A két új paksi orosz blokk rendíthetetlen hazai politikai és szakmai ellenzői továbbra is azzal próbálják szédíteni a magyar állampolgárokat, hogy az atomenergia elavult és veszélyes technológia, ezért az országok többsége már nem ezt az utat járja. Magyarországnak ezért nem szabad megépíteni az új blokkokat, helyette inkább a megújulókat kellene támogatni. Nézzük meg, hogyan is látja az atomenergia és a megújulók valós helyzetét egy mértékadó nemzetközi szervezet!
A Nemzetközi Energiaügynökség 2017. november 14-én publikálta a szakemberek bibliáját, a globális energiaipari előrejelzését tartalmazó World Energy Outlook 2017 című kiadványát, amely a 2040-ig tartó időszakra vonatkozó jövőképet mutat be a globális energetikával, valamint a párizsi klímaegyezményben foglalt célok megvalósíthatóságával kapcsolatban.
A kiadvány első alkalommal ismertet egy úgynevezett fenntartható fejlődés forgatókönyvet. Ez lényegében útmutatás a fenntartható gazdasági fejlődéshez szükséges kulcsfontosságú energetikai célok eléréséhez, amelyek eredményeként tisztább lehet a levegő, és biztosítható az egyetemes hozzáférés az energiához, valamint csökkenthetők az energiabiztonsági kockázatok. A középpontban a párizsi klímavédelmi egyezményben foglalt célok elérése áll.
Ez lényegében egy zöld forgatókönyv, amely azt vetíti előre, hogy a globális áramtermelés 2016. évi értéke 2040-ig másfélszeresére nőhet. Ez óriási növekedés, amely azt jelenti, hogy a fejlett és a fejlődő országoknak is egyre több villamos energiára lesz szükségük, amelyet csak növekvő számú erőmű tud biztosítani. Ezzel el is érkeztünk a legfontosabb megállapításokhoz.
A szakmai szervezet értékelése szerint a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és gazdaságossági célokat is szem előtt tartva mindez kizárólag úgy érhető el, hogy 2040-re a 2016. évi adatokhoz viszonyítva az atomerőművek által termelt villamos energia mennyiségét több mint kétszeresére, a megújulók által termelt energia mennyiségét pedig csaknem a négyszeresére kell növelni. Közben a fosszilis erőművek által megtermelt áram mennyiségét összességében felére kell csökkenteni.
Tehát szó sincs arról, hogy kizárólag megújuló forrásokkal ki lehetne elégíteni az igényeket! A klímavédelmi célok eléréséhez a fosszilis termelést radikálisan csökkenteni kell, de ezzel párhuzamosan elengedhetetlen az atomerőművek részarányának növelése, hiszen a megújulók önmagukban nem képesek biztosítani az ellátást.
Fontos azt is kiemelni az atomenergia jövőbeni európai létjogosultságával kapcsolatban, hogy a kiadvány zöld forgatókönyve szerint 2040-ig az Európai Unió nukleáris alapú villamosenergia-termelése növekvő tendenciát mutat, azaz vitathatatlanul a nukleáris kapacitások fenntartása, kisebb mértékű növekedése várható. Röviden a lényeg: az Európai Unióban a jövőben megkerülhetetlen lesz az atomenergia.
Tehát a világ nem a megújulók kizárólagossága felé halad. Nem is haladhat, hiszen a szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazásának milyen műszaki és technológiai korlátai vannak, ezért például egy adott energiamixben a megújulók túlzott aránya súlyos következményekkel jár. Jó példa erre Németország esete. Az eltúlzott megújulós fejlesztések és támogatások sokkoló következményekkel jártak.
Az évről évre növekvő megújulós kapacitások dacára folyamatosan növekszik a szén-dioxid-kibocsátás, a gázfogyasztás és például a háztartási villamos energia ára is. Tanulságos a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tavaly december elején publikált nemzetközi ár-összehasonlítása. Az adatok szerint Koppenhágában 31,26 eurócent (97,5 Ft/kWh), Berlinben 30,88 eurócent (96,3 Ft/kWh), Budapesten viszont csak 12,22 eurócent (38,1 Ft/kWh) a lakossági átlagos villamosenergia-ár! Párizsban a dánokhoz és a németekhez képest jobb a helyzet, ott egy kilowattóra 18,89 eurócentbe került (58,9 Ft/kWh), aminek oka az, hogy a francia villamosenergia-termelés 70-75 százalékát atomerőművek biztosítják.
A német árak nyilvánvalóan tovább fognak emelkedni, hiszen változatlanul növekvő mértékben építenek be megújulós kapacitást a német rendszerbe. Az áremelkedés szinte megállíthatatlan. A német szövetségi gazdasági és energiaügyi minisztérium legújabb előrejelzése szerint a német megújulótámogatások múlt évre tervezett 26,6 milliárd euró értéke 2018-ban várhatóan 27,75 milliárd euróra (mintegy 8660 milliárd forintra) fog növekedni. Ezt a támogatási összeget viszont a német fogyasztóknak kell majd megfizetniük, ami azt jelenti, hogy a német háztartási villamosenergia-árak ebben az évben már megközelíthetik a 100 Ft/kWh értéket is. Ez az egyik legsúlyosabb következménye a kellően át nem gondolt német megújulós fejlesztéseknek. A németek is kezdik felismerni, hogy jelenlegi formájában az energiapolitikájuk egy zsákutca.
A Nemzetközi Energiaügynökség zöld forgatókönyve egyértelműen jelzi, hogy ha felelősen állunk a jövőhöz, akkor a klímavédelmi célok elérése érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra egyaránt szükséges támaszkodni. Magyarország a két új orosz blokk megépítésével ezt az utat választja, hiszen a világ többi, az atomenergia jövőbeni szerepét reálisan értékelő és racionális döntést hozó országával együtt kíván haladni a fejlődés fősodrában a versenyképességi, klímavédelmi és ellátásbiztonsági célok eléréséért.
A jórészt politikai célokat követő hazai ellenzők szakmai hozzá nem értésről tesznek tanúbizonyságot, amikor arról beszélnek, hogy a megújulókkal kellene kiváltani az atomenergiát itthon. A nemzetközi trendbe illeszkedő helyes magyar irányt jelzi az is, hogy Pakson a nukleáriskapacitás-fenntartó projekt mellett hamarosan naperőműpark épül. Ez segíti elő a hazai ellátásbiztonsági és klímavédelmi célok teljesülését és az olcsó villamos energia rendelkezésre állását az atomenergiának és a megújuló energiának köszönhetően.
A szerző energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök