Két lehetőség van Európa előtt: az egyik a behódolás, a másik az ellenállás. Mindkettő változat rémisztő, életveszélyes. Jelenleg egyfajta vacillálás folyik. Most még a békés szakaszt éljük, a csendes behódolás és a szolid ellenállás állapotát. A migránsok jönnek, jönnek és jönnek. Itt-ott próbálkozások vannak a megszűrésükre, csak innen, csak onnan származók mehetnek tovább, csak ennyit, vagy csak annyit engednek be egyik, másik útvonalba eső országba. Néhol feltorlódnak néhány ezren, hőbörögnek, áttörnek és feltartóztathatatlanul mennek tovább, egyre beljebb Európa szívébe.
Az EU vezetői, élükön Angela Merkel német kancellárral, mindezt rendben lévőnek tartják, és értetlenkedő, sőt esetenként cinikus megjegyzésekkel illetik a migránsáradat miatt kétségbeesetten védekező és különböző korlátozó intézkedéseket foganatosító országok vezetőit. Az áradat útvonalába eső egyes EU- (és nem EU-) országok közötti határokon történő migránsszelektálások semmilyen lényegi eredménnyel nem járnak, az emberek változatlanul özönlenek. Ez a békés forgatókönyv a betelepítésre. Itt tartunk most. Európa népei azonban ébredeznek, és egyre rosszabbul viselik a hazájukba érkező idegen vándorok, új honfoglalók jelenlétét, viselkedését, és tiltakoznak, de az érdekérvényesítési erejük még nagyon gyenge.
A vezetőik behódoltak az EU bürokrata elitjének, amely elkötelezettje a hódító világerőnek, a nemzetközi pénztőkének. Így a beözönlés megállítására csekély a remény. Nem szabad azonban lebecsülni az európai népek erejét, önvédelmi képességét. Életösztönük még nem veszett ki, elzavarhatják az EU-s elittel kollaboráns vezetőiket és megállíthatják országuk határán a betolakodókat. De ez nem elég Európa megmentéséhez. Európai megoldás kell! Persze nem a „balos”, vagy a merkeli értelemben, hanem a szó valódi értelmében. Az európai nemzetek összefogva egész Európa határait lezárhatják, gátat vetve mindenféle tiltott határátlépésnek. Ehhez a V4-ek már követendő példát mutattak egész Európának.
Egyelőre még talány, hogy a mindenre elszánt világerő erre visszavonul-e, eláll-e Európa elfoglalásának szándékától, vagy folytatja ördögi betelepítési tervének végrehajtását, és akár erőszakkal, a katonakorú migránsok felfegyverzésével, sőt az irányítása alatt álló NATO segítségével szerez érvényt akaratának, Európa idegenekkel való betelepítésének. Akár olyan áron is, hogy hadszíntérré változtatja Európát, mint ahogyan ezt már számtalan esetben megtette a világban, háborús helyzetet generálva már Európában is (lásd Ukrajnát).
Nagy kérdés, hogy Európa ellen tud-e állni az erőszakos betelepítésnek, lényegében a leigázásának. Bízhatunk-e abban, hogy él még az ezeréves életösztön Európa népeiben, nemzeteiben, összefognak Portugáliától Norvégiáig és elzavarják a vesztüket okozó kollaboráns politikai elitjüket, helyettük államférfiakat választanak országaik élére, akik átérzik felelősségüket a népükért és egész Európáért? Államférfiakat, akikben megvan az elszántság hazájuk, népük függetlenségének, szabadságának megvédésére? Akik a haza, Európa megmentésére összpontosítanak, olyan nemzetközi összefogást és hatalmas erőt felmutatva, amitől elrettenhet a hódító világerő és eláll az öreg kontinenst elfoglalni vágyó szándékától, belátva, hogy nem győzheti le az európai népek hazaszeretetét, szabadságszeretetét, európaiságát?
Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy az új népvándorlók, betelepülők elfoglalják földrészünket. Ehhez azonnal le kell zárni Európa határait és azonnal be kell fejezni a merkeli A terv további megvalósítását. Európa határainak 24 órán belüli lezárását a NATO gond nélkül elvégezhetné, de a NATO-tagország Törökország, vagy a szintén NATO-tag Görögország is egy egyszerű tengeri blokáddal. Ha akarná. De sajnos nem Európa oldalán állnak.
Orbán Viktor miniszterelnök minapi évértékelő beszédének jelentős részében a hazánkat és Európát veszélyeztető migránsinvázió kivédésének szükségességével foglalkozott. A hazai ellenzék kommentárjai – az MSZP-é, az LMP-é, de még a Jobbiké is – összecsengtek abban, hogy a miniszterelnök elveszítette a kapcsolatát a valósággal, mert az országértékelő helyzetelemezése és a valóság között óriási szakadék tátong. Igaz, ami igaz, Orbán Viktor valóban kevés szót ejtett az üzletek vasárnapi nyitva tartásáról és a pedagógusok kockás ingéről.
(A szerző nyugalmazott ügyvéd)