2018. január 20., szombat, Fábián, Sebestyén napja
Vélemény
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/velemeny/ismet-nekifut-kuria-migracio-elemzesenek-2632297/

Ismét nekifut a Kúria a migráció elemzésének

Újabb komoly erőpróba előtt áll az igazságszolgáltatás legfelső fóruma. A Darák Péter elnök kezdeményezésére hamarosan megalakuló új joggyakorlat-elemző csoportjuk ugyanis nem egyebet vizsgál meg, mint azt, hogy a hazai menekültügyi eljárások gyakorlata megfelel-e a szabályozásnak és az egységes elbírálás igényének. A Kúria korábban, 2012-ben már nekifutott ennek a bonyolult témakörnek, és egyebek közt a menekültügyi őrizet sokat vitatott szakterületét vette szemügyre.

Elemezte emellett azt a másik kérdéskört is, amely ugyancsak gyakorta felkavarja a kedélyeket, nevezetesen: hogyan lehet hazájukba visszajuttatni a Magyarországra illegálisan érkező személyeket. Az elemzőmunkát a Kúrián több lépésben, évek alatt végezték el, időközben a migrációs helyzet alaposan megváltozott, s a hazai és a nemzetközi szabályok is módosultak.

A legfelső ítélkező fórumon az új jo­g­gyakorlat-elemző csoport vezetőjét már kinevezték. A munka menetrendjét és az elemzésben részt vevők személyét a most készülő tervek alapján a Kúria vezetői határozzák majd meg.

A 2012 óta érvényes alaptörvény és a bírósági szervezeti törvény alapján létrehozott joggyakorlat-elemzés meglehetősen népszerűvé vált az elmúlt években. Az ilyen vizsgálatok feladata az, hogy rámutassanak az ítélkezés egységének hiányára vagy éppen arra, hogy adott esetben csak érzékcsalódásról van szó, hiszen nincs két egyforma eset, és az ítélet sem lehet mindig, mindenkinek az ügyében azonos. Sok témában volt eddig joggyakorlat-elemzés.

Az egyiknek az előzményeként az említhető meg, hogy a korábbi időkben a fellebbviteli fórumok egyes kényes ügyekben minduntalan hatályon kívül helyezték és az első foknak visszadobták a szerintük megalapozatlan ítéleteket. Ehhez hozzátartozott, hogy az idő múlása enyhítő körülmény, s a hosszú eljárás így végül csekély büntetéshez vezetett. A joggyakorlat alapos elemzése után a Kúria úgy látta, hogy korlátozni kell a hatályon kívül helyezés lehetőségét.

Ez ugyanakkor azóta is csak többé-kevésbé valósul meg, hiszen emlékezhetünk rá, hogy a Szegedi Ítélőtábla a nyáron mégiscsak visszaadta a terrorizmussal és más bűncselekménnyel vádolt Ahmed H. perét.

Az új eljárás végére még nem került pont, de a Kúria egy másik vizsgálódása alapján annyi már kiderült: nem volt törvényes, hogy a tábla kisiklatta az ügyet. Ahmed H. jogerős ítéletére így még várnunk kell.
Az alkotmányozást megelőző vitákban egyébként gyakorta elhangzott, hogy a rendszerváltozás előtt, a szocializmus idején még a kormány részeként működő igazságügyi tárca végezte el az ítéletek szakmai elemzését, de ezt az új berendezkedésben már nem lehet elfogadni, a bíróság ugyanis független.

Így került napirendre az önellenőrzés. Először – még évekkel korábban – a jogegységi határozat elfogadásának lehetőségét kapta meg a legfelsőbb bíróság, ezt egészítette ki 2012 után a Kúria joggyakorlat-elemző jogosultsága. Nagy kérdés persze, hogy konkrétan ki és mikor javasolhat joggyakorlat-elemzést, a törvény ugyanis ezt csak általánosságban határozza meg.

A végső szót a Kúria elnöke mondja ki. A menekültügyben is meglepő volt például, hogy 2012-ben miért éppen ezt a témakört vették elő mindjárt az elején. Érdeklődésre tarthat számot az is, hogy miképpen történik meg a vizsgálatokban részt vevő bírák és főként a külső szakemberek bevonása.

Mindezt nem lehet annyival elintézni, hogy a döntést az elnök, illetve a vezetőség hatáskörbe utalja a jogszabály. Érdekes ugyanis, hogy az elemző szakértők között szerepelt például a menekültügy kapcsán a CEU tanára, a vizsgálatról készült egyik dokumentumban pedig többször is hivatkoztak a Magyar Helsinki Bizottságra.

Hozzátartozik, hogy az önellenőrzés önmagában még nem elegendő. A kívülállók ugyanis jogosan gondolhatják, hogy az igazságszolgáltatás ellentmondásait kizárólag úgy lehet kiküszöbölni vagy megelőzni, ha folyamatait figyelemmel kísérheti az egész társadalom.

Az ítélkezésnek ellenőrizhetőnek kell lennie, mert a bírói függetlenségnek nincs más kontrollja. S ez nemcsak az egyes konkrét ügyek megítélésére érvényes, hanem a Kúria másik feladatára, az ítélkezés egységének megteremtésére, az igazságszolgáltatás szakmai irányítására is. A legszélesebb nyilvánosságot nem pótolhatja sem a civil szervezetek, sem a jogvédő szakemberek érdeklődése, megkérdezése, folyamatos vagy esetenkénti közreműködése.

Hat év tapasztalata alapján immár elmondható, több intézményes garancia kellene ahhoz, hogy a bizalom teljes legyen. Annál is inkább, mert a kommunikációval összefüggő legutóbbi döntéseiben az Alkotmánybíróság is fontosnak találta, hogy általános érvénnyel megerősítse, sőt hangsúlyozza: a közérdekű ügyekben a nyilvánosságnak mindenkor érvényesülnie kell, a sajtó csak így töltheti be alkotmányos küldetését.

Azt, hogy például információt közvetítsen, segítse a tájékozódást, s ezzel előmozdítsa, hogy a társadalom tagjai véleményt nyilváníthassanak a mindennapjaikat befolyásoló kérdésekről.

Kiemelt

Egyhavi keresettel több maradt az embereknél

A további emelkedéshez jó alapot teremt a minimálbér nyolcszázalékos és a garantált bérminimum további 12 százalékos emelése – mondta Varga Mihály.

Poszt-trauma

Vona és a 2300

A dolgok, amiknek az égvilágon semmi közük egymáshoz.

A Budapest Pride csapata bedobta a Conchita-bombát

„Az egész országot szivárványba borítjuk”.

Oknyomozó riporternek csapott fel a DK elnöke

Bizonyára ő is a Gőbölyös Soma-díjra hajt.

Megkapták a leckét a fideszes parasztok

Az SZDSZ émelyítő bűzét böfögte fel Vajda Mihály.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!