Az elmúlt öt év tapasztalatai azt mutatták, hogy egy világgazdasági válságban Magyarország kész és képes arra, hogy a NATO-tagságából adódó feladatait teljesítse. A Gripenen szolgálatot teljesítő magyar pilóták készek és képesek a feladatuk ellátására, ezek a gépek korszerűek, és megfelelnek a NATO legszigorúbb követelményeinek is.
A balti államoknak, amelyek rendkívül éles helyzetben kiszakadtak az akkor felbomló Szovjetunióból, nem volt saját légierejük, így a légterük védelmét a NATO vállalta. Szeptember elsejétől a négy hónapos rotáció keretében a védelemről a németek és a magyarok gondoskodnak. A németek Eurofighter gépekkel, míg a magyarok Gripenekkel vesznek részt a küldetésben. Az ezt megelőző négy hónapos ciklusban az olasz és a norvég légierő látta el ezt a feladatot, és Magyarországra előreláthatólag legközelebb 2019 májusától kerül sor, mint a Baltikum légtérvédelmét ellátó országra. Ez NATO-feladat, amely az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján, az orosz–ukrán konfliktus következményeként gyakran járt együtt éles riasztással és légtérsértéssel is.
A balti államok saját történelmi tapasztalataik alapján úgy érzik, hogy háborús veszély áll vagy állhat fenn, ezért igényt tartanak a NATO-tagságból következő védelemre.
A magyar biztonságpolitika kiemelt feladatként kezeli a NATO-tagságból adódó feladatok teljes végrehajtását. Így a balti államok légtérvédelmén kívül magyar feladat a szlovén légtér védelme is. Az elmúlt évek nemzetközi missziói, és az azokban teljesített magyar szerepvállalás azt bizonyítja, hogy a magyar katonák felkészültsége semmiben nem marad el a többi misszióban részt vevő NATO-katonákétól.
A rendszerváltás után 25 évvel a magyar katonák angolnyelv-tudása megfelel a NATO előírásainak, egyre több magyar katonai vezető kap NATO-beosztást, a hadsereg tisztikarának és a missziókban részt vevő katonáknak a hazai és nemzetközi továbbképzése megfelel a NATO előírásainak.
Magyarország abban érdekelt, hogy a magyar államhatárok mentén ne legyen háborús konfliktus.
A jelenleg Ukrajnában zajló háború ne eszkalálódjék, az európai államok jelentős részével együtt abban vagyunk érdekeltek, hogy békés megoldás szülessék.
A magyar politika, ezen belül a biztonságpolitika e cél érdekében végzi tevékenységét, és érdekelt abban, hogy a földrajzi közelségünkben lévő missziókban aktív részvételünkkel hozzájáruljunk ezen célok eléréséhez.
A szerző biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár