2017. május 27., szombat, Hella napja
Vélemény
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/velemeny/eljunk-az-emlekezes-jogaval-1505317/

Éljünk az emlékezés jogával!

Az állami vagyonvesztések miatt senkit sem vontak felelősségre

Az emlékezés a szervezetnek az a képessége, amellyel eltárol, megőriz és előhív korábban szerzett információkat. De mint mindent, ezt a képességet is lehet fejleszteni vagy éppen gátolni. Ez utóbbit irányított felejtési hatásnak nevezik a hozzáértők.

Ennek lényege az, hogy figyelemeltereléssel, új információk folyamatos adagolásával felejtetni lehet a régi emlékeket. Ezért éljünk azzal a jogunkkal, amit úgy hívhatunk: az emlékezés joga, és ne hagyjuk, hogy egy liberális színezetű irányított felejtési hatás áldozatai legyünk. Sokak szívós munkásságának köszönhetően szinte az egész világot elárasztják a mostani hatalom korrupciós visszaéléseiről szóló híresztelések olyan erővel, amelyek bizony alkalmasak a felejtés intenzív kiváltására. Természetesen, aki visszaél hatalmával, annak bíróság előtt a helye, bármelyik oldalon dobog is a szíve. De azért mégis: éljünk csak az emlékezés jogával, és tegyünk egy kis időutazást.

2008, Magyar Nemzet: „A moszkvai képviselet eladását a legmagasabb szintről irányíthatták” – mondta Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium meggyanúsított egykori államtitkára. Majd így folytatta: „A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő zavaros módon értékesítette a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet több milliárd forintot érő ingatlanját. A vevő előbb fizetett, mint hogy kiírták volna a képviselet eladását. A magyar államot több milliárd forint kár érhette […] az akkori moszkvai nagykövet, Székely Árpád úgy írta alá az adásvételi szerződést, hogy nem volt rá engedélye.”

2010, Magyar Hírlap: „2008. május 26-án a parlament Nándorfehérvár termében a King’s City ingatlanfejlesztését tárgyalta Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, Ronald S. Lauder, Fred H. Langhammer, Itzhak Fisher, Joav Blum, Gal Gaye, Bárd Károly ügyvéd, Bajnai Gordon akkori miniszter, Markó Andrea, a PM akkori államtitkára, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, Daróczi Dávid akkori kormányszóvivő és Radnai György.” A megbeszélésről készült összefoglaló szerint „Gyurcsány Ferenc és a további résztvevők egyöntetűen támogatják a projektet, s támogatásukról biztosították a jelenlévőket”. Ez az ügy híresült el sukorói botrányként, amelyhez a kapcsolódó szerződést a bíróság jogerősen is semmisnek nyilvánította.

2012, Magyar Hírlap: „A kormányüdülőből kihasított őszödi ingatlant Gyurcsány Ferenc – az akkoriban államtitkárként szolgáló egykori KISZ-es pajtás, Szilvásy György aktív közreműködésével – 1994-ben vette lízingbe az államtól, majd azt egy állami vállalat visszabérelte tőle. A jól bevált technológia szerint véletlenül éppen annyiért, amennyi az éves bérleti díj volt. […] A futamidő végén aztán Gyurcsány cége maradványértéken megvásárolta a villát.

Ez ugyan 2003 végén történt, ám a valóságban a tulajdonszerzés csak 2004 decemberében következett be.” Akkoriban a hatályos jogszabályok szerint csak úgy lehetett állami tulajdonú ingatlan tulajdonjogát megszerezni, ha az engedélyt erre a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója megadta. Létezik olyan dokumentum, amely tartalmazza az értékesítési engedélyt, csakhogy azt nem Thuma József akkori KVI-vezérigazgató, hanem a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Kiss Péter írta alá, akinek az aláírása ebben az ügyletben jogellenes volt.

2012, Hvg.hu: „A csillebérci úttörőtábor tulajdonjogáért 2000-ben indított per a magyar állam nevében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium a Magyar Úttörők Szövetsége és társai ellen. A felperes annak megállapítását kérte, hogy érvénytelen az az ajándékozási szerződés, amellyel a Kommunista Ifjúsági Szövetség 1989-ben a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségre ruházta a csillebérci ingatlan tulajdonjogát, és indítványozta az eredeti állapot helyreállítását. […] A 2004-ben született jogerős közbenső ítélet szerint érvénytelenek a 46,5 hektáros tábor elajándékozásáról szóló szerződések.” A csillebérci úttörőtábor ingatlanának tulajdonjoga 15 évi pereskedés után végül jogerősen ismét a magyar államé lett, mert jogellenes volt az ajándékozási szerződés.

