A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerdán tette közzé a hivatalos pályázók listáját, miután a határidő kedden éjfélkor lejárt. Korábban Toronto és Baku is érdeklődött a kilenc év múlva esedékes játékok lebonyolítása iránt, de végül nem nyújtott be jelentkezést. Los Angeles, amely Boston visszalépése után került képbe, sikeres pályázat esetén 1932 és 1984 után harmadszor rendezhetne nyári ötkarikás eseményt, akárcsak a 2012-es játékról egy paraszthajszállal lemaradó Párizs, amely 1900-ban és 1924-ben volt házigazda. Ugyancsak rendezett már olimpiát Róma, mégpedig 1960-ban. Hamburgra Berlinnel szemben esett a választás Németországban, a Hansa-város novemberben még egy népszavazáson kér véleményt a helyiektől, egyedüliként a jelentkezők közül.
Ettől függetlenül a NOB már jelezte, hogy maga is közvélemény-kutatást végez majd a kandidálóknál a rendezés lakossági támogatottságáról, hogy objektív képet kapjon. „A NOB csak oda akarja a sportolókat küldeni, ahol szívesen látják őket, a lakosság támogatása nagyon fontos eleme a pályázatoknak” – mondta Thomas Bach, az olimpiai szervezet elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón. A német sportvezető hozzátette, hogy egy időben végzik el a titkos felméréseket az öt jelentkezőnél.
Budapest kandidálása azzal vált realitássá, hogy a NOB tavaly decemberben elfogadta az Agenda 2020 programját, amely gyakorlatilag valós felkérést jelentett két-hárommilliós városoknak arra, hogy gondolkodjanak el komolyan az olimpiai pályázatról. A program azt célozza, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb, olcsóbb és egyben megtérülő játékokra kerüljön sor. „Öt nagyszerű várost üdvözöl a NOB ebben az erős versenyben. Mától ezek a pályázók, amelyek versenyben vannak azért a megtiszteltetésért, illetve kötelezettségért, hogy megrendezhessék a 2024-es játékokat” – jelentette ki Bach. Hozzátette, mind az öt város magasan kvalifikált, alkalmas a házigazdai szerep elnyerésére. A NOB 1,7 milliárd dollárral (469,2 milliárd forinttal) – készpénz és szolgáltatás formájában – támogatja majd a 2024-es játékok szervezőbizottságát, a házigazda kijelölésére a 2017 szeptemberi, limai kongresszuson kerül sor.
A hivatalos pályázók névsorának közzététele után tegnap a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közleményt adott ki, amelyben megtiszteltetésnek tartja, hogy Budapest olyan városokkal versenyezhet, mint Hamburg, Los Angeles, Párizs és Róma. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a riválisok a világ vezető gazdasági hatalmai, a G8-ak valamelyikének metropolisai, ahol nem feltétlen volt szükség az Agenda 2020-ra… „Magyarországhoz, Budapesthez és a magyar olimpiai hagyományokhoz méltóan fogunk küzdeni azért, hogy megrendezhessük az első közép-európai nyári játékokat, és valóra váltsuk a magyar olimpiai mozgalom évszázados álmát. (…) A NOB úgy döntött, hogy a gigaolimpiák helyett eljött a gazdaságos, olcsóbb, ésszerűbb olimpiák ideje, ez a reform valódi esélyt ad a közepes méretű nagyvárosoknak” – áll többek között a kommünikében.
A budapesti ötkarikás játékok realitását – amint arra a MOB kitér – az Agenda 2020 reformja mellett „az az olimpiától független húszéves fejlődési pálya jelenti, amelyet Magyarország 2004 és 2024 között befut. A testület szerint a rendezési jog odaítélése nélkül semmilyen olimpiaspecifikus építkezésre nem lesz szükség, s ha a NOB Budapest mellett dönt, a rendezésig rendelkezésre álló hét év elegendő lesz az olimpiához hiányzó beruházások megvalósítására. A MOB a hivatalos pályázók névsorának közzététele alkalmából arra is ismételten felhívta a figyelmet, hogy az olimpiai éremtáblán Magyarország a nyolcadik helyen áll, és az első tíz közül az egyetlen, amely még nem rendezhetett olimpiát.