Sportfórum 2018. A XXII. kerület vezetőinek régóta dédelgetett álma volt egy efféle rendezvény, amelyen a megjelenő sportolók, sportvezetők, szülők véleményt cserélhetnek, beszélhetnek az elért eredményekről, s – fiatal versenyzőkről lévén szó – a jövőről.
Budafok-Tétény tizenkilenc ifjú sporthőse gyűlt össze péntek este a Klauzál Gábor Művelődési házban, s találkozott egymással, valamint Karsay Ferenccel, a XXII. kerület polgármesterével, Kulcsár Krisztiánnal, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökével – aki apaként is szerepelt a meghívottak között –, Sárfalvi Péterrel az utánpótlás nevelésért felelős államtitkárság helyettes államtitkárával, öttusa-világbajnokkal, Vári Attila vízilabdázóval, kétszeres olimpiai bajnokkal, aki szintén öttusázóként kezdte pályafutását, s jelenleg a Pécsi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Csizmadia Csaba 12-szeres válogatott labdarúgóval, a Budafoki MTE NB II-es csapatának kapitányával, s Tokaji Viktorral, 222-szeres válogatott jégkorongozóval, a MAC Budapest U16-os együttesének edzőjével.
Sárfalvi, aki immár két esztendeje maga is budafoki lakos, méltatta a kerület sportéletét, s megemlékezett a közeljövőben megépülő tanuszodáról és a jégcsarnokról. Hangsúlyozta, hogy az ugyancsak kerületi lakos Kulcsár Krisztián és Vári Attila is öttusázóként kezdte, csak aztán – mindketten lemorzsolódtak… Karsay Ferenc a sport jellemformáló erejéről beszélt, s nem felejtett el kitérni a BMTE labdarúgóinak tavalyi bravúrjára, a Magyar Kupa elődöntőjébe jutásra, amely lázba hozta a budafokiakat. Említést tett a Promontor utcai sporttelep grandiózus fejlesztéséről, az épülő fedett lelátóról és a munkacsarnokról.
Ezután kezdődhetett maga a sportfórum – kérdésekkel a meghívottakhoz. Kulcsár Krisztián arról beszélt egy kérdésre válaszolva, vajon mit érzett, amikor először állt a dobogó tetején. „Nem volt dobogó a Csepel vívótermében, de rögtön első lettem egy kadet válogatóversenyen. Az első lépés volt ahhoz, hogy úgy érezzem, valamire még vihetem a sportban. örömöm leírhatatlan volt.”
Vári Attilát válaszút elé állították a kérdezők: melyik olimpiai aranyérmet volt nehezebb megszerezni, a sydneyit vagy az athénit? „Mindig az elsőt a legnehezebb, de a sydneyi aranyérem megszerzésénél sokkal nehezebb volt az odáig vezető út. A legizgalmasabb pillanat az utazó csapat kihirdetése volt, amikor Kemény Dénes a Margitszigeten sorolta a neveket. Én előző éjszaka egy percet sem tudtam aludni, s amikor utolsóként az én nevem is elhangzott, hatalmas kő gördült le a szívemről…„ Mondandója összegzéseként leszögezte, a sportban legfontosabb az alázat, mert anélkül nincs esélyük a fiatal tehetségeknek a sikeres pályafutásra.
Csizmadia Csaba, marosvásárhelyi srác lévén, arra a legbüszkébb, amikor első válogatottsága alkalmával, Ciprus ellen, meghallotta a magyar himnuszt. Mint utóbb megtudta, otthon, Vásárhelyen az édesapja végigkönnyezte ezeket a perceket… „Mitől lehetne sikeresebb a magyar futball? Én is az alázatot említhetem, mert a magyar gyerekek tehetségével nincs baj, az alázat viszont, mi tagadás, sokszor hiánycikk…” – említette, egy kérdésre válaszolva.
A bankett befejeztével a jelenlévők szavazati alapján megválasztották a kerület sportbüszkeségét: holtversenyben Gáll András 14 éves öttusázó-úszó és Molnár Janka 16 éves atléta kapta az elismeréssel együtt járó kristályplakettet.