A Kaposvár tizennyolcadszor vagy a Pénzügyőr először? A hagyomány vagy a rutin? Ezekkel a kérdésekkel címkézhettük fel a férfi-röplabdabajnoki döntő ötödik mérkőzését. Az első aligha igényel magyarázatot, Magyarországon a közelmúltban a férfiszakágat szinte mindenki a Fino-Kaposvárral azonosítja, a somogyiak tizenhétszeres aranyérmesek, amivel csúcstartók, de ennél is beszédesebb adat, hogy az elmúlt tíz évből kilencszer ők nyerték meg a bajnokságot. Ami már-már hagyomány, s ezzel áttértünk a második kérdéshez.
Ám ennek dacára a Pénzügyőr a rutinosabb, tapasztaltabb játékosokból áll. Bagics Balázs és Tóth András 29, Bokor Gábor 30, Szalai Szabolcs és Takács Gergely 35 éves, sokszoros válogatott röplabdázók, s olykor még a 40 esztendős Torma Péter is beszáll. A másik oldalon csak Dávid Zoltán és Nagy József kipróbált, sokat látott harcos, a többiek húsz év körüli, saját nevelésű fiatalok.
A nagyobb rutin olykor azonban szokatlan gondokkal jár. A Pénzügyőr lényegében amatőr csapat, a játékosai vagy tanulnak, vagy munka mellett játszanak. Miként Weczera Csaba vezetőedző elárulta, az ötödik meccs előtt az volt a legnagyobb gondja, hogy mindegyik emberét elengedik-e a munkahelyéről. Nos, nem volt hiányzó, de úgy tudjuk, a csapat legjobbjának, Bagics Balázsnak például tegnap fél ötkor kellett kezdenie a munkát, hogy fél hattól pályára léphessen Kaposvárott. A fővárosiak nem ám csapatbusszal, hanem hat autóval indultak útnak a mérkőzésre… Már-már a sport hőskorát idéző előzmények.
S ki más, Bagics szerezte a meccs első pontját. „Rossz kézről” először blokkolták, másodszorra aztán beverte. A Kaposvár gyorsan átvette az irányítást, ám a szett derekán Tóth András bomba nyitásaival a Pénzügyőr fordított. Majd ismét a hazaiak következtek, s minimális különbséggel, 25-23-ra hozták az első játszmát. A második szettet aztán viszonylag simán nyerte meg a Kaposvár, a végén Dávid Zoltánt kétszer is betakarták, de nem törték meg, ezután is vállalta a kezdeményezést, s az ő két ütésével alakult ki a 25-21-es szakaszeredmény.
Egyetlen játszmára volt a Kaposvár az aranyéremtől. Ettől a tudattól túlzottan is elkényelmesedett, a Pénzügyőr viszont megszabadult minden tehertől, s végig vezetve, 25-21-gyel szépített. S a folytatásban a kényelmesség görcsbe ment át, a hazaiak nem találtak vissza a helyes útra. Dávid Zoltán tartotta bennük a lelket: ütött, ejtett, sáncolt, mentett, szinte csak ő szerzett poént. A másik oldalon viszont Bagicson kiütközött a fáradtság, de 26-24-gyel mégis egyenlítettek a vendégek.
Az izgalmakat nem lehet tovább fokozni: ötödik meccs, döntő szett. A Kaposvár kijött a gödörből, vagy a fővárosi „öregek” kimerültek, s bár 14-8 után a Pénzügyőr csinált három pontot, a hazaiak 15-11-re megnyerték a játszmát, vele a mérkőzést és a döntőt.
– Igazi döntő volt, remek hangulattal, komoly fordulatokkal. Amikor igazán kellett, a helyén volt a szívünk és az eszünk is – összegzett boldogan a hazaiak mestere, Demeter György, akinek a személye garancia a minőségi röplabdára.