Aki követte a Bayer Zsolt kitüntetésének ürügyén gerjesztett kormányellenes, szoclib hisztériát, majd az ennek nyomán kibontakozó tömeges nemzeti indíttatású megnyilatkozásokat, megállapíthatja, hogy az jót tett a nemzetnek. Látványosan megmutatkozott a nemzetellenes „ellenzék” igazi arca, s ezúttal a nemzeti összefogás is.
Elemezzük, értelmezzük ezt a hisztériát, először a kitüntetések természetét. A kitüntetés egyoldalú adomány, amelyet el lehet fogadni és vissza lehet utasítani. Elfogadásával nem jön létre a kitüntetettek között semmilyen jogviszony, nem egy egyesületbe, klubba lépnek be, amelynek tagjai közösen vállalt szabályoknak vetik alá magukat. Ha így lenne, akkor merülhetne fel az a kérdés, hogy vállalom-e a közösséget egy új felvételessel vagy sem; ha megítélésem szerint az új tag nem felel meg az általam vallott és vállalt értékeknek/szabályoknak, akkor dönthetek úgy, hogy nem vállalom tovább a tagságot, ezért kilépek. A kitüntetettek halmazából való kilépés, a kitüntetés visszaadása, visszaküldése azonban értelmezhetetlen, különösen akkor, ha a kitüntetést nem a jelenlegi kormány adta.
Vagyis a visszaadási hisztéria egyértelműen félrevezető, ízléstelen politikai marketing, olyan minősítés, amire nincs alap, felhatalmazás. Véleményt nyilvánítani a kormány cselekedeteiről, így kitüntetéseiről is természetesen lehet, de azt nem illene hamis, áldemokratikus köntösben előadni.
A kitüntetett személy nemtelen támadása elterelő hadművelet. A hamis felháborodás arról szól, hogy szabad-e saját hazánkban egyenesen beszélni létkérdéseinkről, vagy önként alá kell vetni magunkat a „politikailag korrekt” gondolkodás és beszédmód nemzetellenes irányításának. Szabad-e a nemzetet képviselő kormánynak elismerni és példaképül állítania azokat a személyeket, akik teljesítményükkel politikáját támogatják?
Fontos rögzíteni, hogy olyan nemzeti kormányról van szó, amely csaknem kétharmados legitimációval kormányoz. A hisztériát csapók ezt vonják kétségbe, és sokadszorra is ők akarják megmondani, hogy saját hazánkban mit szabad írnunk, gondolnunk és miként. Sajnos volt rá eset, hogy a kormány meghátrált (Szaniszló-eset), most azonban kiállt saját döntése mellett, ami fontos politikai üzenet. Fontosabb, mint a kormány azon kitüntetési gesztusai, amelyekkel a szoclibek minden esetben visszaéltek.
A hamisság leleplezéséhez érdemes számba venni a támadott személy teljesítményét is. Bayer Zsolt igazi nemzeti karakter: művelt, széles látókörű, fáradhatatlan, pontos, néha indulatos író, publicista, tévés személyiség. Sokak által ismert, becsült hazafi. Sok ezren látják az Echo TV-ben szókimondó műsorát, amit sokan csak 3B-nek (Bayer–Bogár–Boros) becéznek.
A műsor hitelességének legfőbb bizonyítéka, hogy az ott elhangzó elemzések szinte mind beigazolódtak. Ő volt a Békemenet egyik szervezője. Éppen az általa képviselt igazmondásról, kiállásról szoktattak le minket, tabutémákkal korlátozva a közbeszédet. Pedig a nemzet fennmaradásának egyik feltétele az igaz beszéd. Sajnos sokan már el sem hiszik, hogy lehet őszintén beszélni, sőt ezt az értelmiség egy része is elfogadta, ezért is nem könnyű ebből a kényszerzubbonyból kiszakadni. A szoclib oldal fontosnak tartja ennek az állapotnak a fenntartását. Ezért kell nemtelenül támadni azokat, akik írásaikban, előadásaikban az ebből való kiszakadást hirdetik/szolgálják. Az igazmondást kell hamis színben feltüntetni a Bayer-publikációkból kiragadott részletek hamis interpretálásával, sulykolásával.
Bayer Zsolt a személyét ért karaktergyilkosság és médiaössztűz hatására lapinterjúban megfogadta, változtatni fog stílusán. Emberi nagyságot feltételez éppen a legkritikusabb percekben az önkorrekció kinyilvánítása. Kíváncsian várom az őt támadó szoclib véleményformálók és értelmiségiek hasonló gesztusait és bízom abban, hogy a sokaktól a Bayer Zsolt felé áradó szeretet megmutatja, hogy továbbra is érdemes gerinces ember módjára élni a hazában.
A szerző a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetettje