2017. július 25., kedd, Jakab, Kristóf napja
Vélemény
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/velemeny/sukoro-roszke-kolontar-es-budapest-1935484/

Sukoró, Röszke, Kolontár és Budapest

Immár hagyomány, hogy a nyár kellős közepén – a bíróságok napja alkalmából – az igazságszolgáltatás számot ad elmúlt évi tevékenységéről: a maga és a nagyközönség számára egyaránt összefoglalja munkájának tapasztalatait.

Ilyentájt rendszeresen elhangzik, hogy az ügyek túlnyomó része első fokon jogerőre emelkedik, és csupán a viták kisebb hányada folytatódik magasabb bírói fórumokon. Arról a szakavatott emberek, bírósági vezetők persze nem tehetnek, hogy rendszerint ez az ügycsoport veri ki a biztosítékot, s készteti a kívülállókat arra, hogy általában is elgondolkodjanak az ítélkezés menetéről, természetéről, a bűn és a bűnhődés mibenlétéről. A kilencvenes években például a Tocsik-ügy borzolta fel a kedélyeket, másfél évtizeddel később pedig az váltott ki országos botrányt, ahogyan a bírói fórumok Marian Cozma válogatott kézilabdázó tragikus halálának esetét mérlegelték.

Most szintén napirenden szerepel jó néhány olyan eljárás, amely hosszabb idő alatt sem tudott nyugvópontra jutni. Számosan kifogásolják például azt, hogy az úgynevezett sukorói ügyben, az ismert telekcsere kapcsán legutóbb a Kúria csupán két személyt ítélt el. Vannak, akik a büntetést keveslik, az érdeklődők harmadik csoportja pedig felháborítónak találja magát az elítélés tényét is.

A kérdés ott lóg a levegőben: vajon az bűnhődött-e, akinek kellett volna? Másrészt ki mondhatja meg teljes pontossággal, hogy végső soron kit terhelhet a felelősség? Mindenesetre úgy tudni, a Kúria a héten befejezi a nemrég kihirdetett sukorói elmarasztaló ítélet írásba foglalását, azután ezt már bárki olvasgathatja, aki hozzájut az egyébként nyilván korszakos jelentőségű dokumentumhoz. Más kérdés, hogy a verdiktet valószínűleg nem vihetjük magunkkal a nyári szabadságra, mint egy jó krimit.

A jövő héten elkezdődik az augusztus végéig tartó ítélkezési szünet, ám ez nem jelenti azt, hogy az igazságszolgáltatásnak ne lennének teendői. A Szegedi Törvényszéken például ki kell jelölni azt a bírói tanácsot, amelyik Ahmed H. ügyét, a 2015-ös röszkei affér esetét tárgyalja. Az mindenki előtt ismeretes, hogy a szír állampolgárságú férfit Szegeden első fokon terrorcselekmény és tiltott határátlépés miatt egyszer már elítélték, mégpedig tíz év szabadságvesztésre, a Szegedi Ítélőtábla azonban nemrégiben új eljárást rendelt el az ügyben.

Úgy hírlik, a tábla azóta írásba foglalta hatályon kívül helyező végzését, az elsőfokú bíróság így a napokban – talán még a nyári szünet előtt – akár ki is jelölheti az új eljáró tanácsot. Felvetődik ebben a bűnperben egy másik, nagyon érdekes kérdés is: vajon a Legfőbb Ügyészség élni fog-e azzal a lehetőséggel, amelyet a jogrend nemrégiben állapított meg számára? Eszerint a vádhatóság törvényességi eljárást kezdeményezhet a Kúrián, ha úgy látja, hogy nem lett volna helye az elsőfokú döntés hatályon kívül helyezésének.

Az ügyészség nyilván csak akkor tud állást foglalni ebben, ha tanulmányozza a szegedi tábla új eljárást kezdeményező írásbeli végzését, s ehhez néhány napra még nyilvánva­lóan szüksége lesz. A Kúria megnyilatkozása mindenesetre izgalmas lehetne, hiszen egy átfogó elemzés alapján végül is maga a Kúria, az ítélkezés legfelső fóruma jutott arra a következtetésre, hogy meg kell teremteni a törvényességi vizsgálat lehetőségét a konkrét esetekben.

A másodfokú bíróságok ugyanis a rendszerváltozás után olyan sokszor dobták vissza az elsőfokú ítéletet, különösen a kényes ügyekben, hogy az önmagában is felháborító volt. Az új eljárásra utasító másodfokú fórumok végzését ráadásul senki sem bírálhatta felül abból a szempontból, hogy minden a szakma szabályai szerint történt-e.

Adódhatnak még dilemmák egyebek mellett az iszapperben is – ezt az ügyet is második nekifutásra dönthetik el végérvényesen. A 2010-es vörösiszap-katasztrófa ugyanis először a veszprémi bíróság napirendjén szerepelt. Az ítélet már akkor is botrány okozott, s nem csupán azért, mert a vádlottak felmentéséről szólt. A megdöbbentő főként az volt, hogy az ítélkező tanács voltaképpen a kívülálló felelősöket kereste, s azon elmélkedett, hogy vajon nem más személyeknek kellene-e a vádlottak padján ülniük.

Ez azért nagyon érdekes, mert a védők bármikor felvethetik ezt a kérdést – s rendszeresen fel is vetik –, de a bíróságtól a hallgatóság azt várná el, hogy a saját nézőpontjából indokolja meg a döntést. Mondani sem kell, hogy a Győri Ítélőtábla másodfokú, hatályon kívül helyező határozata után a Győri Törvényszéken most majd újrakezdik az ügy vizsgálatát. S vajon az ugyancsak súlyos, budapesti eset, a nokiásdobozról ismertté vált BKV-ügy miként folytatódik a szegedi táblán? Netán – az indítványnak megfelelően – ezt az ítéletet is hatályon kívül helyezik másodfokon?

Ez ősszel derülhet ki, hiszen a táblabíróság a program szerint szeptemberben, a nyári szünet után tartja majd meg a fellebbviteli tárgyalásokat.

Kiemelt

Vona teljes pálfordulása: már el sem megy saját Tusványosára

Pedig tavaly Vona még úgy fogalmazott: ha valaki igazán át akarja érezni, hogy egy vérből valók vagyunk, akkor az EMI-táborban a helye.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!