Vigyázó szemetek Párizsra vessétek! – ezzel kezdődött a „haladók” mai napig tartó menetelése. Ezzel indult a pejoratív felhangú trón és oltár szövetségének megszüntetése, a szekularizáció, ami valójában a kereszténység ellen indított támadás volt. Ekkor még csak csírájában volt jelen a liberalizmus, és pozitív progresszív folyamatnak látszott. Az ateizmus hozta létre, mely a kereszténység társadalomra gyakorolt hatását akarta megszüntetni. Az ideológusok saját törvénykezést kívántak létrehozni, keresztény morál nélkülit. Ezzel az európai kultúra alapját támadták meg, hogy egy saját vallást hozzanak létre, a liberális eszme vallását.
Új bálvány jött létre, amelyet magának alkotott az ember, immár látható, cserépből készült bálványszobrok nélkül. E bálványszobrok szellemi képei azonban ott vannak minden fejlett nyugati országban, ahol a liberális ideológia energiái létrehozták mai formáját, a neoliberalizmust. A hazai balliberális eszme hordozói jogosan mondják, hogy ők a „haladók”, mert a Nyugat birtokolta új bálvány követői, amit a „maradinak” tartott keresztény eszmény ellenében hoztak létre. Ők is ennek a bálványszobornak akarnak a birtokosai lenni, akkor érzik úgy, hogy Európába és a Nyugathoz tartozunk. Nem akarnak ebben a közép-európai szellemiségben maradni, mely érthetetlen módon ragaszkodik a régi eszményhez.
Egyről feledkeznek meg. Ez a régi eszme, a kereszténység tartotta meg Európát kétezer évig, és a helyette létrehozott bálványtól recsegnek-ropognak eresztékei, már majdnem agonizál. A morális válság és a gyermek nélküli kultúra mint következmény egyértelmű, mégis azt mondják, hogy a kereszténység már nem lehet rendezőelv, a rendszer nélküle is működőképes. A liberális bálványszobor imádói, filozófusai, vallástörténészei, azaz a liberális értelmiség mégis azokat tartja vakságban szenvedőknek, akik világosan látják a morális védőkorlát hiányának következményeit. E valódi világtalan emberek acsarkodnak, gyűlölködnek, gúnyolódnak azon az emberfeletti erőfeszítésen, hogy a liberális bálványszobrok hatalmas ereje ellenében a kormány megtartsa a nemzetet keresztény európainak.
A Vigyázó szemetek Párizsra vessétek! mellett ma már azt kell mondani, hogy Nizzára, Manchesterre, Londonra, Brüsszelre, Berlinre, Barcelonára nézzetek! Mit láttok? Ezek a terrortámadások színhelyei, a multikulti nagyszerű helyei, a liberális emberi jogok oltárai épültek itt ki. Az emberi jogi dogmatizmus is a felvilágosodásból jött, a francia forradalom után adták ki az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát (1789). Megalkotóinak azonban még csak sejtésük sem lehetett arról, mit művel az ember a XXI.században emberi jogok címen.
A szabadságból ugyanis elképesztő szabadosság lett. Az egyenjogúságból szélsőséges feminizmus, genderideológia, homoszexuális házassági követelés, a nem nélküli gyermek, a nemek egybemosása lett. Kanadában már bejegyezték az első nem nélküli gyereket, és megalkották az eutanáziatörvényt, és a liberális emberi jogi aktivisták még harcolnak, mert nem érzik eléggé támogatottnak az asszisztált öngyilkosságot. Az újságokban így hirdetik: „A te életed! A te választásod!” A bálványimádatba esett XXI. századi liberális élet-halál urának képzeli magát, és mérhetetlen gőgjében nem hiszi, hogy teremtőjének elszámolni tartozik.
Győzött az emberi szabadságjogokból épített bálvány.
A szólásszabadságból trágárság, gyalázkodás, személyeskedés, nyílt gyűlölködés lett. Sőt a gyűlöletbeszéd fogalmának megfordítása. Ma azt látják el pejoratív jelzőkkel – mint rasszista, fasiszta, homofób –, aki nem a politikailag korrekt nyelvezet ködösítéseit és hazugságait használja. A szólásszabadság mai élharcosai szeretnék betiltani (éppen a szabadság nevében!) azt a nyelvet, amelyik világosan és egyértelműen megnevezi a dolgokat. „Beszédetek legyen igen, igen vagy nem, nem” – mondja a Szentírás. Ám a liberális bálvány kiszól: ez gyűlöletbeszéd. Így szüntették meg a szólásszabadságot a nyugati neoliberális világban, ez már csak Közép-Európában létezik. Az iszlamista terror, a gazdasági bevándorló, a migránserőszak, a migránsbűnözés vagy az illegális migráció szavak illegitimek Nyugaton. Ott a szólásszabadságot már eltörölték.
