A napokban a jegybank elnöke a Figyelő Top 200 konferenciáján összegezte azokat a gazdaságpolitikai fordulatokat, amelyek révén Magyarországon gazdaságtörténeti jelentőségű változások mentek végbe, és megteremtődtek az ország gazdasági felzárkózásának alapjai. Magyarország sikeresen létrehozta a költségvetési egyensúly és a gazdasági növekedés egységét.
A magyar gazdaság elmúlt százötven évi történetében erre csak nagyon ritkán volt példa. Az egyik évben hol az egyik, hol a másik romlott el. Attól függően, hogy melyik romlott el, azt helyre kellett állítani, és megint hosszú ideig kellett várni arra, amíg Magyarország ismét létre tudta hozni a költségvetési egyensúly és a gazdasági növekedés egységét.
Mostanra fenntarthatóvá vált ez az egység. De nem csupán fiskális, hanem gazdaságpolitikai fordulat is történt. Majd ezt követően egy monetáris fordulat is. A fiskális és a monetáris fordulat eredőjeként a növekedés és a felzárkózás is megkezdődött. Ennek következtében ma Magyarország ismét közeledik az Európai Unió fejlettebb országaihoz, és nem csupán gazdasági értelemben, hanem az életszínvonal tekintetében is. E folyamat tartóssá váláshoz azonban kell még egy versenyképességi fordulat is.
A 2010 és 2013 közötti fiskális politikai fordulat megteremtette a pénzügyi egyensúly alapját. Magyarország 2010 óta az Európai Unió legsikeresebb válságkezelését produkálta. Ahogy egyébként 1945 és 1947 között a háború utáni leggyorsabb helyreállítást hajtottuk végre Európában.
Sikeres volt az államháztartási hiány csökkentése: 2012-ben az elsődleges egyenlegünk pozitívba fordult és azóta is pozitív. Sőt, 2012 óta 3 százalék alatt van a bruttó hazai hozzáadott értékhez mért államháztartási hiány szintje. A költségvetési konszolidációt követően kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól. Nagyon hosszú ideje, 2004 óta voltunk benne, de a sikeres egyensúlyi és államadósság-csökkentési, valamint foglalkoztatásnövelési fordulatnak köszönhetően 2013 közepén kikerültünk belőle.
Még azt a nehézséget is sikerült legyűrni, hogy a Magyar Nemzeti Bank előző vezetése annak eredményét 2013-ra mínusz 203 milliárdra becsülve hagyta utódaira. Simor Andrásék szerencsére rossz jósnak bizonyultak. 2013-ban pozitív eredménnyel zárt a Magyar Nemzeti Bank. Így már nem kellett félni attól, hogy az Európai Unióban a Magyar Nemzeti Bankot hozzák fel barátaink arra indokul, hogy ne kelljen kivenniük Magyarországot a túlzottdeficit-eljárásból.
Két politika, két gazdaságpolitika, két világszemlélet gyökeres ellentétét mutatja a 2010 előtti és a 2010 utáni magyar államadósságráta alakulása. Míg 2010 előtt a felelőtlen költségvetési politika és a passzív jegybanki felelősségvállalás vált jellemzővé, 2010 után a felelős költségvetési politika, valamint 2013-tól az ezt erősítő aktív és támogató jegybank. Azt is sikerült elérni, hogy a magyar államadósságon belül a deviza aránya meredeken csökkenjen. A Magyar Nemzeti Bank vezetői úgy gondolják, hogy ez akár meredeken is tovább csökkenthető, és számos érvet sorakoztatnak fel amellett, hogy ezt kellene tenni.
A kamatcsökkentések és az önfinanszírozási program kedvezően hatottak az állam kamatkiadásaira is. Az önfinanszírozási program a Magyar Nemzeti Bank egyik legcélzottabb és leghatékonyabb programja, elérte, hogy 2013 és 2015 között 300 milliárd forinttal csökkenjen az államadósság utáni kamatfizetés, és 2016-tól már a magyar GDP 1,3 százalékát – 400 milliárd forintot – takarította meg évente az államháztartás annak következtében, hogy csökkent az államadósság-ráta, valamint jelentősen csökkentek a magyar államadósság finanszírozásának kiadásai. Megtörtént tehát a fiskális fordulat.
