Úgy tűnik, hogy a négyesmetró-beruházás a közismert állatorvosi ló: elhúzódó kivitelezés, durván megemelkedő bekerülési ár, cégekre szabott közbeszerzés, visszaosztott pénzek, rendőrségi és ügyészségi nyomozás, OLAF-jelentés, az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatalának gyanúja, és a Fővárosi Közgyűlés eseti bizottságának vizsgálata.
Az ügyben a vizsgálatok azután indultak, hogy a Fidesz 2010-es választási győzelme után az Állami Számvevőszék megvizsgálta a beruházást és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a fővárosi önkormányzatot és a magyar államot jelentős vagyoni hátrány érte, s ezért a számvevőszék és a városvezetés is feljelentést tett. Az EU Csalás Elleni Európai Hivatala (OLAF) 2012 óta vizsgálódott a beruházás ügyében, és a napokban kiadott jelentésében súlyos bűncselekmények gyanúját vetette föl, így a csalást, a korrupciót, a hatalommal való visszaélést, a pályázók összejátszását, valamint kartellgyanút.
Az uniós közpénzköltés szabályossága felett őrködő hivatal jelentése alapján Lázár János kancelláriaminiszter az év első kormányinfóján azt mondta, hogy „az OLAF-jelentés egy nemzetközi baloldali bűncselekményről számol be, amelyet Magyarországon szocialisták és multinacionális vállalatok Demszky Gábor vezetésével közösen követhettek el a kormány álláspontja szerint”, és ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. A vizsgálat szerint a projekt során megvalósított szabálytalanságok becsült pénzügyi összhatása 167 milliárd forint.
Az esetleges érintettek a jelentés nyilvánosságra hozását követelik, holott valószínűleg ők is tudják, hogy ez nem lesz egyszerű mutatvány: az OLAF jelentései a főszabály szerint nem nyilvánosak. Tovább bonyolítja a problémát, hogy az OLAF nem nyomozati szerv, „hozott anyagból” dolgozik, így a most közölt gyanút vélhetően a Magyarországon már 2011 óta folyamatban lévő rendőrségi és ügyészségi nyomozások adataira, az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatalának meglátásaira, és más vizsgálatok felvetéseire alapozhatta.
Ha pedig megnézzük az Európai Parlament és a Tanács 883/2013-as rendeletét az Európai Csalás Elleni Hivatal által lefolytatott vizsgálatokról, azt olvashatjuk, hogy a nyilvánosságra hozatal során tiszteletben kell tartani a vizsgálatok bizalmas jellegét és az ártatlanság vélelmét, ezek az előírások pedig tovább erősítik annak a valószínűségét, hogy a jelentés eredeti formájában (hacsak a szél nem fújja be néhány szerkesztőség ablakán) aligha fog napvilágra kerülni.
A brit korrupciós nyomozó hatóság, az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatalának vádemelése szerint az Alstom 2006–2007-ben 2,2 milliárd forintnyi kenőpénzt juttatott két cégen keresztül a BKV döntéshozóinak. Az összeget az Alstom és az osztrák Eurocontact Public Affairs GmbH között 2006. június 8-án létrejött tanácsadói megállapodás keretében járó díjnak álcázták, és a céljuk az volt, hogy az Alstom előnyös bánásmódban részesüljön a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek beszerzésére kiírt tenderen. Ugyanez volt a szerepe a dán Hansen Consulting ApS-nek, amelyen keresztül több mint ötmillió euró juthatott a BKV-hoz.
Ezzel párhuzamosan derült ki, hogy Medgyessy Péter korábbi szocialista kormányfőhöz köthető cégek 600 ezer eurónyi, mintegy 180 millió forintnyi összeget kaptak tanácsadásért a francia járműgyártó cégtől. A felmerült korrupciós vádak kivizsgálására a Fővárosi Önkormányzat 2016 tavaszán döntött úgy, hogy ideiglenes vizsgálóbizottságot hoz létre. A bizottság feladata volt megvizsgálni a metrókocsik beszerzésével kapcsolatban a döntéshozási mechanizmusok működését, a szerződéskötések körülményeit, és a döntések előkészítésében részt vevők felelősségét. Az ideiglenes bizottság jelentését a Fővárosi Közgyűlés január végi ülésén tárgyalta Borbély Lénárd Fidesz–KDNP-s képviselő, csepeli polgármester előterjesztése alapján.
