A magyar háztartások bevételeik 81 százalékát mindennapi kiadásokra fordítják. Ezek közül is a legtöbb pénzt (a kiadások 32 százalékát) rezsiköltségekre és élelmiszerekre (31 százalék) kell kifizetniük. A közgazdaság-tudomány egyik legrégibb tétele, az Engel-törvény szerint a háztartások esetében a magasabb életszínvonalhoz alacsonyabb élelmiszer-kiadási arány tartozik.
Ezért különösen az átlag alatti jövedelemmel rendelkező lakosság számára fontos az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése. Amely amellett, hogy évente több tízezer forint spórolást jelent, egyúttal a megélhetés biztonságát garantálja a lakosság egy jelentős többsége számára.
A háztartások kiadásai közül a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások drasztikusan megnőttek a 2012 előtti nyolcéves időszakban. A 2010 előtti kormányok idején egyes közműszolgáltatóknak nyolc év alatt tizenötször is lehetőségük volt áremelésre. Például 2007-ben Magyarországon akkor is kiugróan emelkedett a gáz ára, amikor a világon egyébként csökkent.
Ennek eredményeként 2010-re már oda jutottunk, hogy Európában hazánkban volt a legmagasabb a gáz ára. Ezért kezdett bele a 2010-ben megalakult új kormány a rezsicsökkentési programba. A program fő célja az lett, hogy a közműszolgáltatások árát a családok meg tudják fizetni, és Európában a magyar családok juthassanak a legolcsóbban energiához. Minimális profitot természetesen a közművállalkozóknak is kell biztosítani, hogy legyen fedezetük a szolgáltatások minőségének javítására és az ellátás biztonságának fenntartására – de nem minden korlát nélkül, ahogyan ezt ők akarják.
A világpiacon a versenyképességük és a versenypozíció-juk megőrzése érdekében egyes globális cégek annak tudatában alakítják költségeik színvonalát, hogy tudják, termékeik, szolgáltatásaik árát nem növelhetik, csak csökkenthetik. Ezt nevezik a szakemberek karcsúsított kormányzásnak. A magyar kormány felismerte, hogy ezek a módszerek a közmű-szolgáltatások esetében is sikerrel alkalmazhatók.
A karcsúsított kormányzás szempontjából Magyarországon kiemelkedő jelentőségű a rezsicsökkentés folyamata, amelynek révén számos közszolgáltatás költségeit sikerült csökkenteni. A minél nagyobb profit elérése érdekében a magánkézbe adott közszolgáltatások irányítói a lehető legkevesebb eszköz és erőforrás befektetésére törekszenek (pl. az alkalmazottak száma, fejlesztési kiadások minimalizálása) és a lehető legmagasabb áron adják szolgáltatásukat; céljaikat a szolgáltatások terjedelmének, minőségének és az igénybe vevők körének csökkentésével vagy mindezen módszerek együttes alkalmazásával érik el.
A szolgáltatások igazi értéke az adott közösség számára, az állampolgárok életminőségének javulása ettől kezdve teljesen érdektelenné válik. Az Európai Unió ma is csupán a piacosítás, az energiaunió, a szolgáltatók extraprofitja növelését támogatja. Ezért volt itt az ideje annak, hogy más típusú megoldások, így mindenekelőtt a nonprofit szolgáltatások kapjanak teret és lehetőséget, hogy ne a közszolgáltatók profitja, hanem a lakosságnál maradó jövedelem növekedjen.
A hazai rezsiköltségek a rezsicsökkentő intézkedések megkezdése előtt a régióban és az Európai Unió átlagában is kiemelkedően magasak voltak. A rezsicsökkentés első üteme 2013. január elsejével indult. Akkor tíz százalékkal csökkent a gáz, az áram és a távhő díja, és ezt az intézkedést továbbiak követték a háztartási PB-gáz-palackok, a hulladékszállítás, a víz- és csatornadíjak, valamint a kéményseprés vonatkozásában. A rezsicsökkentést a parlament törvényben (2013. évi LIV törvény) rögzítette.
A Magyarországon végrehajtott rezsicsökkentő intézkedések eredményeként 2013-ban és 2014-ben három lépésben, összesen 25,19 százalékkal mérséklődött a földgáz ára, 24,55 százalékkal a villamos energia és 22,63 százalékkal a távhő díja. A víz- és csatornaszolgáltatás, a PB-gáz, a hulladékszolgáltatás és a kéményseprés díja 10 százalékkal mérséklődött.
Az Eurostat kimutatásai szerint az európai országok sorrendjében a földgázárak vonatkozásában hazánk 2010 első felében még a 17. helyen állt, 2016-ban már a második legolcsóbb volt. A villamos energia lakossági árai tekintetében az európai országok sorrendjében hazánk 2010 első felében még a 16. helyen állt, de 2016-ban már a harmadik legolcsóbb volt. Nálunk a lakosság 2013. január 1-je és 2015. december 31-e között összesen 642 milliárd forintot takaríthatott meg a rezsicsökkentés következtében.
Legtöbbet a villanyszámlán spóroltak a fogyasztók: 278 milliárd forintot; a földgáz esetében 240 milliárd forint volt a lakossági felhasználók összes megtakarítása. Jelenleg éves szinten a lakosság megtakarítása 268 milliárd forint. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatai alapján egy kétgyermekes család éves megtakarítása éves szinten 109–112 ezer forint között van.
A rezsiköltségek csökkentése a korábban felhalmozott hátralékok alakulására is kedvező hatással volt. 2012-ről 2016-ra 48 százalékkal esett vissza a földgáz-, villany- és távhődíjtartozások összege. Mind a késedelembe esett háztartások, mind pedig a kikapcsolt felhasználók száma jelentősen csökkent az elmúlt években: 2012-ről 2016-ra 45 százalékkal volt kevesebb késedelembe esett háztartás és 31 százalékkal kevesebb kikapcsolt felhasználó.
A rezsicsökkentés legtöbbször a szolgáltatók extraprofitjának kárára történik, ezért minden eszközzel harcolnak ellene. Mára az Európai Unió vezető politikusait, egyes intézményeinek vezetőit és érdekeiket érvényesíteni kész szakembereket, újságírókat is bevontak a kormány elleni háborúba külföldön és belföldön egyaránt. Az Európai Unió bürokratái a közműszolgáltatók lobbistáinak nyomására totális támadást készítettek elő.
Olyan egységes uniós szabályozást kívánnak bevezetni, amelynek révén mindenféle árszabályozás, árkorlátozás lehetőségét megszüntetnék a tagországok számára. Így a közműszolgáltatók profitjuk akár korlátlan emelése érdekében évente többször is emelhetnék a gáz, az áram és más közműszolgáltások árát fogyasztóik kárára. Ismét oda jutnánk, ahová a 2010 előtti kormányok idején: drasztikusan megemelkednének a rezsiköltségeink, rezsiszámláink, még kevesebbet tehetnénk félre, költhetnénk életminőségünk javítására, tudásunk megújítására, egészségesebb életmódra, rekreációra, pihenésre, szabadidőnk tartalmasabb eltöltésére.
Az Európai Bizottság bizonyítsa végre, hogy képes állampolgárai érdekeit megvédeni egy szűk lobbicsoport profitérdekeivel szemben! A jövőben végre lépjen föl az olyan magán energia- avagy közszolgáltatók ellen, amelyek visszaélnek erőfölényükkel, felesleges, pazarló költségeik áthárítása révén túlszámláznak, s ezáltal megkárosítják a magyar fogyasztókat.
A szerző közgazdász, egyetemi docens