A 2008-ban kirobbant gazdasági és pénzügyi válság hatására szakmai viták indultak meg arról, hogy a központi bankok válság előtti magatartása mennyiben járult hozzá a válság kitöréséhez és elmélyüléséhez. A válság kezelése érdekében milyen eszközöket alkalmazzanak a bankok, és meddig tartson egy-egy beavatkozásuk. Továbbá felmerült az is e viták során, hogy milyen funkciókkal bővüljön a központi bankok feladatköre, mi több, az is, hogy célrendszerük miként módosuljon.
A bekövetkezett gazdasági és pénzügyi válság egyértelműen rámutatott arra, hogy a pénzügyi rendszer központjaként a központi bankoknak a korábbiaknál szélesebb célrendszert kell kialakítaniuk. Nyilvánvalóvá vált, hogy az infláció alacsony szinten tartása nem biztosítja automatikusan a pénzügyi stabilitást.
A válság hatására az európai országok pénzügyi rendszerei gyakorlatilag leálltak. A központi bankok hagyományosan alkalmazott eszközei már nem bizonyultak hatásosnak. További intézkedések megtételére már csak nem hagyományos eszközök alkalmazásával nyílt lehetőség. A válságot követő években a társadalom joggal várta el, hogy a központi bankok szerepe megváltozzon, mivel a korábbi szabályozások nem szolgálták megfelelően a közérdeket. A hagyományos gazdaságpolitika követése, a megszorító intézkedések sora súlyos társadalmi feszültségekkel járt, további erőltetése pedig ennek a válságnak az elmélyülését.
Magyarországon az új alaptörvényben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges céljának meghatározásakor határozott lépés történt az úgynevezett többmandátumos rendszer megvalósításáért. Az Európai Központi Bank ellenében máig nem volt arra mód, hogy az MNB nyíltan deklarálhassa többmandátumos célrendszerét. Meg kellett tartania kizárólagos elsődleges célként az árstabilitást, ugyanakkor jelentős előrelépést jelentett, hogy az alaptörvényben megjelent az, hogy az MNB az elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogassa a kormány gazdaságpolitikáját.
Ezzel ugyanis az alaptörvény teret nyitott ahhoz, hogy a nemzeti bank nem hagyományos eszközöket is alkalmazhasson a kormány gazdaságpolitikai céljai, mindenekelőtt a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés megvalósítása érdekében. A Magyar Nemzeti Bankot a jegybanktörvényben is rögzített mandátumainak teljesítése érdekében 2013 márciusa óta lényegesen aktívabb központi banki szerepvállalás és előrelátó cselekvő hozzáállás jellemzi.
Dogmaként a század végére az árstabilitás biztosítása vált a központi bankok kizárólagos céljává. Eszköztárukat, egyéb feladataikat kizárólagosan ennek rendelték alá, feltétel nélkül. A 2008-as válság azonban rámutatott arra, hogy a pénzügyi rendszer centrumaként a központi bankoknak szélesebb célrendszert kell kialakítaniuk. Szükséges, hogy a tevékenységük társadalmi felelősségvállaláson alapuljon.
Ennek jegyében hirdette meg az MNB 2013 júniusában a növekedési hitelprogramot, hogy a hazai növekedéshez és foglalkoztatáshoz nagymértékben hozzájáruló kkv-szektor megfelelő mennyiségű és minőségű, intézményi garanciával támogatott finanszírozáshoz jusson.
Az MNB, látva, hogy Magyarországon 2013-ra, a gazdasági válság után eltelt több évvel sem állt még helyre a hitelpiac, és a hitelekhez való hozzájutási lehetőségek jelentősen beszűkültek, egy újszerű eszközt dolgozott ki elsősorban a kis- és középvállalkozások számára. A központi bankok által korábban alkalmazott likviditásnyújtást sokkal célzottabban valósította meg. A kereskedelmi bankok az MNB-től kapott hosszú lejáratú és olcsó forrást kizárólag a kkv-szektor hitelezésére fordíthatták, meghatározott hitelcélok és korlátozott kamatfelár mellett.
A program három szakasza során csaknem 40 ezer vállalkozás kapott kedvezményes finanszírozási forrást, mintegy 2811 milliárd forint összegben. A második és harmadik szakaszban a kisebb vállalkozások részesedése a hitelekből meghaladta a 90 százalékot. A növekedési hitelprogram sikeresen törte meg és állította növekedési pályára a kkv-hitelezés korábban tapasztalható csökkenő trendjét. Ez a nem hagyományos gazdaságpolitikai eszközök alkalmazása révén megvalósult hitelezési fordulat jelentős mértékben, mintegy 2 százalékponttal járult hozzá 2013 és 2016 között a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatás bővülését pedig mintegy húszezer fővel segítette.
A gazdasági válság hatására a világ vezető jegybankjai közül több folyamodott nem hagyományos eszközök alkalmazásához. Ezek közül kiemelkedtek a Fed eszközvásárlási programjai, az EKB állampapír-vásárlási programjai, a japán jegybank mennyiségi és minőségi lazítás programja, valamint a Bank of England Funding for Lending programja, amellyel a kkv-k hitelállományának bővülését kívánta elérni a bankok forrásköltségének csökkentésén keresztül.
Ez a program a magyar növekedési hitelprogram egyik előzményének is tekinthető.
A szerző közgazdász, egyetemi docens