Jean-Claude Junckernek az a szándéka, hogy az Európai Bizottság (EB) és az Európai Tanács elnökét közössé tegye, vagyis a két bizottságot egyesítve központosított szuperelnöki posztot hoznának létre. Tovább erőlteti azt is, hogy a kvótaelosztás az uniós bíróság ítélete után hatályba léphessen. Csakhogy ehhez mindkét esetben módosítani kellene a római és a lisszaboni szerződést, amihez a tagállamok egyöntetű hozzájárulása szükséges. Az EU-s belügyminiszterek két évvel ezelőtt hozott határozata az eddig Európába érkezett és befogadott százezrek kvóták szerinti kötelező befogadásáról a szeptember végi határidő miatt végrehajthatatlan. Ráadásul a többi tagállam is csak csekély számarányban hajtotta végre.
Ezért ha Magyarországot az EB akár végrehajtási határozattal, akár pedig a kötelességszegési eljárás keretében utólagos végrehajtásra kötelezné, vagy pedig pert indítana Magyarországgal szemben, a magyar kormány viszontkeresettel élhetne az EB-vel és a többi tagállammal szemben. Az EB-vel szemben azért, mert Magyarországot diszkriminálja, a többi tagállammal szemben pedig azért, mert a kvóta szerinti meghatározott kontingenst nem fogadja be. Az egész terv egyébként abszurd és lehetetlen.
Ugyanakkor a magyar állam jogszerűen igényelhetné a határvédelemmel kapcsolatos költségeinek nemcsak a felét, hanem az egészét is, mivel a kerítés létesítésével és fenntartásával, valamint a tranzitzóna beléptetési működtetésével nemcsak a magyar határt, hanem az egész schengeni határrendszer déli részét és magát az EU-t is védi a zömében illegális gazdasági migránsok áradatától, amely tele van nemcsak a Soros-hálózat, hanem az Iszlám Állam által támogatott diverzáns kalandorokkal.
Egyértelműen utal erre, hogy a migránsok létszámnövekedésével arányosan nőtt a terrorcselekmények száma Európában. Ezért teljesen önkényes és jogellenes az EB-nek az az érvelése, hogy kerítéslétesítési költségeket nem fizet. Ha el merné utasítani a magyar kormánynak csak a költségek felének megfizetésére szóló igényét, mivel a többi dél-európai tagállamnak azokat teljes egészében térítette, az EU-jog legalapvetőbb elvét, az egyenlő bánásmódot sértené meg. Ezért két jogcímen is megalapozott a magyar követelés, amit ha az EB nem teljesítene, az Európai Törvényszéknek egy magyar kereset esetén meg kellene ítélnie. Egyébként úgy tűnik, hogy kerítéslétesítésre kényszerül Románia, sőt lehet, hogy Szlovákia és Lengyelország is. Horvátország, Szlovénia és Ausztria szintén kerítéssel védi saját határait. Ebben az esetben közös fellépéssel lehetne kikényszeríteni a kerítésépítés költségeinek a megtérítését, ha szükséges, közös peresítéssel.
Tekintettel arra, hogy az Európába tartó migrációs és betelepítési folyamatok gyors lebonyolításának legnagyobb akadályát a visegrádi négyek (V4) és mindenekelőtt Magyarország képezi, ahol a jövő tavasszal parlamenti választások lesznek, a Soros-hálózat a legnagyobb erővel a bevándorláspolitikát helyeslő és a kerítést lebontani szándékozó hazai ellenzéket támogatja. A gátlástalan kampánymódszereiről elhíresült Ron Werbert az LMP saját kampányának levezetésével bízta meg, aki minden valószínűség szerint az egész hazai ellenzék kampányát is irányítani fogja.
Erre már felkészült a kormány: a külföldi alapítványok és egyesületek helyi szervei támogatásának bejelentését előíró törvénymódosítás összhangban van a nyugat-európai államok hasonló jogi előírásaival. A reakció e szervezetek részéről a polgári engedetlenséggel történő fenyegetés. Ez ellen a pénzügyi rendészeti felügyelet (a NAV) bírságkiszabással, végső soron pedig működésmegvonással jogszerűen fel tud lépni. Az ilyen adományok könyvelési csalással történő eltüntetési kísérletének pedig személyre szóló büntetőjogi felelősségre vonási következménye is lehet.
Hasonlóképpen lehet fellépni az egyéni vagy csoportos épületfoglalási kísérletek szervezése és/vagy az abban való aktív részvétel ellen, akik ugyanis ebben részt vesznek, azok a jogszerű kampányelőírásokat túllépve, alaptörvény-ellenes anarchia előidézését kockáztatják, parlamenti eszközökön kívüli kormánymegdöntésre törekednek. Ha ilyen kísérlet bizonyíthatóan külföldi kampánytanácsadótól indul ki, nem jogellenes vele szemben a kiutasítás alkalmazása sem. Ezen az alapon már a szélsőbaloldali felforgató Szrgya Popovicsot is ki kellett volna utasítani az országból, amikor hallgatóságát az Orbán-kormány jogkerülő megbuktatásának módszereire oktatta ki.
A szerző jogász, egyetemi tanár