Dánia nagyon ad arra, hogy eredményeit minél szélesebb körben megismerjék. Most is több hírben is közreadta, hogy a Forbes amerikai szaklap által készített elemzés szerint az üzleti környezet minősége, cégvonzó képessége alapján hatodik a vizsgált 139 ország között. A listát Svédország vezeti, és az első tíz helyezett között nyolc európai ország szerepel. Magyarország a 41., Szlovákia a 40., Lengyelország a 31. és Csehország a 34. helyen van. De milyen mutatók alapján is vizsgálják azt, hogy mennyire vállalkozásbarát egy országban az üzleti környezet? A lap elemzői 11 mutató alapján vizsgálódtak, és az összes mutató együttes figyelembevételével készítették el a rangsort. De megvizsgálták az országok helyezését külön-külön, minden mutatóra is.
Dánia például az első helyen van a legalacsonyabb korrupciós szint, valamint az egyéni és vállalkozói szabadságmutatók tekintetében. Vizsgálták még a kutatók a tulajdonjog biztonságát, az adóterhelés mértékét, a bürokrácia szintjét, a befektetések biztonságát, a tőzsde teljesítményét, a kereskedelem és a pénzügyek szabadságát, továbbá az innovációt bátorító környezetet és a technológiai színvonalat. A különböző mutatók alapján az egyes országok nagyon eltérő helyezést értek el. Dánia esetében – az említett két mutatón kívül – a kutatók kiemelték a rendkívül innovációbarát környezetet, ennek következtében a sok innovatív vállalkozást, valamint az általános technológiai szint korszerűségét. De kiváló Dánia teljesítménye az úgynevezett tudásalapú vállalathálózatok, klaszterek mennyisége tekintetében is.
Nézzük most a V4-országok helyezéseit! Magyarország a pénzügyek szabadsága, valamint a tőzsde működése tekintetében jelentősen megelőzi a többi V4-országot (1. és 8. hely a 139 ország között). A kereskedelem szabadsága vonatkozásában a négy ország egy szinten, a 7. helyen van. A bürokrácia mértéke tekintetében csak Szlovákia helyzete kedvezőbb, mint a miénk, öt hellyel előz meg bennünket. Lengyelország viszont 25, Csehország öt hellyel van mögöttünk. A korrupció szintje alapján egy szinten vagyunk Szlovákiával (49. hely). Nálunk jobb helyezést ért el Lengyelország (30. hely) és Csehország (37. hely). Tudni kell azonban azt, hogy ezt a mutatót az amerikai elemzők a Transparency International szervezet legutóbbi tanulmányából vették át. Ennek a szervezetnek a központja Berlinben működik, de van magyar kirendeltsége is, amely a vállalati és politikai életben tetten érhető korrupciót kikérdezéses alapon méri.
A tulajdon védelme, biztonsága tekintetében a V4-ek helyezései csaknem azonosak, például a lengyelek a 43., mi pedig a 49. helyen vagyunk. A befektetésvédelem vonatkozásában viszont Lengyelország és Csehország is megelőz bennünket, viszont a szlovákok öt hellyel maradnak el tőlünk. Három olyan tényezőre azonban feltétlenül fel kell figyelnünk, ahol helyezésünk lényegesen rosszabb, mint a többi V4-országé: ezek az adóterhelés, az innovációs környezet és a technológiai színvonal.
Adóterhelés tekintetében 16, innováció vonatkozásában 13, és a technológiai színvonal tekintetében nyolc hellyel vagyunk elmaradva a következő legrosszabb pozíciójú V4-országhoz képest. Az adóterheléssel kapcsolatban tudnunk kell, hogy ez figyelembe veszi nemcsak a személyi jövedelem adót, a forgalmi adót, a jövedéki adót, a társasági adót és a különböző járulékok százalékos értékét, de számol az egyes cégekre kivetett különadókkal is. Viszont mára a különadók gyakorlatilag megszűntek, csökkent a munkaadói járulék szintje, illetve egyes élelmiszerek esetén áfacsökkentés történt, továbbá a személyi jövedelemadó csökkentése is bekövetkezett, amely változások a kutatók által elemzett értékekben még nem szerepelhettek.
Az innovációs környezet, az innovatív cégek száma, illetve a technológiai színvonal területén tapasztalható elmaradásunkat azonban komolyan kell vennünk, hiszen ettől nagyban függ versenyképességünk javításának esélye. Valószínűleg szükség lenne egy, az innovációt széles körben, nemcsak a nagyvállalatoknál, hanem a kis cégeknél is erőteljesen támogató állami stratégia kidolgozására. A technológiai színvonal növelésének kiemelt fontosságú területe a digitális szaktudás és az informatikai színvonal gyors növelése. Erre a kormány jelentős összeget tervez, azonban a források elérhetősége pályázatokhoz kötött.
Félő, hogy éppen azok a kis cégek nem tudnak majd pályázni, amelyek a leginkább el vannak maradva ezeken a területeken. Az pedig nem lenne jó, ha egyes cégek elfutnának, mert már olyan állapotban vannak, hogy jó eséllyel tudnak pályázatokon indulni és nyerni, viszont a cégeknek az a része, amelyik saját erőből eddig sem tudott fejleszteni, végképpen lemaradna. Hiszen tudjuk, hogy egy rendszerben a gyenge láncszemek az egész rendszer működésének hatékonyságát leronthatják.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a V4-ek közötti pozíciónk egyes mutatók tekintetében kimondottan kedvező. Azonban az is igaz, hogy az összes mutató együttes vizsgálata alapján a V4-ek közül egyetlen ország sem került be a lista első harminc helyezettje közé. Viszont a volt szocialista országok közül Észtország az előkelő 13., Szlovénia pedig a 20. helyen van. Ennek az lehet az oka, hogy mindkét ország jó pozíciót ért el az innovációs környezet és a technológiai színvonal tekintetében. Észtország ezen kívül jó pozícióban, a 13. helyen van a bürokrácia alacsony szintje miatt. Ennek az lehet az oka, hogy Észtországban gyakorlatilag mindent el lehet intézni az interneten keresztül, mivel kiválóan működik az e-kormányzás.
Végül figyeljünk fel még egy fontos dologra! A cégeknek vonzó környezeti tényezők között nem szerepel az alacsony bér. Ez a jövő irányát vetíti előre. Azt, hogy a vállalkozásoknak egyre kevéssé az olcsó bérrel alkalmazható munkaerőre lesz szükségük. Helyette sokkal inkább a magas tudásszintű, képzett és innovatív gondolkodásra, korszerű technológiák intelligens működtetésére alkalmas szakembergárda, valamint a rugalmas, alacsony bürokráciaszintű, vállalkozás- és innovációbarát környezet lesz számukra a vonzerő.
Ehhez kapcsolódóan fontos szempont lesz számukra az is, hogy képesek lesznek-e tudásalapú, egymással együttműködni tudó vállalkozáscsoportok, hálózatok, vagyis klaszterek létrehozására és működtetésére. Ezért a Forbes-elemzésből számunkra is az lehet a legfontosabb tanulság, hogy a jövőben az értékes cégek tőkebefektetéseit elsősorban a humán vagyonunk megerősítésével, valamint a tisztes versenyfeltételeket biztosító rugalmas, kiszámítható és innovációbarát üzleti környezettel tudjuk legbiztonságosabban magunkhoz vonzani.
A szerző közgazdász, egyetemi tanár