2017. április 26., szerda, Ervin napja
Vélemény
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/velemeny/gyulekezesi-jog-gyakorlasanak-torvenyes-hatarai-1598953/

A gyülekezési jog gyakorlásának törvényes határai

Az elmúlt hetekben elsősorban a felsőoktatási törvénynek a Közép-európai Egyetemen (CEU) szerzett külföldi diplomák akkreditációja ügyében számos ellenzéki tüntetőcsoport vonult utcára, kifejezve a kormány döntéseivel kapcsolatos ellenvéleményét. A tüntetések során egyes demonstrálói csoportok erőszakos, jogszabálysértő magatartást tanúsítanak, ezzel a legtöbbet nem a kormánynak, hanem a hasonló célokért demonstráló békés tüntetőtársaiknak ártanak.

2006. szeptember 18-án a Magyar Televízió székháza előtt tudatos provokátorok által felbőszített, egy jelentős részben futballhuligánokból álló erőszakos demonstrálói csoport kövekkel támadta meg a gyülekezést biztosító rendőröket. Az akkori kormányt támogató médiumok a Magyar Televízió­ban petíciót beolvasni tervező, illetve a Kossuth téren demonstráló nemzeti radikális tüntetőket, illetve az ugyancsak Gyurcsány Ferenc lemondását követelő akkori legnagyobb ellenzéki pártot, a Fideszt azonosították a Magyar Televízió székháza előtt bűncselekményt megvalósító erőszakos garázdákkal.

A fenti esemény megmutatta, hogy a bűncselekményt vagy szabálysértést megvalósító erőszakos tüntetői kisebbség legjobban az azonos helyen, azonos időben, azonos célokért demonstráló békés gyülekezőknek árt, mivel a kevésbé tájékozott emberek hajlamosak a tüntetők egészét az erőszakos kisebbséggel összemosni.

Jelenleg Budapest utcáin egyes agresszív tüntetők azzal a céllal, hogy kiprovokálják szabálysértési előállításukat, azt remélvén, hogy esetleg sikerül rendőri túlkapásokat kierőszakolniuk, s így a nemzetközi sajtóban a „kormányzati jogsértések áldozatának” szerepében mutatkozniuk, a kövek dobálásánál veszélytelenebb eszközöket használtak, egyebek mellett tűvel szurkálták a rendezvényt biztosító rendőröket.

Amíg 2006-ban a Szabadság téren autókat gyújtottak fel, addig a mostani erőszakos tüntetők festékkel dobáltak meg több kormányzati épület, illetve a Terror Háza Múzeum homlokzatát. A fenti cselekmények elkövetői akkor is megvalósították a garázdaság, illetve a rongálás szabálysértési tételeit, ha tettük jóval kevesebb anyagi kárral járt, mint azon garázdáké, akik korábban a Lendvay utcai Fidesz-székházba törtek be.

A gyülekezési jogukat békés módon gyakorlóknak el kell határolódniuk a soraikban megbúvó, garázdaságot, rongálást, hivatalos személy elleni erőszakot megvalósító erőszakos kisebbségtől. A mindenkori politikai hatalommal szembeni véleménynyilvánítás a demokrácia alapja, a rendőrök elleni erőszak és a középületek rongálása viszont nem tartozik a kollektív politikai alapjogok körébe. Bármely tüntetés szervezőjének azzal kell számolnia, hogy amennyiben nem tesz meg mindent az erőszakos demonstrálók elszigetelése vagy a tőlük való elhatárolódás érdekében, a közvélemény szemében a gyülekezési jog gyakorlása egyet jelent majd az erőszakos utcai randalírozásokkal.

Napjaink utcai demonstrációinak másik fontos tanulsága az, hogy Magyarország államhatárai mentén hol húzódik a gyülekezéshez fűződő alapjog gyakorlásának határa. E lap hasábjain korábban kifejtettem, hogy szükséges lenne egy új, a jelenleginél részletesebb gyülekezési törvény megalkotása. Ezt most azzal egészíteném ki, hogy az új gyülekezési törvénynek szabályoznia kellene azt is, hogy az államhatárok mentén, illetve nemzetközi repülőtereken, a közbiztonságra és a terrorizmus fokozott veszélyére való tekintettel mely esetekben korlátozható a gyülekezéshez fűződő jog.

Amennyiben a tüntetésre magyar államterületen, az államhatárhoz, biztonsági kerítéshez, kijelölt határátkelőhelyhez, illetve repülőtéri tranzitzónához közel, de attól meghatározott távolságra jelentik be a rendezvényt, a rendőrség annak megtartását köteles tudomásul venni. A rendezvény résztvevői ugyanakkor kötelesek fokozott biztonsági ellenőrzésnek alávetni magukat. Az április 15-én Röszkén tartott ellenzéki demonstráció a gyülekezési jog keretén belül maradt, a demonstrálók nem léptek be a tranzitzóna területére. A rendőri biztosítással tartott rendezvény békés maradt.

Sokan emlékszünk rá, hogy 2006. október végétől 2007 tavaszáig a rendőrség lezárta a Kossuth teret, és számos bejelentett tüntetés megtartását arra hivatkozva tiltotta meg az adott helyszínre vonatkozóan, hogy a Parlament előtti közterület „műveleti terület”. A gyülekezési jog a magyar Parlament épülete előtti korlátozása biztonsági okokra hivatkozva a 2006. október 23-i külföldi delegációk távozását követően megalapozatlan, így jogsértő volt.

Más a helyzet akkor, ha valaki tüntetést jelentene be Magyarország államhatárainak mentén, a kijelölt határátkelőhelyektől távol, a biztonsági zónában, a zöldhatárnál, illetve a repülőtéri tranzitzónában, ahol a csomag- és okmányellenőrzést követően kizárólag a repülőgépükre várakozók, illetve az ott dolgozók tartózkodhatnak.

A rendőrség fenti rendezvények megtartását – a fokozott biztonsági kockázatra való tekintettel – az adott helyszínen jogszerűen megtilthatja. Amennyiben valamely erőszakos tüntetői csoport a biztonsági kerítést mégis megrongálná, a fenti cselekmény a Magyarországot és egész Európát fenyegető fokozott terrorveszélyre való tekintettel büntetőjogilag egyszerű rongálásnál súlyosabbnak minősülne.

A szerző alkotmányjogász

Kiemelt

Tízparancsolat az áruházakban

Újabb és újabb megmondóemberek tűnnek fel, hogy keresztény elkötelezettségüket hangoztatva fejezzék ki csalódottságukat a kormányban és főként Orbán Viktor miniszterelnökben.

Poszt-trauma

Így kell Soros György lelkét simogatni

Ahogy a 444-nél a független, szabad újságírást értelmezik

Konrád György, az elfelejtett Jobbik-lobbista

A hasonló a hasonlónak – népi változatban: simlis a simlisnek – örül.

Így fonják át Soros polipjának csápjai a ballib médiát 1.

Az elmúlt hetek megmozdulásai­nak az ellenzéki pártok csupán szemlélői, nem alakítói voltak, szerepüket gyakorlatilag átvette a balliberális sajtó.

Ignatieff brüsszeli sírása 3 pontban

Nézzük a puszta tényeket.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!