Gondoljunk bármit Soros Györgyről, de a tény, hogy Davosban Orbán Viktort világvezetők között emlegette, új politikai szintre emelte Magyarország miniszterelnökét.
Ahhoz képest, hogy Soros Györgyöt egyszerűen „jóindulatú milliárdosként”, „kedves befektetőként” mutatják be, nemrég Davosban igen egyértelmű politikai programot mutatott be a világgazdasági fórumon. – Putyinnak mennie kell – közölte. Ez mondjuk nem meglepő egy demokrata irányultságú amerikai üzletembertől. Trumpnak is mennie kell; hogy akkor ki lesz a világ vezető tényezője, arról Soros György nem beszélt. Talán a tech-óriások, a Facebook vagy a Google?
Nos, ők sem: nekik is menniük kell, vélte Soros. Nesze neked, „háttérhatalom” konteók! Melyik volt az egyetlen ország, amellyel kapcsolatban engedékenyebb hangon szólalt meg? Észak-Korea, a sötét diktatúra. Vele kapcsolatban, legyünk igazságosak, azt mondta, hogy veszélyt jelent a világra, de egy logikai ugrással ebből arra jutott, hogy törődjünk bele atomhatalmi mivoltjába. Egyébiránt pedig minden másra a válasz a nyílt társadalom.
A fentiek közé még valakit emelt be, aki első látásra talán – ismét a világpolitikai realitás talaján maradva – nem illik oda. Vlagyimir Putyin és Donald Trump, a nyílt társadalomért folyó globális kereszteshadjárat (vagy talán dzsihád) ügye és Észak-Korea, Facebook és Google: a jelenleg ismert politikai mozgások fő alakítói. Az utóbbi kettő cég alapítója sorrendben a világ ötödik és Amerika kilencedik leggazdagabb embere. Soros György a listán „mindössze” a huszadik.
A hatalmas szereplők közé pedig belecsöppent egy név, egy magyar politikus neve. Nem Fekete-Győr Andrásé, akit a Forbes magazin nemzetközi kiadása ígéretes hazai politikai zseninek titulált. Hanem az ellenzék szerint „lesajnált”, „mucsai”, „marginalizált”, továbbá „páriává vált”, „senki által komolyan nem vett” Orbán Viktoré.
Ahhoz képest, hogy Orbán „mindjárt megbukik” – voltaképpen hetente kétszer, legalábbis az ellenzéki sajtó címlapjai szerint –, hogy „már senki sem veszi komolyan”, és hogy politikai befolyása csak a „megvezetett”, „primitív” magyar emberekig terjed el, Soros György mégis csak róla talált beszélni a világgazdasági fórumon.
Nem is akármilyen kontextusban. Orbán Viktor szerinte a nyílt társadalom egyik első számú ellensége, ilyen értelemben pedig a számos országot hatalmába kerítő populista politikai hullám egyik fő figurája. Gyorsan tisztázzuk: a „nyílt társadalom” itt nem a toleranciára vagy az egyébiránt mást jelentő felebaráti szeretetre épülő demokráciákat jelenti, hanem egy olyan világot, ahol nincs igazság. Ez az a világ, ahol ha férfiból nő, gekkóból traktor vagy náciból Spinoza-vendég akarsz lenni, szíved joga! Szögezzük le: igazság igenis létezik. Számos nagy gondolkodó, például Arisztotelész szerint az igazság nem más, mint a valóság.
Első látásra talán nem érthető, hogy miképp került fel egy kelet-közép-európai állam miniszterelnöke a listára, vagy hogy mekkora jelentősége van ennek. Orbán Viktor azonban egy olyan politikai játékban utazik, amely játékot a progresszív Nyugat képviselői már régen nem játsszák. Ez pedig a távlati nemzeti projektek megvalósításának meccse, az értékekre és közösségekre épített víziók terepe. Sajnos számos hazai megszólaló, ellenzéki politikus és értelmiségi még mindig Francis Fukuyama „véget ért a történelem” képzelgésében él.
A történelem olyannyira nem ért véget, hogy éppen népvándorlás zajlik, népek és államok vajúdnak függetlenségükért (kurdok és Szíria), fővárosok cserélnek gazdát (Jeruzsálem). Orbán Viktor mindezt időben meglátta, és releváns válaszokat adott rá. Nem meglepő, hogy ezzel tisztelőket és ellenségeket szerzett. Egyik ellensége, Soros György pedig nevén nevezte, a nyílt társadalom projekt kerékkötőjeként. Tekintve, hogy a nyílt társadalom objektíve téves nézet, hiszen igazságok avagy a valóság igenis létezik, mindezt különösebben nem kell szégyellnie Magyarország miniszterelnökének.
