Idén is sértődés lett a játékból. Több meghívott távol maradt az Év sportolója gálától. Bernd Storck esetéről már olvashattak, de Kozák Danutát, Szabó Gabriellát és Fazekas Krisztinát is hiányolhattuk az eseményről. (Azt már nem is merem hozzátenni, hogy legalább annyira, horribile dictu, még jobban.)
A három kajakos grácia közül utóbbi kettő edzőtáborban készül, tehát igazoltan nem jelent meg, ötszörös olimpiai bajnoknőnk viszont aligha szabadidőszűkében hiányzott, hiszen három hete jelentette be, hogy várandós, 2017-ben ezért nem versenyez.
Kozák Danuta két kategóriában és három egységben volt esélyes a győzelemre. Mivel idén suba alatt bevezetett döntésként csak az első helyezettek kilétét hozták nyilvánosságra, nem tudhatjuk, hogy egyéniben, illetve csapatban a párossal és a négyessel hányadik lett, csak azt, hogy itt is, ott is bekerült az első három közé, de sehol sem nyert.
A kiváló kajakosnak, aki egyébként, ha teheti, kerüli a nyilvános szereplést, azt gyanítjuk, mégsem az fájt, hogy Hosszú Katinka, illetve a labdarúgó-válogatott mögé szorult. Hanem az, hogy az élettársa, egyben edzője a dobogóról is leszorult. S bizony, azt még nehezebb lenne megindokolni, miért jobb, azaz népszerűbb az olykor magamutogató Shane Tusup, mint a többnyire hallgatag Somogyi Béla.
Nem akarok érvelni sem pró, sem kontra, inkább azt fájlalom, hogy a játék versennyé, az ünnep presztízzsé torzul.
Innen nézve pedig nincsenek nyertesek, csak vesztesek.