„Nagyon fontos a csapat számára Nikolics jelenléte, vele együtt van egy Inzaghink. Remélem, így folytatja a jövőben is” – méltatta csatártársát Priskin Tamás. A Costa Rica elleni győztes gól szerzője alig tudta elhagyni a Groupama Arénát, tyúklépésben haladt a kijárat felé, amint lépett egyet, rögtön megszólították az újságírók. Nikolics nem hibázott, a korábbi szövetségi kapitány, Bernd Storck mellőzte, majd Szélesi Zoltán reaktiválta, ő pedig meghálálta a bizalmat: Luxemburgban két méterről fejjel, Costa Rica ellen pedig lábbal talált a kapuba.
A gól kapcsán Nikolics elárulta, hogy pár napja egy közös csapatebéd során nézegettek videófelvételeket az olasz lesipuskásról, Filippo Inzaghiról, és akkor megjegyezte, szeretne hasonló gólt szerezni. Lám, Costa Rica ellen összejött, igaz, nem vállal, ahogy Inzaghi a Liverpool elleni 2007-es BL-döntőben, hanem lábbal, de ez legyen a legnagyobb gond. A három bajnokságban (NB I, a lengyel Ekstraklasa és az amerikai MLS) is gólkirállyá koronázott támadó boldogan ünnepelt: „Volt rajtam nyomás, ha nem lőttem volna két gólt az év utolsó két meccsén, akkor most nem lenne ilyen nagy az érdeklődés.
Én mindig is azt mondtam, hogy ha érzem a bizalmat, ha kezdőként számítanak rám, akkor azonnal jövök haza. De annak semmi értelme, hogy a kispad miatt hazarepüljek Amerikából. Olyan bizalomra van szükségem, amit a klubcsapataimban megkapok. Az nem lehet, hogy a klubjaimban gólokat szerzek, és a válogatottban ne legyen helyem.”
Nikolicsnak nem jelentene problémát Szalai Ádám mellett futballozni. „Komoly német rutinja van, szerintem jó párost alkothatunk” – adott tanácsot a Chicago Fire csatára Georges Leekensnek, aki Szélesi Zoltánt váltja a kapitányi poszton.
Ő így értékelt: „A mostani mérkőzés használt az önbecsülésünknek, nemcsak én, hanem a játékosok is bele tudnak nézni a tükörbe. Természetesen a Luxemburg elleni eredmény ront az összképen. Tudjuk, adósok vagyunk az eredményekkel, nem jól alakult az év, de a Costa Rica elleni sikeres zárás rendkívül fontos volt. Nagyon élveztem a szövetségi kapitányi munkát. Ha még egyszer felkérnek, akkor is elvállalom a megbízást” – jelentette ki Szélesi Zoltán, aki egy vereséggel és egy győzelemmel fejezte be a tevékenységét a válogatott élén, és adja át a tapasztalatait Georges Leekensnek.
Szélesi Zoltán elmondta még, sokat használt a fejmosás, a játékosok egészen más szellemben futballoztak, mint Luxemburgban. A már említett Nikolics–Inzaghi-párhuzam mellett Priskin Tamás is a lelki ráhangolódást hangsúlyozta: „Szélesi Zoltán felrázta a csapatot a csütörtöki vereség után. Nagyon boldog vagyok, hogy sikerrel vettük a Costa Rica elleni akadályt. Jó volt látni, hogy mindenki küzdött, és százszázalékosan odatette magát” – mondta a fradista csatár, aki a végén hozzátette: reméli, lesz alkalma együtt dolgozni az új kapitánnyal.
Megszólalt Ugrai Roland is: „Sokan azt mondják, hogy életem formájában vagyok, de ez talán túlzás, régebben is voltam jó passzban. Talán azért feltűnőbb ez a mostani, mert gólokat szerzek, és néha sikerül gólpasszt is adni, persze most nem a Nikolics-gól előtti helyzetre gondolok… Örülök, hogy a válogatottban is kijön a lépés, rendben van a magánéletem, és sokat köszönhetek diósgyőri klubedzőmnek, Bódog Tamásnak, aki mellett rengeteget fejlődtem. Azért is dolgozom tovább, hogy a válogatottban sikeres lehessek.”
A 24 éves csatárt Bernd Storck hívta először a válogatotthoz, a Svájc elleni vb-selejtezőn (2-5) gólt szerzett, azóta kirobbanthatatlan a kezdőcsapatból. Más kérdés, mi lesz Ugrai sorsa a válogatottban, ha felépül Szalai Ádám, és Nikolics továbbra is rúgja a gólokat. De ez már legyen Georges Leekens dolga.