Ideig-óráig tart ki a magyar gazdaság teljesítménye, amelyet amúgy is csak az uniós pénzek tartanak életben, no meg a támogató nemzetközi környezet. Sebaj, dőljön össze minden, és derüljön ki: az Orbán-kormány alkalmatlan, tehetségtelen. Hiába bűvészkedik a statisztikai számokkal, előbb-utóbb újra romhalmaz tetején fogunk ülni, és lehet mindent elölről kezdeni. Nagyjából így lehet néhány mondatba sűríteni mindazt, amit 2010 után kap az ellenzéktől és a hozzájuk lojális gazdasági szakértőktől a jobboldali kabinet. Erre tessék, kilőtt a gazdaság, az első negyedévben éves alapon 4,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, ez mintegy kétszerese az európai uniós átlagnak.
Az eredmény az elemzőket is meglepte, akik korábban túlzott optimizmussal vádolták a kormányt, mondván: kizárt, hogy 2017-ben meghaladja a négy százalékot a bővülés. Bár még messze az év vége, most a szakértők is úgy látják, érdemes felülvizsgálni a számításaikat, akár teljesülhet is a Nemzetgazdasági Minisztérium előrejelzése.
Az elmúlt években azt is olvashattuk, hallhattuk, hogy a kormány egyszeri intézkedésekkel táplálja a gazdasági növekedést. Az persze jó kérdés, hogy miért lenne baj, ha a döntéshozók intézkedéseket hoznak. Vegyük példának a bérmegállapodást. Lehet egyszerinek is nevezni a minimálbér megemelését, de annak hatása koránt sem egyszeri. Ahogy a családi otthonteremtési kedvezményé sem.
Az előbbinek köszönhetően tovább erősödött a kereslet a belső piacokon, amiből több ágazat szépen profitál. A csok bevezetése a nagyobb infrastrukturális beruházások mellett elkezdte pörgetni az építőipart. Sorra épülnek a családi házak azokon a telkeken, amelyeket az elmúlt években elborított a gaz, mert az emberek legfeljebb álmukban vághattak bele az építkezésekbe. Most már ott tartunk, hogy hajtóvadászatot indítanak a kőművesek, az asztalosok vagy éppen a szobafestők után.
A mostani GDP-adat mögött főként a keresetek emelkedése, az építőipar erősödése, valamint a kedvező ipari teljesítmény áll. Az eredmények látszanak a foglalkoztatási és a munkanélküliségi adatokon is. Mindezek mellé folynak be nagy tételben az uniós pénzek.
De hagyjuk most a makroszámokat! Nézzünk olyan változásokat, amelyeket sokan a saját hétköznapi életükben tapasztalhatnak. A béremelésekről és a 10 plusz 10 millió forintos otthonteremtési kedvezményről már beszéltünk.
A családi adókedvezménynek köszönhetően érezhetően több marad a gyermeket vállalók zsebében. Ők minden hónapban össze tudják hasonlítani, hogyan mennyi pénzből gazdálkodhatnak most és mennyiből tették ezt korábban. Miközben – tegyük hozzá – minimális az infláció Magyarországon. Az unió statisztikai hivatala a minap közölte azt az összegzést, amely világosan mutatja, hogy kiemelkedő a magyarországi családtámogatás.
A 28 ország rangsorában hazánk az előkelő harmadik helyen áll. Ide lehet sorolni a többi között a bölcsődefejlesztéseket, az ingyenes tankönyv és gyermekétkeztetés biztosítását. Ezek nem gazdasági makroszámok, ez a mindennapi élet tapasztalata.
A kormány olyan adózási formákat vezetett be, majd szélesített ki, amelyekkel egyre több vállalkozás él. Ez a kata és a kiva. Az érintetteknek kisebb a közterhe és kevesebb adminisztrációs nehezíti az életüket. A kedvező változást ők is a bőrükön tapasztalják.
Bár sokan szerették volna, hogy a kormány úgy vessen véget a devizahitelek adósságcsapdájának, hogy a felvett kölcsönt egyáltalán nem kell visszafizetni. Ennek, valljuk be, nem volt realitása. A forintosítás azonban kiszámíthatóvá tette a havi törlesztést, és ma mindenki tudhatja, hogy mennyit kell visszafizetnie a bankjának. Korábban ugyanis ezt sem lehetett tudni, legfeljebb annyit, hogy egyre többet.
Persze, ha az ellenzéki sajtót böngésszük, ezekről keveset olvasni. Ezek ugyanis nem számítanak a virtuális térben. A valóságban azonban mégis. Talán ezért is vezeti évek óta a közvélemény-kutatási kimutatásokat a Fidesz–KDNP-szövetség. Az eredmények önmagukért beszélnek, ettől azonban még nem dőlhet hátra a kormány. Azt már most látni, hogy milyen választási kampány elé néz az ország.
Bízzunk benne, hogy a szavazók a döntésük előtt a valóságot is mérlegre teszik.