Végül is a világ egyik – ha nem a… – legrangosabb sporteseményéről van szó. Magától értetődő tehát, hogy a vb-sorsolás igen jelentős ceremónia, így a Kremlben nem is nyithatta meg más, mint Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke. Az ő kedvence köztudottan a cselgáncs, ám pontosan ismeri a labdarúgás világunkban betöltött szerepét, ezt hangsúlyozta is, amikor udvariasan meghívott mindenkit a világbajnokságra, amelyet a földön milliárdok kísérnek majd figyelemmel. Az őt követő Gianni Infantino, a FIFA elnöke több nyelven köszöntötte a sportág híveit, köszönetet mondott Oroszországnak, azon belül a tizenegy rendező városnak, majd jött a visszaszámlálás – korunkhoz illően egy nemzetközi űrállomásról…
Ezután rövid kulturális műsor következett, majd indulhatott a sorsolás, amelynek két házigazdája Gary Lineker, a korábbi angol klasszis csatár, valamint Marija Komandnaja volt, utóbbi ismert orosz sportújságíró, több mint tíz éve dolgozik a Fox Sportnak. (Az iráni köztelevízió belengette, hogy a hölgy lenge viselete esetén megszakítja az adást, amire a látottak szerint aligha volt oka.)
A világbajnoknak járó trófeát a 39 éves Miroslav Klose hozta be a színpadra, aki 2014-ben tagja volt az akkor győztes német válogatottnak, négyszer vehetett részt a tornán, és összesen 16 gólt szerzett, ezzel pedig ő a vb-k történetének a gólkirálya. A sorsolásnál olyan legendák segédkeztek, mint Cafu (brazil), Diego Maradona (argentin), Diego Forlan (uruguayi), Gordon Banks (angol), Laurent Blanc (francia), Fabio Cannavaro (olasz), Carles Puyol (spanyol) és Nyikita Sziminjan (orosz). Utóbbi, a 91 éves legenda a házigazda jogán, a többiek viszont az eddigi hét győztes nemzetet képviselték, és Forlan kivételével valamennyien büszkélkedhetnek világbajnoki címmel.
Fontos kikötés volt, hogy az ugyanabból a zónából kijutott csapatokat nem lehetett egy csoportba sorsolni, ez alól azonban kivételnek számított a magát a legnagyobb létszámban képviselő Európa, ám innen is legfeljebb két válogatott kerülhetett ugyanabba a négyesbe. A sorsolások története során először használta a FIFA a kalapok kialakításakor a saját ranglistáját és ezzel csökkentette az úgynevezett halálcsoportok kialakulásának az esélyét. Később kiderült, hogy ezt maradéktalan sikerrel tette, ugyanis tényleg nem lesz olyan kvartett a világbajnokságon, amelyben négy vagy akár csak három igazi futballnagyhatalom küzdene egymással a továbbjutásért.
Halálcsoport tehát nincs, de olyan azért akad, amelyben a négyből bárki okkal reménykedhet az első két hely megszerzésében. Ez a D jelű négyes Argentínával, Izlanddal, Horvátországgal és Nigériával. Az előző torna ezüstérmese, Argentína nyögvenyelősen jutott ki Oroszországba, manapság nemigen remekel, ugyanakkor soraiban tudhatja a várhatóan roppant ambiciózus, végre végső győzelemre éhes Lionel Messit. Ugyanakkor Izland az Európa-bajnokságon és a vb-selejtezőkön is bizonyította: nem lehet leírni, a horvátok remek játékosai bármikor okozhatnak meglepetést, Nigéria pedig szinte mindig a sötét ló szerepét tölti be, benne van a meglepetés lehetősége.
Természetesen a többi csoportban is kiélezett küzdelem várható, ám azokban találunk egyértelmű favoritokat. A rendező oroszok nem kaptak európai ellenfelet, egy csoportba került a két ibériai együttes, Portugália és Spanyolország, papíron nincs nehéz dolguk a címvédő németeknek – ám kár ezt folytatni, mindenki megtalálhatja a saját érdekességeit.
A világbajnokság június 14-én kezdődik – a világ változását jól mutatja, hogy 1930-ban az első vb-re a sorsolást mindössze három nappal a torna kezdete előtt tartották meg. A nyitómeccset azon a napon a házigazda Oroszország játssza Szaúd-Arábiával a moszkvai Luzsnyiki Stadionban. Ott lesz egyébként a döntő is július 15-én, annak a résztvevőit ma még szinte megtippelni is lehetetlen.