Emlékezzünk néhány rendszerváltozás körüli történetre.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egykori jelentése szerint a Gerbaud Ház értékesítése 1991 nyarán hemzsegett a szabálytalanságoktól és a magyar államra nézve kedvezőtlen vállalásoktól. Egyszerű állampolgári ismeretekkel szinte felfoghatatlan mindaz a szerződéses kikötés, amit a befektetők kikényszerítettek vagy elértek az értékesítést végző Állami Vagyonügynökségnél. Az ÁVÜ garanciát vállalt a külföldi szerződő féllel szemben adó-, illeték-, vám- és egyéb tehermentességért, még az alvállalkozók irányába is. Az ingatlant pedig ingyenes mellékszolgáltatásként adták tulajdonba, amire jogszabályi lehetőségük nem volt.

Az egykori MSZMP vagyonelszámoltatása kapcsán az ÁSZ több megállapítást is tett. Ilyeneket: 1988. december 31-én 2641 ingatlana volt az MSZMP-nek. 1990. augusztus 31-re az ingatlanok száma 365-re csökkent. Ennek az elsődleges indoka az volt, hogy nem rendelkeztek 1985 előtti időszakra vonatkozó adatokkal, mert azok például megsemmisültek. A szervezet bevételi forrásainak adatai számszakilag hibásak voltak.

A képzőművészeti alkotásokkal nem tudtak elszámolni, nem tudtak eredetet igazolni. A képzőművészeti alkotásokból az adatok szerint 1988. december 31-én 39 926 000 forintnyi érték volt a szervezetnél. 1988. december 31. és 1990. augusztus 31. között a növekedés értéke ebben a vagyoncsoportban 2 372 000 forint volt, míg a csökkenés 38 561 000 forintnyi… Ugyanilyen jellegű volt a közlekedési eszközök állományának változása is az adott időszakban.

Az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete 2004-ben készült összefoglaló tanulmányában a következő olvasható: „az adatok szerint 12 285 milliárd forint nagyságú induló vagyonnal szemben 6918,4 milliárd forint nagyságú az a bevétel és vagyontömeg, aminek a sorsát – privatizálták, felszámolták – nyomon lehet követni. A vagyon eltűnésének egy részét (10-14 százalék) bizonyos okokkal lehet magyarázni. Ezt is figyelembe véve az induló vagyon csaknem egyharmada (jelen értéken számolva 4000 milliárd forint) viszont minden jel szerint »eltűnt« az elmúlt 13 év alatt. Elemzők szerint ez – az eredeti tőkefelhalmozáshoz hasonló módon – magánvagyonná vált.

Meg kell jegyezni, hogy ez a kalkuláció nem tartalmazza a spontán privatizáció (1988–1990) időszaka alatt bekövetkezett állami vagyonvesztéseket”. Az 1990. évi adatokat 2003-as jelen értéken kell figyelembe venni.

Ezek a tények és adatok már mind ismerősek, elérhetők, valósak. Az is tény, hogy mindezekért büntetőjogi felelősségét senkinek nem állapították meg. Az irányított felejtési hatás pedig működik.

Ne hagyjuk! Éljünk az emlékezés jogával!

A szerző jogász

Hirdetés

Kiemelt

A család természetes és alapvető egysége a társadalomnak

A természetes család iránti elköteleződést tartalmazó zárónyilatkozattal ért véget Budapesten a Családok XI. világkongresszusa.

Poszt-trauma

Újabb szintet lépett a liberális idiotizmus

Teljesen természetes az iszlamista terror.

Ki nem mond igazat: a ballib média, vagy Juncker?

De mi „belgák” most hova álljunk?

Botka és a kerítés

... meg Orbán, aki nem engedi be a migránsokat

Liberáliséknál a „vidékies” egy szitokszó

Ráadásul a „vidékies” és a „fiatal” is összeférhetetlen!

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!