2018. január 21., vasárnap, Ágnes napja
Vélemény
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/velemeny/jelkeperteku-elso-latogatas-2583745/

Jelképértékű első látogatás

Az új lengyel kormányfő a gazdaság fejlesztésében már szépen bizonyított

Lengyelország új miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki január 3-án Budapestre látogat. Éppen ezért érdemes kicsit közelebbről is megismerni karrierje főbb szakaszait. Mint ismert, december 7-én, a kormány mandátumának félidején Beata Szydlo miniszterelnök bejelentette lemondását, melyet a Jog és Igazságosság (PiS) párt elfogadott.

Az új miniszterelnök Mateusz Morawiecki addigi miniszterelnök-helyettes lett, aki egyúttal a fejlesztési minisztériumot és a pénzügyminisztériumot is vezette.
Elgondolkodtató ez a váltás. A Jog és Igazságosság elemezte az egyesült jobboldali koalíció kétéves működését. A párt megállapította, hogy ebben az időszakban „a sok nehézség és a jó váltás eszméjét teljes erőből támadó belföldi és külföldi erők ellenére nagy sikereket értünk el a lengyelek életében sarkalatos területeken. Érezhetőek ezek a társadalom életében, a gazdasági-pénzügyi szférában, az oktatásban és a kultúra területén, az állam belső és külső biztonságát érintő ügyekben, valamint a külpolitika terén. A sikerekben nagy szerepet játszott Beata Szydlo miniszterelnök.”

A következő két év nehezebbnek tűnik, mint az elmúlt kettő. Ezért kellett a kormányzás félidején átcsoportosítást végrehajtani, összevonni az erőket, és az ellenzéket figyelmen kívül hagyva megreformálni az országot. A 2019-es választásokon csak egy erőteljes, friss erőt sugárzó miniszterelnök által vezetett kormány arathat győzelmet. Ez jelenti a Jog és Igazságosság stratégiáját a kormányzás második felében. Az új miniszterelnök politikájának eredményességéhez szükség van azonban arra is, hogy távozzanak azok a tagok, akik rossz fényt vetnek a kormányra. Az egyes minisztercserékre valószínűleg ebben a hónapban kerül sor.

De ki is az új miniszterelnök? Mateusz Morawiecki 1968-ban született Wroclawban, és már fiatalon részt vett a Jaruzelski-rezsim elleni harcban. Édesapja, Kornel Morawiecki ismert kommunistaellenes aktivista volt. Több alkalommal megverték, megfélemlítették, kényszeríteni akarták, hogy árulja el, hol rejtőzködik édesapja. „Még a síromat is megásatták velem.”

Az új miniszterelnök kitűnő képzettséggel rendelkezik. Történelem szakon végzett a wroclawi egyetemen. Később tanulmányokat folytatott a műegyetemen és a Central Connecticut State Universityn, majd 1995-ben MBA-címet szerzett a wroclawi közgazdasági egyetemen. A hamburgi egyetemen posztgraduális képzésen az európai jog és az integrált közgazdaság szakon szerzett diplomát. Hallgatója volt a bázeli egyetemek, valamint a Northwestern University mellett működő Kellogg School of Managementnek. A 49 éves politikus kar­rierje ezért is emelkedhetett ilyen meredeken.

Amikor Mateusz Morawiecki funkciót vállalt Beata Szydlo kormányában, Lengyelország harmadik legnagyobb bankjának elnöke volt (2007–2015 között). A bankkal 1998 óta volt kapcsolatban. Donald Tusk kormányában a miniszterelnök mellett működő Gazdasági Tanács tagja volt, de 2012-ben lemondott. Állítólag akkor felajánlották neki a miniszteri tisztet, de ő ezt nem fogadta el. Csak a legutóbbi választásokat követően változtatta meg véleményét. „Lengyelország a legfontosabb. Ezért fogadtam el az ország miniszterelnök-helyettesi és a fejlesztési miniszteri tisztségét, mivel hiszek abban, hogy az országnak szüksége van erre.”

