szenes erőművekből származó import érkezett. A francia villamosenergia-termelés 70 százalékát azonban atomerőművek biztosítják.

Ettől függetlenül a már meglévő, csaknem 60 százaléknyi vízerőművi és egyéb megújulós svájci részarányt figyelembe véve az atomenergiát ellenzőknek talán egy fokkal könnyebb a szavazók egy részét befolyásolni a döntésükben. Ugyanakkor a vízerőművi áramtermelés csökkenése ismételten rámutat arra, hogy kizárólag megújulóenergia-forrásokra nem lehet alapozni egy ország villamosenergia-ellátását, hiszen egy szárazabb időszak vagy a nap- és szélerőművek időjárásfüggő termelése nem képes ellátni egy adott ország állampolgárait.

Németországban az utóbbi években erőltetett ütemű megújulós, különösen nap- és szélerőművi fejlesztéseket hajtottak végre. Az atomenergiát ellenzők ugyanakkor soha sem beszélnek arról, hogy az erőltetett fejlesztéseknek milyen súlyos energetikai, klímavédelmi és ellátásbiztonsági következményei vannak. Az egyre több nap- és szélerőművi kapacitás ellenére évek óta növekszik a német szén-dioxid-kibocsátás, hiszen az időjárásfüggő megújulók mögé csaknem ugyanannyi szén-, gáz- vagy atomerőművi kapacitást szükséges beállítani. Tavaly a németországi villamosenergia-termelés 66 százalékát továbbra is az atom-, szén-, és az egyre növekvő gázerőművi termelés biztosította. A növekvő gázerőművi termelés hatására pedig növekszik a németországi gázimportszükséglet is.

Németországban egyre gyakoribb jelenség, hogy vannak olyan időszakok, amikor minimálisra esik a nap- és szélerőművek termelése. Az idei hideg, szélcsendes, nem túl napos januárban és februárban Németországban voltak olyan időszakok, amikor a nap- és szélerőművek 90 ezer megawatt beépített kapacitása még a déli órákban is csak 2-3 ezer megawatt értékelhető teljesítményt tudott felmutatni. Mindez azt eredményezte, hogy a német „zöldforradalom” ellenére ezen időszakokban a termelés 80-90 százalékát a szén-, atom- és gázerőművek biztosították! Ez a jelenség a tavaszi–nyári időszakban is gyakran előfordul.

Az atomenergia ellenzői arról sem szoktak beszélni, hogy a megújulóenergia-források alkalmazása jelentős pénzügyi támogatást jelent, amelyet természetesen valakinek ki is kell fizetnie. Németországban a pénzügyi támogatás azt jelenti, hogy az idén a megújulók támogatásának a mértéke elérheti a 26,6 milliárd eurót (mintegy 8200 milliárd forintot). A támogatás finanszírozásának a biztosítása érdekében a német háztartási villamos energia ára átlagosan 30,3 eurócentre, azaz mintegy 94 forint/kilowattórára szökik fel. Ennek oka a megújulók túlzott támogatása. Dánia után Németországban a legdrágább a háztartási villamos energia.

A német háztartási villamosenergia-ár rendkívül magas szintjét támasztja alá a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal legújabb, májusban publikált nemzetközi ár-összehasonlítása is. Az adatok szerint Koppenhágában 30,89 eurócent (95,5 Ft/kWh), Berlinben 30,8 eurócent (95,2 Ft/kWh), Budapesten pedig csak 12,16 eurócent (37,5 Ft/kWh) az 1 kWh lakossági villamosenergia-ár átlagos mértéke. Párizsban szintén alacsony, 18,5 eurócent/kWh (57 Ft/kWh) köszönhetően annak, hogy a francia villamosenergia-termelés 70-75 százalékát atomerőművek biztosítják.

Magyarország a Paks II projekt megvalósításával nem a súlyos következményekkel járó német és svájci külön utat választotta, hanem az atomenergiának az energiamixben betöltött jövőbeni szerepét helyesen felismerő országokkal együtt kíván haladni a versenyképességi, klímavédelmi és ellátásbiztonsági célok elérése érdekében.

A szerző energetikai szakmérnök

Hirdetés

Kiemelt

Hackertámadás ért Ukrajnában több bankot és szolgáltató vállalatot

Az ukrán jegybank honlapján közölte, hogy az érintett bankoknál emiatt nehézségekbe ütközik ügyfeleik kiszolgálása.

Poszt-trauma

Mini G-nap

Kíváncsian várjuk a G-ző politikus felívelő karrierjét.

Óriási meglepetés az Amnesty Internationaltől!

Meglepődtünk.

Minden áron bele akartak rúgni a Fideszbe ballibék

A nagy leleplezés.

A „függetlenség”

Ha kormányellenes, akkor az a ballib médiában hírnévre váltható.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!