A több mint húszoldalas jelentésben leírtak szerint a 2-es és a 4-es metró szerelvényeinek beszerzésére vonatkozó közbeszerzés lefolytatását a BKV Zrt. végezte, a szervezeten belül a DBR Metro Projektigazgatóság önálló szervezeti egységként volt felelős a beszerzésért. A lebonyolítás közbeszerzési szakértője az Eurometro Kft. volt, vagyis a tendert és a pontrendszert ez a cég dolgozta ki.
A tanácsadó céget a városháza ajánlotta be. A végső döntéseket a BKV Zrt. igazgatótanácsa hozta meg. A lebonyolításra különböző bizottságokat hoztak létre, ezekből fővárosi képviselők csak a tenderbizottságba (amely előzetes jóváhagyó testületként működött) kerültek, Katona Kálmán az MDF, Tüttő Kata az MSZP és Dancs Gábor az SZDSZ képviselőjeként. Feltűnő, hogy a Fővárosi Közgyűlés politikusai közül az akkor legnagyobb létszámmal rendelkező Fidesz–KDNP képviselői csoportjából senkit nem kértek fel egyetlen bizottság tagjává sem.
A vizsgálóbizottság nem tudta megállapítani, hogy a közbeszerzés kiírásánál és az értékelési szempontok kijelölésénél az Alstom gyakorolt-e befolyást a szempontrendszerre, a közbeszerzés értékelésének részleteit vizsgálva azonban észrevehető, hogy a műszaki paraméterek mely típusú gyártónak kedvezhettek a leginkább.
Az adatok szerint a tender pontrendszerében a műszaki tulajdonságok alapján a maximális pontszámot kizárólag az Alstom gyártmányú szerelvények kaphatták meg. A közbeszerzés értékelésénél az a tény, hogy az ajánlati ár a szempontrendszerben kevesebb mint 50 százalékos tényezőként szerepel, és nem az ár jelentette a legfontosabb mutatót, 2006-ban kirívóan szokatlan eljárás volt, mint ahogy az is, hogy a szubjektív értékelési szempontok alapján az Alstom végig a maximális pontszámot szerezte meg.
A karbantartási költség vonatkozásában sem az Alstom ajánlata volt a legelőnyösebb. Az előleg és annak kifizetése is eltért a szokásostól: a közbeszerzési eljárásban még 25 százalékos előleget határoztak meg, majd amikor a szerződést megkötötték az Alstommal, a fizetendő előleget indoklás nélkül 50 százalékra emelték. Az első 25 százalékos részlet és a következő, egy évvel később esedékes tétel kifizetéséhez semmilyen munkát nem kellett felmutatnia a nyertes cégnek.
Tekintettel arra, hogy a beszerzés ügyében ügyészségi nyomozás van folyamatban, a vizsgálati jelentést a főváros a Legfőbb Ügyészségre terjesztette fel. A felmerült lehetséges gyanúsítottak monogramjának leírásához és az összefüggésháló felderítéséhez a különböző publikációkban már a magyar ábécé szinte összes betűjét felhasználták, de csak reménykedhetünk abban, hogy nem ismét egy hosszan tartó, áttekinthetetlen, zűrzavaros, és végül unalomba fulladó eljárásnak leszünk a tanúi.
Ha a Hunvald- és a Hagyó-ügyre, továbbá arra gondolunk, hogy Fürst Györgyöt, a VI. kerület egykori, vagyongazdálkodásért felelős szocialista alpolgármesterét tizenkét év után ítélték el első fokon felfüggesztett szabadságvesztésre a két Andrássy úti ingatlan gyanús eladásának ügyében, nem sok reményünk lehet arra, hogy az igazságot egyhamar megismerjük.
A szerző mérnök, igazságügyi szakértő