A fenntarthatóság és a növekedés szempontjából nélkülözhetetlen másik fordulat a monetáris fordulat volt. A 2013 utáni monetáris politikai fordulat eredményeként összhangba került a gazdaságpolitika két fő ága, a költségvetési és a pénzpolitika. A monetáris politikai fordulatot az MNB célzott, innovatív jegybanki eszközökkel hajtotta végre.
Mi volt közös ezekben a programokban? Adott problémákra adtak célzott válaszokat, az intézkedések a korábbiaktól eltérő, újszerű megközelítések alapján kerültek végrehajtásra. Mindegyikük a célrendszer rugalmasabbá tételét szolgálta. Az MNB nem lett volna arra képes, hogy – Németországhoz, az Egyesült Királysághoz vagy az Egyesült Államokhoz hasonlóan – 5000 milliárd dollár vagy euró értékű hatalmas, a mérleget bővítő programokat hajtson végre, hanem kizárólag célzott programokat. Például a növekedési hitelprogramot.
Az MNB 12 fordulatot hajtott végre a monetáris politika keretei között. 1. Az alapkamat historikus mértékű 0,9 százalékra csökkent. 2. Az ország külső eladósodottsága csökkent. 3. Hazánk sérülékenysége mérséklődött. 4. Sikerült elkerülni a deflációt, az infláció mértéke az inflációs célt közelíti. 5. Számottevően növekedett a gazdaság. 6. Kivezetésre került a háztartások devizahitel-állománya. 7. Visszaesett az államadósság devizaaránya. 8. A növekedési hitelprogramból 38 ezer hazai vállalkozás jutott finanszírozáshoz. 9. Hitelezési fordulat következett be, tavaly már két százalékkal növekedett a vállalati hitelállomány. 10. Csökkent az állam finanszírozásának külföldi befektetőktől való függősége.
11. A 2013 és 2015 közötti GDP-növekedés közel felét az MNB alapozta meg. 12. Csökkent az államadósság.
Mind a tizenkét monetáris fordulat lényeges volt ahhoz, hogy a gazdaságpolitika monetáris és fiskális ága összhangba kerülhessen. Ennek következménye, hogy a jegybanknak sikerült 2015-ben a GDP-növekedés mintegy felét megalapoznia és 2016-ban is jelentős mértékben hozzájárulnia a GDP növekedéséhez. De ennek előfeltétele volt, hogy 2010-től fiskális fordulat menjen végbe a magyar gazdaságban. A növekedési hitelprogram megállította a vállalati hitelezés visszaesését.
Magyarországon ugyanis nyílt hitelválság alakult ki 2013 tavaszára. Még azok sem kaptak hitelt, akik korábban igen. A hitelezés befagyása mindig növekedési és foglalkoztatási visszaeséssel jár, a növekedési hitelprogramnak ezt sikerült megakadályoznia. A hitelezés nélküli kilábalás nagy áldozatokkal járt volna. A hitelezés beindítása viszont számos pozitív hatással járt: élénkültek a beruházások, munkahelyek jöttek létre, a profitok emelkedése nyomán a költségvetés adóbevételei is bővültek.
A fenti tények tükrében több mint egyértelmű, hogy a jelenlegi kormány potens és szakértő módon kezeli az ország közpénzügyeit. Minél erősebb lesz az ország gazdasága, annál nagyobb lesz a világban tekintélyünk, elismertségünk. Bűn lenne kockára tenni ezt a történelmi esélyt, mert nem jön el újra. Ezért semmi értelme elrontani és tönkretenni mindent egy feltételezett kormányváltással.
Dokumentálva van, mit műveltek kormányra kerülve a mostani ellenzékiek. 1990-ben, 1998-ban és 2010-ben egyaránt a nulláról kellett újrakezdeni, mert a felelőtlen, hozzá nem értő, teljességgel alkalmatlan és korrupt MSZMP–MSZP–SZDSZ-kormányok mindhárom esetben erősen államcsődközeli állapotban adták át a közpénzügyeket és a kormányrudat. Magyarország nem pazarolhat el újabb négy évet, csak hogy a baloldali blokk (Gyurcsánytól, Molnáron, Bajnain, Fodoron, Szélen, Juhászon, Bokroson át Karácsonyig) negyedszer is leszerepeljen és csődbe vigye az országot.
A szerző közgazdász, egyetemi docens