2017. június 26., hétfő, János, Pál napja
Vélemény
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/velemeny/kopt-keresztenyek-terror-celkeresztjeben-1583485/

Kopt keresztények a terror célkeresztjében

Két véres merényletet is elkövettek virágvasárnapon a kopt keresztények ellen Egyiptomban: a Kairótól északra fekvő Tanta városának Szent György-székesegyházában az ünnepi szentmisén, valamint Alexandriában. Ezek a temérdek áldozattal és sebesülttel járó iszlám fundamentalista gyűlöletcselekmények nem voltak előzmény nélkül valók: tavaly decemberben a kairói Szent Péter-templomban elkövetett robbantásban huszonkilencen haltak meg. Az akkori tragédia sem hagyta érintetlenül a magyar kormányzatot: a kormányzati-diplomáciai segítség és felajánlás eredményeként a sérültek közül két kopt nő utókezelése jelenleg is folyik hazánkban.

Nem igazán divatos a XXI. században keresztényüldözésről beszélni, holott a vallási okokból a világban megölt öt áldozatból négy keresztény. A „Könyv népei” közül mégis nagyobb figyelem irányul a másfél évezredes iszlám testvérháborúra vagy a szórványos zsidó sérelmekre, amelyek a holokauszt lesújtó tapasztalata folytán érthetően nagyító alatt jelennek meg a globális nyilvánosságban. A virágvasárnapi kopt keresztény vértanúk is elsősorban az arcátlan időzítés és az aktuális világpolitikai vonatkozások – elsősorban Ferenc pápa április végére tervezett egyiptomi látogatása – miatt időznek viszonylag huzamosabban a hírekben.

Arról persze szó sem eshet, hogy az Eiffel-tornyot vagy a Brandenburgi kaput a szolidaritás színeivel fessék meg, mint a franciák és a németek az iszlám fundamentalisták más gyilkos támadásait követően tenni szokták. A végtelenül kisszerű nyugat-európai liberalizmus ezt a gesztust már a szentpétervári merénylet áldozataitól is értelemszerűen megtagadta. Vannak az ártatlan áldozatok, a keresztény áldozatok meg az oroszok, osztják fel a területeket a magukat az emberi jóság tenyészhelyének tartó agyak. Ebbe az önképbe a kereszténység és Jézus Krisztus csak fölöslegesen zavarna be: szeretetről és megváltásról beszél, s a pusztán jog- és érdekközpontú világszemlélet szemszögéből egyik veszélyesebb, mint a másik.

Nemrég idéztem e hasábokon az alexandriai születésű (tehát az egyik merénylet színhelyén élő és tevékenykedő) Henri Boulad jezsuita atyát, aki a magyar állampolgárság felvétele kapcsán úgy fogalmazott: az iszlám fundamentalizmus dolgában szépelgés helyett nem ártana azoknak a közvetlen tapasztalataira hagyatkozni, akik évszázadok óta együtt élnek e fenyegető jelenséggel. Egyiptom ilyen szempontból talán nem olyan felvilágosult hely, mint a művelt Európa, de kompetens ország: éppolyan magától értetődő volt a rendkívüli állapot kihirdetése a lakosság egytizedét alkotó (fél magyarországnyi népességű) koptok megtámadása után, mint hogy a merényleteket Ahmad et-Tajjeb, az al-Azhar-mecset és egyetem nagyimámja ártatlanok élete ellen elkövetett aljas terrorista robbantásnak minősítse.

Nem ez az a fórum, ahol az iszlám vallás természetéről kellene értekezni (hogy például indokolt-e mérsékelt és radikális szárnyakról beszélni, vagy hogy létezik-e ezek között az irányzatok között „munkamegosztás”), de ha őszintének fogadjuk el a nagyimám szavait, abból az következik: az iszlám fundamentalizmust semmiképpen sem fékezheti meg a feltett kéz politikája. S nemcsak Egyiptomban, Európában sem.

A kopt keresztények e tekintetben roppant szókimondók, még ha a G. Soros finanszírozta cenzurális innová­ciók korában nem is ér el mindenhová a szavuk. Adel Zaki prelátus, az alexandriai kopt katolikusok apostoli helynöke szerint a merényletekkel arra akarják emlékeztetni a keresztényeket, hogy nincsenek jogaik. „Ez a merénylet az ország keresztény kisebbsége ellen irányul, mely aggódva várja Ferenc pápát” – hangsúlyozta Antoniosz Aziz Mina, Gizeh nyugalmazott kopt katolikus püspöke is. Szerinte a keresztények elleni támadás garantáltan a terroristákra irányítja a sajtó figyelmét, sokkal inkább, mint ha a hadseregre vagy a sínai határvidékre rontottak volna.

„Most akkor támadtak meg bennünket, amikor sokan jöttünk össze az ünnepi szertartásokra, tehát egyértelmű a szándékuk, hogy vérfürdőt akartak rendezni. Ráadásul három héttel Ferenc pápa látogatása előtt.” Soha nem látott biztonsági intézkedések előzik meg a történelmi eseményt, a két keresztény pápa, Ferenc és II. Tavadrosz találkozóját. Addig azonban még itt a húsvét, „amit a keresztényeknek meg kell ünnepelniük, ennek pedig most soha nem látott mértékben lesz véres és szomorú-keserű íze” – vélte Mina püspök, aki szerint „Egyiptom keresztényei a reménység harcosai”.

A keresztények elleni merényletkísérletek Alexandriától Asszuánig szinte egész Egyiptomot behálózzák. Sokkal nagyobb is lehetne a vérfürdő, ha a hatóságoknak nem sikerülne sokat meghiúsítani. A hatástalanított pokolgépek többnyire keresztény célpontok közelében voltak. A virágvasárnapi merényletek elkövetését az Iszlám Állam a kereszténység legnagyobb ünnepe elé, a nagyhét kezdetére időzítette, hogy minél jobban fájjon a gyűlölt ellenségnek. Az öngyilkos merénylők bizonyára még gondolatkísérlet szintjén sem szeretnének olyan feltámadást, amelyben nem hetven odaadó szűz ajánlja fel szolgálatait.

Hirdetés

Kiemelt

Arany János különleges műhelytitkai

Ritka az olyan tudósember, aki a szakterülete bolondja, de ki tud lépni, tanulmányaiban nem bennfenteskedik, de nem is szerénykedik vagy jópofizik, nem tetszeleg a civilek előtt.

Poszt-trauma

Fekete-Győr elárulta a Momentum valódi filozófiáját

Most már mindenki tisztán láthat.

Kanada meggenderedett!

Lehet, hogy Kanadában be kell majd tiltani az angolt (is).

Videó a jövőből

Elszólta magát a rektorhelyettes, ingyen reklám miatt bohóckodik a CEU.

Nobel-díjas összeesküvés-elmélet

Nyilvánosságra hozzuk a titkos akciók működő receptjét!

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!