A gazdaság, az innováció és a demográfia a figyelem központjába került. Fejlesztési miniszterként meghirdette a Morawiecki-tervként megismert gazdasági irányvonalat, amelynek hivatalos neve: A felelős fejlődés tervezete. Egy évvel később fogadták el az általa kidolgozott, 2020-ig tartó stratégiát a felelős fejlődésért (2030 -ig tartó perspektívával). A Mateusz Morawiecki által benyújtott tervezet választ ad arra, hogyan tudja elkerülni a lengyel gazdaságpolitika azt az öt csapdát, amelyek fenyegetik, annak ellenére, hogy az ország gazdasága növekszik.

A gazdasági növekedés meghaladja a 4 százalékot, a munkanélküliség 7 százalék alatt van. Az egyik csapda az átlagkeresetek szintje: a lengyel munkavállalók felének ez csupán a fejlett országokat jellemző mérték harmada. Csapdát jelent az egyensúly hiánya (a lengyel tőke többsége külföldre kerül), az átlagtermelés csapdája (alacsony innováció, a világcégek részvételének hiánya), a demográfiai csapda (alacsony gyerekszám, az idősek egyre nagyobb száma), az intézmények gyengesége (az adók behajtásának gyengesége, a közösségi politika koordinációjának alacsony szintje).

A szürkegazdaságot jelenleg sikerült nagyrészt felszámolni, ez is a költségvetést erősíti. Andrzej Duda államelnök dicsérte az áfabevételek növekedését, amelyet Morawiecki sikereként könyvelt el. Morawiecki kijelentette: „Karácsony előtt szeretnénk bemutatni egy konkrét intézkedéstervet, amely megszüntetné a fizetési elmaradásokat, egy olyan szabályozást, amely lehetetlenné teszi, hogy a nagyvállalatok kihasználják a kis- és közepes vállalkozásokat, ez ugyanis a kis cégeknek gyakran okoz károkat”.

Tudni kell ugyanis, hogy ezek a vállalatok állítják elő a nemzeti össztermék igen jelentős százalékát. Kijelentette azt is, hogy a gazdaság számára a legfontosabb kérdés az együttműködés. „Bennragadtunk a neoliberális verseny paradigmájában, hogy mindenki mindenkivel versenyez. Ugyanakkor elsősorban az együttműködésre van szükség: a közigazgatással, de a vállalkozókkal is nagyon sok területen.” Beszélt arról is, hogy „szükség van a lengyel tőke, a lengyel tulajdon felhalmozásának hosszú távú tervére, ami az országon belüli irányításon alapul. Az elmúlt másfél évben alapvető fordulatot hoztunk az országon belüli irányítás felé.”

Mateusz Morawiecki valószínűleg erősebb miniszterelnök lesz Beata Szydlónál. Ugyanakkor ez a váltás megkönnyíti a Brüsszellel, Berlinnel és Párizzsal folyó konfliktus kezelését (az új miniszterelnök jól beszél angolul és németül), annál is inkább, mivel Morawiecki az együttműködésre, és nem a konfrontác­ióra törekszik.

Erre mutat az is, hogy a miniszterelnök jelentős elméleti ismeretekkel rendelkezik. Más területeken – például az igazságügy vagy a külpolitika, a migráció kérdése és a brüsszeli követelések – olyan miniszterek fogják segíteni munkáját, akiket ő választ majd ki, valamint a PiS, élén Kaczynski ajánl neki. A jövőben elképzelhető egy Kaczynski–Duda–Mora­wiecki-triumvirátus. A három államférfi együttműködése ugyanis olyan kiváló eredményeket hozhat, mint Magyarországon Orbán Viktor együttműködése három közelebbi munkatársával: Matolcsy Györggyel, Varga Mihállyal és Szijjártó Péterrel.

A szerző Magyarországon élő lengyel író és történész

Kiemelt

A magyar kultúra napjaBalázs Péter kapta az idei Bessenyei-díjat

Az elismerést B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye és Hegedűs Zoltán (Fidesz-KDNP) alpolgármester adták át a Kossuth-díjas színész-rendezőnek.

Poszt-trauma

Külföldi fiatalok segítették ki a „nagy diáktüntetés” szervezőit

Totális kudarcot vallottak a szervezők.

Vona és a 2300

A dolgok, amiknek az égvilágon semmi közük egymáshoz.

A Budapest Pride csapata bedobta a Conchita-bombát

„Az egész országot szivárványba borítjuk”.

Oknyomozó riporternek csapott fel a DK elnöke

Bizonyára ő is a Gőbölyös Soma-díjra hajt.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!