Az ellenzéki oldal szempontjaira tekintve pedig azt láthatjuk, hogy Soros György megjegyzései narratívájukban komoly törést okoztak. Ugyanis ha Soros nem foglalkozik a magyar kormánnyal, nem is érdekli Orbán Viktor és nincsenek politikai céljai, akkor értelemszerűen nem nyilatkozik egy világgazdasági eseményen a magyar miniszterelnökről. Azonban, mint ahogyan tavaly nyáron a brüsszeli gazdasági fórumon is, Soros igenis támadást intézett Orbán Viktor ellen.
Bármennyire is bizonyítaná az ellenzék, hogy Sorost nem érdekli Magyarország, a milliárdos üzletember és politikai vállalkozó ellenkampányt indított a világhálón, és rendszeresen nyilatkozik a magyar miniszterelnök ellen. Elég talán, ha Jámbor András, a szélsőbaloldali Mérce szerkesztőjének sorait idézzük közösségi médiaoldaláról: „Kösz, Gyuri bácsi, hogy besegítesz a Fidesz kampányába. Most így nem is nagyon tudnék kitalálni olyan mondatokat, amiket ha elmondanál, jobban segítenéd Orbán Viktort, mint ezekkel.” Szó bennszakad, hang fennakad: Soros György tényleg Orbánt támadja.
Mindez természetesen nem lehet újdonság annak, aki józanul, kritikailag közelít Soros tevékenységéhez.
Az ellenzék állítása az, hogy csupán a „narancsos hazugsággyár” állítja, hogy Sorosnak világpolitikai szerepe van. Az ilyen véleményeket elég összevetni azzal a ténnyel, hogy angol, amerikai, de még izraeli konzervatív politikusok, portálok is Soros befolyásáról beszélnek. Mi a valószínűbb?
Hogy egy szélsőbaloldali dúsgazdag üzletember életének utolsó éveiben még gyorsan megkísérel minél nagyobb változást elérni a saját világképe szerint, és ezért az utóbbi időszakban aktivizálja magát? Vagy hogy Orbán Viktor gombnyomásra irányítja a Breitbart Londont, a Fox Newst és a Jerusalem Postot? Még ha valaki valamilyen furcsa okból az utóbbira is szavazna, akkor is nehéz lenne magyarázatot adni Soros davosi szavaira.
Nézzük ugyanis, mit írtak a magyar befolyástól nyilvánvalóan mentes portálok Sorosról az utóbbi időben! A Breitbart London szerint Soros Davosban azzal vádolta Orbánt, hogy „maffiaállamot” épít. „Ez igen erős állítás egy olyan embertől, aki nemzeteket és intézményeket ásott alá a minél gyorsabb meggazdagodás céljából. Urániumérdekeitől az angol font bedöntéséig Soros sosem tartott tiszteletben egy nemzetállamot vagy annak integritását” – kommentálta a brit portál.
A Fox News szerint: „Soros a piacokon való hazardírozással szerezte vagyonát. Remekül sikerült ez neki, hiszen mesésen gazdag plutokrata lett belőle, és most onnan diktál davosi elitista társainak, és adja pénzét liberális ügyeknek. De tartsuk észben: ez olyan pénz, amit a szegény munkásosztályon keresett meg.” A Jerusalem Post egyik írásában pedig egyszerűen „globális káosz” okozásával vádolta Sorost. Kísértetiesen egybecseng mindez a magyar jobboldal állásfoglalásaival, miközben nyilvánvaló, hogy nem a magyar kormány kedvéért fogalmaztak így ezek az orgánumok.
Röviden és tömören a következőket tudtuk meg tehát Soros beszédéből: a milliárdos baloldali pénzember valós befolyást akar gyakorolni megannyi ország politikai jövőjére. Közöttük kiemelt helyen kezeli Magyarországot. Magyarország ezzel pedig olyan politikai szerepet kapott korszakunk kultúrharcában, amelyhez foghatót régóta nem töltött be.
Az effajta támadások természetesen komolyan veendőek. Azonban annyi elégedettséggel eltölthetik a magyar konzervatív gondolkodót, hogy a néplelket kellőképpen reprezentáló kormány hangjára odafigyelnek – akkor is, ha ez a figyelem a legkevésbé sem jóindulatú.
A szerző történész