A „maradiak” morálalapú emberi jogi törvénykezést szeretnének, messze lemaradva a liberális „haladóktól”. A konzervatívok olyan elmaradott nézeteket vallanak, mint hogy a házasság egy férfi és egy nő természetes szövetsége, a magzati életet fogantatásától kezdve védeni kell, az azonos nemű párok házassága és gyermekvállalása nem szentesíthető. Támogatják a minél több gyermek születését, a népességfogyást nem idegen betelepülőkkel, más kultúrájú népekkel akarják megoldani. Érthetetlenül maradi módon ragaszkodnak a nemzetállamok létéhez. Azt gondolják, hogy minden nemzetnek joga van a saját nyelvéhez, minden nemzeti kisebbség egyenlő, immár más nemzeteket elnyomó nacionalizmus nélkül.
Ezek a „maradiak” emberi jogokra vonatkozó eszméi, mert nem a saját bálványt, hanem az európai keresztény értéket vették alapul. Humanizmusuk morálalapú, nem a liberális szabadosság álhumanizmusa és toleranciája. Ésszel mérlegelnek, látják a morális válságot, az elferdített jogrendet, a gyermek nélküli kultúrát, a multikulti katasztrófáját, a szaporodó no-go városrészeket, a tömeges migráció okozta növekvő erőszakot, a zűrzavart, a terrortámadásokat.
Ezért a „maradiaknak” naponta szembesülniük kell a „haladók” gyűlölködésével, akik mindenáron a nyugati bálványt óhajtják. Ennek azonban óriási akadálya, hogy a „maradiak” ezt nem akarják, és még harcolnak is ügyükért. Így folyamatos a gyalázkodás.
A „maradiak” Szentírása azt mondja, hogy a bálványimádók, akik maguknak alkotnak saját vallást, elvesztik józan eszüket. És valóban azt látjuk, hogy a valóság képeit a hátuk mögé dugják, csak hogy ne lássák például azt, hogy tíz migráns közül nyolc életerős, fenyegetőző fiatalember. Őket hívják menekülteknek. Miközben a valódi menekültek a muszlim területeken élő keresztények, hozzá sem jutnak a lehetőséghez, hogy meneküljenek. Kikeresik azt a pár képet, ahol kisgyerekek és asszonyok vannak, és a bálványvallás propagandacsatornáin, az RTL Klub híradóiban ezeket a megejtő képeket mutogatják.
Az emberi jogi értékrendet képviselő NGO-k külföldi ügynökök lettek a nacionalista, idegengyűlölő, antiszemita rezsim alatt – mondja a bálványvallás egyik ideológusa. Persze mindegyik jelző hamis, de ez utóbbi túltesz mindegyiken. Tényleg antiszemita lenne a kormány? „Melyik jótettemért akartok elítélni?” – kérdezte Jézus. Talán a számtalan felújított, gyönyörű zsinagógáért, a holokauszt-emléknap iskolai bevezetéséért, az antiszemitizmus elleni zéró tolerancia meghirdetéséért, a „zsidók Isten ajándéka” kormányfői elismerésért, a holokauszttagadás bűncselekménnyé nyilvánításáért, a Jobbik félkatonai szervezetének betiltásáért, a Saul fia című film állami támogatásáért, a kitűnő magyar–izraeli államközi kapcsolatokért, a potenciális terroristák határzárral való távol tartásáért?
Tisztáznunk kell valamit az emberi jogok körül. Az emberi jogok a keresztény értékrend részei, csakhogy a bálványvallás ebből kivette Isten nevét és a morális kategóriákat. Így tette a szabadságot szabadossággá, a test jogát mindenekelé, amiből további kis bálványszobrok születtek, mint például a genderideológia. A mai liberális emberi jogi aktivisták számára nem létezik semmiféle morális kategória. A „maradiak” ragaszkodnak a keresztény Európához, a morális támasztópillérhez, és nem akarják virággal díszíteni a liberális vallás bálványszobrát. Így annak sem örülnek, ha jogos büntetésüket töltő rabok számára az emberi jogi aktivisták luxuskörülményeket követelnek. Ha a határt ostromló illegális bevándorlók jogait többre értékelik, mint a védelemhez való jogunkat, és még ezért fel is jelentgetnek külföldön. Ha az azonos neműek házasságát egyenrangúnak tekintik a férfi és nő életközösségével.
A „maradiak” morális kategóriákkal érvelnek, hiszen még nem vesztették el a józan eszüket. A „haladók” ellenben már ott tartanak, hogy ne legyen se vallás, se nemzet.
A bálványtan belopózott a közéletbe, a filmekbe, a könyvekbe, az internetre, a közösségi hálókra és az egyetemi katedrákra is. A morális helyreállítás garanciája az, ha nem engedjük hatalomra jutni a liberális bálványvallás hazai híveit. Az ellenzék felaprózódott baloldali pártjai ugyanis mind ebbe a bálványimádatba estek, és bizony a bizonytalankodó, zavaros világnézetű Jobbik is szívesen követné őket, ha befogadnák.
A szerző blogger, közíró