Ez a nap jól kezdődött. Kolozsvárra a zord hétvége után visszatért a nyár, ám ennél is sokkal fontosabb volt, hogy a C csoport negyedik körének első mérkőzésén Montenegró megtette magának és nekünk azt a szívességet, hogy legyőzte a cseheket.
Ezzel ő már biztos továbbjutóvá vált, előttünk pedig tágasabbra tárta ki az isztambuli nyolcaddöntőbe nyíló ajtót. Úgy vághattunk neki a románok elleni mérkőzésnek, hogy már egy nyolcpontos vereség is az üdvösséget jelenthette, azaz tökéletesen a saját kezünkbe került a sorsunk.
Aztán a nap jól is folytatódott, pedig volt mitől tartani. A magyar–román találkozók minden sportágban különlegesnek számítanak, és ezúttal is aggasztó hírek terjedtek el a világhálón. A magyar szövetség 1300 jegyet kapott az Európa-bajnokság minket érintő mérkőzéseire, ezek el is keltek az utolsó szálig, ám a román sajtó szerint ötezer belépőnél is több került magyar kézbe.
Az itt élő magyarok rengeteget vásároltak otthon élő ismerőseiknek és rokonaiknak is, mert itt az alacsonyabb áfa és az ügynökségi díj hiánya miatt olcsóbban megtehették. Így aztán a rendezők attól tartottak, hogy a házigazdának nem lesz meg a hazai pálya, sőt!
Az egyik itteni magyar nyelvű portál arról értesült, hogy a román szövetség, ellensúlyozandó a magyar fölényt, más városokból buszon szállít szurkolókat Kolozsvárra. A más városok között említette Nagyszebent is, ráadásul hangsúlyosan, ugyanis az ottani kemény mag híres a magyargyűlöletéről. Majd jött a hír, hogy a magyar szurkolók több ezren este hatkor együtt vonulnak Kolozsvár főteréről végig a sportcsarnokig vezető két és fél kilométeres úton, ráadásul ugyanezt tervezik a románok is, azaz óriási balhé várható.
Ehhez képest a megadott időpontban a főtéren a megszokott békés élet zajlott. A televíziós stábok két sétáló jámbor apácát és néhány, Mátyás király szobra előtt fényképezkedő turistát vehettek fel, így aztán a tévések összepakoltak és elhajtottak a csarnokba.
Szerencsére ott sem történt semmi különös, és a többi hír is hamisnak bizonyult: az ötezer magyar nem volt több ezerötszáznál, a kemény mag úgy ötszáz fanatikusra rúghatott, a hazai ultrák létszáma ránézésre ugyanakkora lehetett, és a két tábort kellő távolságra helyezték el egymástól. Persze ment egymás sértegetése, de naivitás lett volna az hinni, hogy ezt meg lehet úszni. Összességében pedig jóval több szurkoló biztatta a hazai csapatot – amúgy fergetegesen – a csaknem teljesen megtelt csarnokban.
Aztán nagyon nehéz lett a nap. Stílszerűen szólva ott volt tehát a ziccer a magyar válogatott előtt: le kellett győznie a torna leggyengébb együttesének ítélt Romániát és továbbjutni a kieséses szakaszba. Nagy kérdés volt, képes-e a csapat két egymást követő napon is kiválóan kosárlabdázni, és bizony a kezdéskor nyoma sem volt a hétfői, csehek elleni jó játéknak.
A magyar játékosok idegesek voltak, a románokon pedig látszott, hogy ők erre az egy meccsre készültek ezen az Európa-bajnokságon. Aztán oldódott az elfogódottság, Vojvoda Dávid és Hanga Ádám kezdte elkapni a fonalat, és az első negyedet egypontos vezetéssel zártuk. Ezt követően a hazai csapat lelkesen, de sok hibával játszott, és bár a mi együttesünk sem brillírozott, a félidőig sikerült hat pontra hizlalni az előnyt.
Különösen az volt fájó, hogy a triplák ugyanúgy célt tévesztettek, mint Montenegró ellen, másként megnyugtató lehetett volna a különbség. Nem lett az, mert a románok roppant szívósan kapaszkodtak, de sikerült tartani a hat-nyolc pontos távolságot. Pokoli hangulatban teltek a percek, ám Vojvoda Dávidot ez nem zavarta, óriási akarattal vitte a hátán a csapatot, amely ha kicsit szenvedve is, de kicsikarta a 80-71-es győzelmet, azaz hatalmas bravúrral bejutott a nyolcaddöntőbe.
Tényleg szép napunk volt!
Eredmények. C csoport: Montenegró–Csehország 88-75, Spanyolország–Horvátország 79-73, Magyarország–Románia 80-71, legjobb dobók: Vojvoda 24, Hanga 23, illetve Mandache 24, Baciu 12. A csoport állása:
1. Spanyolország 8, 2. Horvátország 7, 3. Montenegró 6, 4. Magyarország 6, 5. Csehország 5, 6. Románia 4.
NAGYON NEHÉZ VOLT
Perl Zoltán, a magyar csapat játékosa: „A románok mindent kiadtak magukból ellenünk, nagyon nehéz mérkőzésen nyertünk. Vojvoda Dávid és Hanga Ádám klasszisteljesítményt nyújtott, sokat köszönhetünk nekik. Az ellenfél roppant kellemetlen stílusban kosárlabdázik, emiatt negyven percen keresztül megállás nélkül kellett darálnunk. A célunkat elértük, utazhatunk Isztambulba, boldoggá tettük a szurkolókat, a hátralévő meccseken élveznünk kell minden pillanatot.”