Nyilvánvalóan igaza van Csath Magdolnának, amikor a Magyar Időkben nemrég megjelent cikkében azt írta, hogy a „fenntartható fejlődés záloga az innováció”, amelyet a kis- és középvállalkozások (kkv-k), illetve azok hálózatai végeznek. Abban is igaza van, amikor azt írja, hogy sajnálatos módon hazánk nem áll igazán jól a vállalati együttműködések, a klaszterek terén, és hogy az akadémiai szféra (egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek), valamint az üzleti élet közti együttműködés sem felhőtlen. A helyzet megváltoztatásához természetesen támogatni kellene a kis- és középvállalatokat, illetve azok hálózatosodását a kormányzatnak is, de nem elegendő itt csak a pénzbeli támogatás. Az információ ebben az esetben tudás és ismeret.
A tudás alapja pedig nyilván az oktatás, illetve a kutatóintézetek, tehát az akadémiai szféra. Erre is lehetne, sőt kellene is többet költeni, bár a gazdasági válság idején általában mindig az egészségügyet, a szociális kiadásokat és az oktatást szokták visszavágni.
De emellett van egy más jellegű ismeretigénye is az innovációnak, amelyről gyakran sok helyen elfeledkeznek. Gondoljunk csak bele: kik az innovációk forrásai? Nyilván a high tech start-up kkv-k, vagyis az induló technológiai kisvállalkozások. Ezek a vállalkozások alapvetően két nagy problémával küzdenek: egyrészt a finanszírozás, másrészt a piac problémájával. És ez nem is meglepő, mert hiába működik önmagában egy fejlett kockázatitőke-rendszer egy országban (de ma hazánkban még csak éppen épül ez a rendszer), és ugyanígy, hiába van egy prosperáló, fizetőképes piac is jelen (ezzel is bajok vannak világszerte a 2008-as válság miatt), ha sem a befektetők, sem a vevők nem tudnak az éppen elindult, ígéretes start-up cégekről. Ebben az esetben éppen az információ hiánya gátolja a befektetési és az értékesítési folyamatot.
Egy találó vicc jut erről az eszembe: a kilencvenes évek elején sokan vándoroltak ki Izraelbe a Szovjetunióból, ahol aztán sokféle módon igyekeztek a hatóságok segíteni ezen emberek vállalkozásindításait. A jól ismert vicc szerint Kohn, aki pár hónapja érkezett meg az éppen összeomlott Szovjetunióból Izraelbe, bemegy az önkormányzathoz és panaszkodik, hogy képtelen elindítani vállalkozását, pedig ötletei vannak szép számmal. Az ügyintéző megkérdezi tőle, hogy nem kapott-e kezdőtőke-juttatást. Kohn azt válaszolja, hogy dehogynem, az éppen akkoriban indított Yozma (ami héberül kezdeményezést jelent) nevű programból kapott ilyet. Az ügyintéző tovább faggatja, nem kapott-e kedvezményes helységbérletet. Dehogynem, feleli Kohn, a településen a technológiai vállalkozásoknak létrehozott inkubátorházban kapott kedvezményes elhelyezést. – Nem kapott-e kedvezményes áron titkársági és könyvelési szolgáltatásokat? – faggatja tovább az ügyintéző. – Dehogynem, mindez rendelkezésre áll az inkubátorházban – feleli Kohn. – Akkor hát mi kellene még? – faggatja tovább az ügyintéző most már egy kicsit türelmetlenül. Az a baj, folytatja Kohn, hogy nem küldi a hatóság a vevőket…
Ez a történet ugyan vicc formájában terjedt el, mégis részben a valóságot tükrözi. De itt nemcsak arról van szó, hogy a szocializmus alatt megszoktuk, az állam gondoskodik a vállalatok minden egyes tevékenységéről, a tőkejuttatástól kezdve egészen a vevők biztosításáig, hanem azt is jól mutatja a történet, hogy egy kezdő (start-up) vállalkozás, bármilyen jók is a termékei vagy a szolgáltatásai, ismeretlen a piacon és ezért nem képes vonzani a vevőket, akik nem is hallottak még róla. Ugyanez a helyzet a magánbefektetőkkel is: miért fektetne be egy magánszemély egy olyan cégbe, amelyről még nem hallott? Természetesen az illető vállalkozó vagy cég költhet marketingre, és ezáltal megismertetheti a termékével a piacot és megismerhetik a potenciális befektetők is. Csak az a baj, hogy nagyon drága az ilyen marketingmunka, és a kisebb cégeknek általában nincs rá pénzük.
Természetesen van megoldás erre a gondra is, és talán nem véletlen, hogy Izraelben sikerrel is alkalmazták azt. Nevezetesen arról van szó, hogy – állami támogatással – létrehoztak egy olyan weblapot, amelyen megtalálhatók az izraeli start-up vállalkozásokra vonatkozó legújabb hírek, kezdve a termékeikkel és szolgáltatásaikkal, folytatva a vállalkozók bemutatásával, egészen a vállalkozás tőkeigényéig. Az már csak hab a tortán, hogy ezeket az információkat a The Times of Israel című, nagyon népszerű (héber és angol nyelven egyaránt megjelenő) újság egyik rovataként publikálják, és ha valaki rámegy erre az oldalra, automatikusan felkínálják neki a lehetőséget, hogy amennyiben igényli, rendszeresen (azaz naponta), ingyenesen megkapja a Startup Israel rovat híreit. Ennek révén, akár mint vevő, akár mint befektető, az olvasó sok információ birtokába jut, amelyet később jól fel tud használni.
Sajnos hazánkban ilyen jellegű szolgáltatások ma még nem működnek. Nem hogy népszerű, sokak által látogatott angol és magyar nyelvű weblapokon nincsenek ilyen jellegű információk (pedig milyen jól nézne ki egy Startup Hungary site), de semmilyen formában nem léteznek olyan, könnyen elérhető és hasznos információk, amelyek az új, innovatív vállalkozásokat (termékeikkel és tőkeigényükkel) rendszeresen bemutatnák. Pedig hagyománya lenne ennek, mert még a rendszerváltás előtti években volt Pomezsánszky Györgynek a Magyar Televízióban a Felkínálom! című műsora, amelyben az éppen bontakozó, rügyező magyar piacgazdaság induló, ígéretes vállalkozásait igyekeztek bemutatni. Sajnos a piacgazdaság ezt az igazán piacgazdaság-barát kezdeményezést is elsöpörte…
Ám itt a lehetőség, hogy az innovációt olyan módon is támogassuk, hogy az állam segít létrehozni egy olyan weblapot, lehetőleg egy népszerű internetes újság rovataként, amelyben az innovatív hazai start-up vállalkozásokat bemutatják, ismertetik termékeit és szolgáltatásait, ecsetelik tőkeigényét. Ez már csak azért is hasznos lenne, mert éppen a Magyar Időkben jelent meg egy interjú Katona Zsolttal, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójával, aki vázolta azt az elképzelést, hogy egy külön szekcióban szükség lenne a kis- és középvállalkozások tőzsdei szereplésére. Mennyivel könnyebb lenne egy kívülállónak is pénzt fektetnie egy olyan kkv-be, amelyről egy Startup Hungary oldalon részletes információk érhetők el!
A szerző közgazdász