Az Országgyűlés által február közepén elfogadott törvény a cégeknek lehetővé teszi, hogy az adott évre prognosztizált társasági nyereségadójuk legfeljebb 70 százalékát átutalják a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-nek. Mindez azért éri meg a gazdasági vállalkozásoknak, mert adókedvezményben részesülnek: az átutalt összeg 25 százalékát költségként számolhatják el, ennélfogva 2,5-4,75 százalékkal csökken a befizetendő nyereségadójuk.
A kérdés adja magát: mennyire jelentős a tao révén a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-hez befolyó támogatás a magyar olimpiai pályázat sikere szempontjából?
– Kulcsfontosságú – állítja Lőcsei Tamás (képünkön), az olimpiai pályázat hatástanulmányát elkészítő s a projekt menedzselésében tanácsadóként szereplő PwC Magyarország Könyvvizsgáló Kft. adó- és jogi ügyekre szakosodott partnere.
– A taorendszer a finanszírozás igen kedvező formája, amelyet az Országgyűlés 2011. július 1-jén emelt törvényerőre, s amely nélkül a magyar sport most nem tartana ott, ahol tart. A taopénzekre óriási szüksége lesz a magyar olimpiai pályázatnak, ezek az összegek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a zrt. rugalmasan tudjon reagálni a NOB által támasztott követelményekre. Egyébként 2016-ban és 2017-ben a cégek együttvéve maximum 19 milliárd forintot ajánlhatnak fel nyereségadójukból a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-nek – fejtette ki.
Amikor az olimpiai pályázat gondolata felmerült, a költségvetés folyósított egy bizonyos induló összeget a zrt.-nek a kezdeti működés finanszírozására, azonban a későbbiekben ezt a pénz akár még vissza is térülhet, ha…
– …ha sikerül két év leforgása alatt lehívni a maximális taoösszeget, a 19 milliárdot. Mivel a törvény értelmében az olimpiai pályázatra nem szabad a fenti összegnél többet fordítani, ha a summa összejön a taóból, akkor a kezdeti költségvetési támogatást vissza kell fizetni az államháztartásba – folytatta Lőcsei Tamás.
– Fontos tudni: az átutalt tao fejében semmiféle szolgáltatást nem kaphatnak a cégek a zrt.-től, sem reklámot, sem egyéb publicitást. Ha ilyesmire tartanak igényt, akkor kiegészítő szerződést kell kötniük, aminek szintén ára van. Örömmel jelzem: már most vannak vállalkozások, amelyek a tao összegén felül reklámszerződésekkel is támogatnák olimpiai pályázatunkat. Óriási az érdeklődés taofronton – tette hozzá. Lőcsei Tamás felvetésünkre, hogy vajon a tao hungarikum-e, határozott igennel felelt.
– Ebben a formában tudomásom szerint sehol sem alkalmazzák a társasági adó egy részének sport- vagy művészeti célú hasznosítását, úgyhogy ez valóban hungarikum. Az Európai Unióval folytatott hosszas egyeztetési folyamat végén azt is kijelenthetjük, hogy a rendszer EU-konform, mindaddig, amíg a befolyt milliókból nem részesedik a profi sport. De ez akceptálható is.
A PwC partnerét arról is kérdeztük, mekkora esélyt ad a magyar pályázatnak a jövő szeptemberi limai NOB-kongresszuson.
– Sporthasonlattal élve a surranópályán törünk előre, de ez már egyszer fényesen bejött Czene Attilának az atlantai olimpián. Nagy előnyünk, hogy az Agenda 2020 programot a NOB éppen az olyan, közepes nagyságú városokra szabta, mint amilyen Budapest. Lényeges, hogy a mi pályázati csapatunk, de az ország is alázattal viszonyul a vállalkozáshoz, folyton hangoztatjuk, hogy tanulni akarunk, s ez – ahogy látom – szimpatikus a NOB-nak. Miként azt is örömmel fogadták Lausanne-ban, hogy a magyar kandidálás sarokköve a létesítmények utóhasznosítása, és a házigazdaság kapcsán előre hozható városfejlesztési beruházások eszméje. Meggyőződésem, hogy az olimpiarendezés várható összege, a 775 milliárd forint – amennyiben mi nyerünk – tartható, már csak azért is, mert amikor a költségvetést elkészítettük, még a jelenleginél jóval magasabb energiaárakkal számoltunk. Budapest újszerű, okos megoldásokkal nyerhet, és még véletlenül sem túlköltekezéssel, mert a NOB előtt a legfontosabb erkölcsi tőkénk éppen a szavahihetőségünk – fogalmazott Lőcsei Tamás.